Zajlik az irodalmi pályázatunk
CsicselyZoltan07A beérkezett alkotások közül szemezgetünk, ezúttal Spindler Zsolt írását tesszük közzé.
Spinder Zsolt
CSODA A CIRKUSZBAN
Vágtat a ló, és ő ott áll rajta, széles vállán lobogó a palást
könnyed mosollyal int a nézőknek, mintha nem értené a csodálkozást.
Ott áll ő, a térde rugózik, a második kört futja a ló,
asszonyok, lányok szíve úgy dobban, ahogy a paták verik a manézsban a port.
Most minden nő csak belé szerelmes, pirul a nagymama és kisunokája is,
a férfiak pedig magukat látják a szilaj paripán a helyében itt.
Mindenki boldog, nevetve tapsol, aztán egy hirtelen forduló után
hátraszaltót ugrik a hős a ló hátán, jaj… elvéti…de máris a porondon áll.
Fűrészprort töröl a térdéről nevetve, mintha semmiség lenne az egész,
s az ismét mellé érő lóra szökken, és már áll is a hátán, új ugrásra kész.
Lélegzet sincsen, mindenki izgul, egy sátornyi ember vár most csodát,
ennyi hittel, ennyi akarattal, hegyet mozdíthat meg világ.
Újabb kör jön, s a fordulónál felszökken újra, pördül a test
egy sátornyi ember lélegzete tartja…és… igen! sikerült! lóhátra érkezett!
Csak egy szívdobbanásig csönd ül a sátron, aztán felharsan az ováció,
lúdbőrös lett most a boldogságtól, a kisdiák és a bankigazgató.
Vágtat a ló hátán a szeme csillog, fáj minden tenyér, vörösen izzik a taps:
évtizedig gyakorolt pillanat csodával, sátor–boldogságot oszt minden áldott nap.
Illusztráló fotónk a januári nemzetközi cirkuszfesztiválunkon készült, Richter Kevin lovasakrobata számát örökítette meg.
Az irodalmi alkotásokat augusztus 15-ig várjuk, a pályázati felhívást a honlapunkon olvashatjátok:
