Tudtad-e? A cirkusz és a repülés

A trapézokon lengő egyszemélyes vagy csoportos, a kötéltáncos, vagy a manapság ritkaságszámba menő hajlógó levegő akrobatikai műsorszámok nem éppen veszélytelen, de annál látványosabb produkciói voltak a vándorcirkuszok legnagyobb attrakciói az egzotikus állatszámok mellett. Az 1800-as évek végén megjelentek a cirkuszokban az ágyúgolyó-emberek, akiket ágyúkból lőttek ki a közönség feje fölött, majd egy kifeszített hálóba érkeztek. Ha oda érkeztek, és nem estek le előbb vagy estek máshová. Ez a manapság is látható, de már biztonságosabb mutatvány a mai kor emberét is képes lenyűgözni, hiszen a legnagyobb titokkal övezett technikával kilőtt artista vagy kaszkadőr repülés közben elérheti az akár 80 km/órás sebességet is.

A léghajók megjelenésével egy időben máris cirkuszi attrakciókkal tették még érdekesebbé a levegőbe emelkedés élményét, melyet csak a jómódúak engedhettek meg maguknak. Az 1880-as években például az Állatkert területéről emelkedett fel Silberger Viktor bécsi bukméker és léghajós Vindobóna nevű léghajója, a fedélzetén a bájos miss Leona Dare-rel, aki kihívó, feszes trikójában, csupán a fogaival kapaszkodott a léghajó köteleibe, majd egy bizonyos magasság elérése után, ejtőernyővel ereszkedett a földre. Kissé elvétette a landolást, ugyanis a hiányos öltözetű hölgy a Sacre Coeur apácáinak István úti kertjébe pottyant, nem kis meglepetést okozva a jámbor nővéreknek.

1899 elején a Wright fivérek – Orville és Wilbur – létrehozták az első siklórepülőt, majd 1905. október 5-én, a Flyer III típusú gépükkel már bukfencet is végrehajtottak a levegőben. A leghosszabb repülést Wilbur hajtotta végre vele, összesen harminckilenc perc alatt harminckilenc kilométert tett meg.

Innentől kezdve nem volt megállás a repülőgépek tökéletesítéséért folyó versenyben. Az emberiség első űrrepülője – nem űrrakétája – az amerikai Columbia hetvenhat évvel később, 1981. április 12. és 14. között két tiszttel a fedélzetén feljutott az űrbe.

A cirkuszművészet mindig is a hihetetlen csodák tárházát nyújtotta, ezért a repülőgépek megjelenésével újabb meghökkentő mutatványok születtek. Például 2015-ben Vincze Tünde artistaművész produkciója nyitotta meg a Cirkuszok Éjszakája eseményt: a Hősök tere felett, huszonöt méter magasan, helikopterről függeszkedett tissue-n, miközben mindenféle biztosítás nélkül mutatott be lélegzetelállító trükköket.

Külföldön nagy népszerűségnek örvend a Flying Circus, amikor jellemzően kétfedeles repülőgéphez rögzítik az artistaművészeket, akik szabadtéren, extrém körülmények között adják elő a mutatványaikat.

A Fővárosi Nagycirkusz szeptember 8-ig futó műsora sem véletlenül kapta a Repülőcirkusz címet: Daniel Golla címadó produkciójában a felhőtlen gyermekkorba repíti vissza a nézőket, amikor mindannyian a repülés felemelő élményére vágytunk. A különleges modellreptető számban az általa épített repülő fittyet hány a gravitáció és az aerodinamika szabályaira. Piruetteket, köröket, előre- és hátraszaltókat hajt végre közvetlenül a közönség feje fölött, tökéletes összhangban a zenekar által játszott élő zenére.

Szekáry Zsuzsanna