Tudtad-e? – Jakutföld természeti adottságai

A három időzónában elhelyezkedő Jakutföld, hivatalos nevén Szaha Köztársaság, az Oroszországi Föderáció egyik alkotórésze, a világ legnagyobb, önálló államisággal nem rendelkező közigazgatási egysége. Összterülete 3. 103 200 négyzetkilométer. Eme hatalmas terület éghajlata kontinentális, hosszú tél (6,5-9 hónap) és rövid nyár jellemzi. Extrém hőmérséklet-ingadozásokat élnek át az ott élők, ugyanis a téli és a nyári hónapok között akár 90 fokos hőmérsékletkülönbség is lehet. A nyári hónapokban Jakutia északi részén állandó a világosság, télen pedig folyamatosan sötétség honol, a hőmérséklet pedig a keleti hegyláncok völgyeiben elérheti a -71 celsius fokot. Általában Jakutföldről származnak azok az internetet bejárt fotók, amiken az ott élőknek nem csak a szempilláira, de minden másra vastagon ráfagy a jég. A Föld leghidegebb települése is itt található, a háromszáz lakost számláló Ojmjakon, ahol, ha éppen „csak”mínusz negyven fok van, a helyiek jeges fürdőt vesznek a szabadban.

Területét északról a Laptyev- és a Kelet-szibériai-tenger, valamint az északi Jeges tenger határolja, amelyeket kilenc-tíz hónapon át jég borít. Jakutföldet azért is nevezik az örök fagy birodalmának, mert talaja állandóan fagyott, amelynek csak a legfelső egy-két méter vastagságú felszíne enged fel a forró nyarakon. A talaj akár ötszáz méter mélységig is fagyott lehet, ezért Jakutföldön nincsenek kutak.

Ugyan Finnországot nevezik az ezer tó országának a maga 187.888 tavával, pedig Jakutföldön az állóvizek száma elérheti a 800.000-t is. A négy földrajzi zónában elhelyezkedő terület legnagyobb részét a tűlevelű erdőkből álló tajga teszi ki, északabbra haladva következik a gyér növényzetű tundra, majd a jégmezők birodalma, a sarki síkság.

Bár zordnak tűnik e táj, mégis változatos növény-és állatvilággal büszkélkedhet: mohák, zuzmók, törpe cserjék, különböző fajtájú fenyők, nyír-és nyárfák, a fenyőerdőket pedig édesvízi halak, rénszarvasok, lemmingek, jávorszarvasok, barnamedve, havasi nyúl, hóbaglyok, sarki rókák, farkasok, északabbra pedig jegesmedvék, fókák, gyíkok, rovarok, tengeri halak, madarak (sarki csér, sirályok, sólymok, sasok, vöcsökfélék) lakják.

A számos kisebb-nagyobb folyó közül kiemelkedik az impozáns vízhozammal hömpölygő Léna, amely a Bajkál-tótól északra ered, hogy szinte teljes útját Jakutföldön megtéve, a világ egyik legnagyobb delta torkolatát létrehozva a Laptyev-tengerbe ömöljön. Közben útvonalát méltóságteljesen szegélyezi a Verhojanszki-hegylánc.
Erről a zord, de egyben gyönyörű és háborítatlan természeti régióiról ismert területről jönnek el először Magyarországra, a Fővárosi Nagycirkusz manézsába a jakut artistaművészek, elhozva a Kínában éveken át tökéletesített artisztikai tudásukat, varázslatos kultúrájukat és az örök telet.

Szekáry Zsuzsanna
Lektorálta: Mészáros Csaba néprajzkutató