A cirkuszművészet világszerte átalakulóban van – Interjú Adlet Tikanovval
A többszörös cirkuszfesztivál-díjas Hassak Troupe is fellép létraperzs számukkal Tavaszváró – Fesztivál + műsorunkban. A kazah emberek mindennapjait átszövő hagyományokról, cirkuszi tradíciókról, a 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon szerzett élményeikről és a cirkuszművészet jövőjéről beszélgettünk a csoport vezetőjével, Adlet Tikanovval.
A kazahsztáni artistaszámok általában valamiféle legendát vagy történelmi eseményt jelenítenek meg. Mennyire vannak jelen a mondák, a mesevilág és a hagyományok a kazah emberek hétköznapjaiban?
Az 2020-as Gironai Nemzetközi Cirkuszfesztiválon azt mondta nekünk a Cirque du Soleil egyik rendezője, hogy a számunk olyannyira át van itatva a kazah kultúrával, hogy látta a lelki szemei előtt a sztyeppéket és a lovakat is. Mi egy türk népcsoport vagyunk és a produkciónk megalkotásakor az volt a célunk, hogy az európai közönségnek átadjuk a nemzetünkre jellemző hangulatot és identitást. Mi egyszerre vagyunk harciasak, békések, nyugodtak és szorgalmasak. Tehát azok a népi motívumokkal tűzdelt karakterek, akiket megjelenítünk a porondon, leképezik a kazah társadalmat.
Természetesen büszkék vagyunk a hagyományainkra és a történelmünkre, de ami leginkább áthatja a teljes társadalmunkat, az a tisztelet. Nagyra becsüljük az embertársainkat, az időseket és legfőképpen a nőket. A hölgyek és az anyák nagy tiszteletnek örvendenek, ők a családok fejei és tartóoszlopai. A gyermekeinket is a tisztelet és a megbecsülés fontosságára tanítjuk.
Milyen cirkuszi tradíciók jellemzik Kazahsztánt?
A kazah cirkuszművészet is az európai cirkuszból gyökerezik, bár szerintem a cirkusz egy kultúrák felett álló fogalom. A kazah cirkuszművészet elsősorban a nehéz trükköket helyezi a középpontba, a rendezés, a zene, a fények és a kosztümök másodlagosak. Viszont a világ afelé halad, hogy a cirkuszművészetben is egyre fontosabbá válik a látvány, a valódi teljesítmény viszont kevésbé fontos. A magyar cirkuszművészet viszont szintén trükk-központú, ami egy igazán örömteli dolog, hiszen ennek a művészeti ágnak éppen az a lényege, hogy emberfeletti kunsztokat mutassunk be a közönségnek.
Több zsánerben is otthonosan mozogsz. Végül miért a létraperzs lett a fő számod?
A feleségemmel anno akrobataszámmal, magasdrót számmal és tíz éven át kínai rúdszámmal jártuk a világ különböző cirkuszait. Tizenöt éve dolgozom artistaművészként és a perzset is gyakoroltam, ezért 2018-ban úgy döntöttem, hogy tapasztalt cirkuszművészekből létrehozok egy létraperzs csoportot. A megalakulásunk után egy évvel az Echo of Azsia Nemzetközi Cirkuszfesztiválon arany, Moszkvában és Minszkben pedig ezüst és bronz-díjjal jutalmaztak minket. Imádom a cirkuszművészetet, ez éltet, ezért az egész világnak meg szeretném mutatni, hogy a kazah cirkusz virágzik, így a számválasztásban is ezt tartottuk szem előtt. A cirkuszi hagyományainknak eleget téve mi is a legnehezebb trükkünkkel fejezzük be a számot: a perzs rúd tetején két társam áll én pedig átviszem őket a létrán. Ezt a kunsztot tizenöt éve gyakorolom.
Milyen élményekkel gazdagodtál a 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon?
A karrierem során több mint tíz különböző cirkuszfesztiválon vettem részt, de a budapesti lett számomra az etalon. Kiváló volt a szervezés és a fesztivál lebonyolítása is. Úgy gondolom, hogy nemcsak a saját vagy a csoportom, hanem a fesztiválon részt vevő összes artista nevében elmondhatom, hogy életre szóló élményekkel gazdagodtunk. Ki kell emelnem a fesztivál nyitó eseményét, a Red Carpet Show-t ami elképesztő élmény volt! Limuzinokkal jöttek értünk, a cirkusz előtt pedig vörös szőnyeg, ünneplő tömeg, zene, reflektorok és a sajtó várt minket, akár a hollywoodi sztárokat!
Kazahsztánból érkeztünk, ahol akkor nagyon nehéz körülmények uralkodtak. Jómagam, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, a fesztiválbizottság elnöke és a menedzserünk, Murad Abdullaev is azon voltunk, hogy a hazámban kialakult háborús helyzetből Budapestre tudjuk utaztatni a csoportot, amiért nagyon hálásak vagyunk nekik.
Budapesten valóban kiemelt figyelem irányul az artistaművészekre. Ez a fesztiválon túl többek között abban is megmutatkozik, hogy a vezetőség megengedte, hogy részt vegyünk a Gironai Nemzetközi Cirkuszfesztiválon annak ellenére, hogy még tart a Tavaszváró – Fesztivál + című műsor. A Fővárosi Nagycirkuszban mindig felemelik az artistákat és egyenrangú félként kezelik őket.
Mit gondolsz, miért bírnak kiemelt fontossággal a nemzetközi cirkuszfesztiválok?
A cirkuszművészet világszerte átalakulóban van. Az embereknek egyre magasabb az ingerküszöbük, amit nagy kihívás áttörni. A legtöbb országban betiltották az állatszámokat, ami sok cirkusz végét jelentette. Bár úgy gondolom, hogy aki igazi cirkuszrajongó, az be fog ülni azokra a műsorokra is, amelyekben nem szerepelnek állatok. Sokan féltik a cirkuszművészet jövőjét, de szerintem addig nincs mitől tartani, amíg vannak fesztiválok. Ezek az események arra ösztönzik az artistákat és a háttérszakmák dolgozóit, hogy folyamatosan fejlődjenek, ráadásul a társadalom figyelmét is felhívják erre a gyönyörű művészeti ágra.
Szekáry Zsuzsanna
Fotó: Urbán Ádám