A tánc-és a cirkuszművészet összefonódása
VamosBence007Ma ünnepeljük a Tánc világnapját. Ennek apropóján visszaemlékezünk a Fővárosi Nagycirkusz néhány előadására, amelyekben az utóbbi években összefonódott a cirkusz-és a táncművészet, valamint kulisszatitkokba is bepillantást adunk.
A cirkuszművészet kéz a kézben jár a táncművészettel. Mindkét művészeti ág előadói testük összehangolt, finom mozdulataival fejeznek ki érzéseket, jelenítenek meg szavak nélkül is, mindenki számára jól értelmezhető történeteket és üzeneteket, miközben elgondolkodtatnak és katarzist válthatnak ki a nézőkből. Az artistaművészek saját produkcióikban is használnak különböző táncos elemeket. Bizonyos újcirkuszi előadásokban pedig még több szerep jut a táncművészetnek és a mozgásszínházi elemeknek, amelyek tovább emelik és kiegészítik a megjeleníteni kívánt történetet.
A Fővárosi Nagycirkuszban is láthattunk ilyen előadásokat. 2017. október 1-én mutatták be először a Fővárosi Nagycirkuszban a Baross Imre Artistaképző Intézet Szakgimnázium diákjai az Uray Péter rendezésében és koreográfiájával készült Rómeó és Júlia című cirkusz-mozgásszínházi darabot. Shakespeare halhatatlan történetét egy modern maffiakörnyezetbe ültették át. Az artistaművészet minden egyes zsánere alkalmas különleges színpadi megjelenítésre, a kerettörténet feltételére használt mozgásszínházi formával ötvözve így kerek egységet alkotva jelent meg az előadásban, leginkább a kontakt tánc elemeit felhasználva.
Mozgásszínházi mivoltában meg kell említeni még a 2018-as Sziget Fesztiválra készült Rengeteg – Looking out című darabot, amelyet Samuel Tétreault, a Cirque du Soleil egykori sztárja, a 7 Fingers formáció rendezője, Téri Gáspár és a Baross Imre Artistaképző Intézet diákjainak közreműködésével jött létre. Az iskola hetvenéves jubileumi ünnepségsorozatának első részeként bemutatott Bűnök és bűnhődések című alkotást 2019 telén mutatták be Szántai Edina rendezésében, míg 2020-ban egy újabb Uray Péter alkotást láthattunk, amely a Dzsungel könyve címet viselte. Az utóbbi két előadásban az artista számok mellett kontakt tánc és balett elemeket is felhasználtak.
A XIII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál nulladik napján, a Művésztelepen került bemutatásra a Pál Dániel Levente és Kalmár Ákos alkotópáros által megálmodott Szent Boszorkány című összművészeti mesemű. Az artistaművészek és sportolók mellett professzionális néptáncosok is felléptek, akik az élőben játszó Góbé zenekar által előadott mezőségi falvak autentikus népzenéjére táncoltak. Ebben a színpadi nyelvében és koreográfiájában formabontóan új darabban a néptánc és a cirkuszművészet összeolvadásának lehettünk tanúi.
A Fővárosi Nagycirkusz épületének 1971-es átadásakor nagyszabású gála show-t rendeztek, amelynek szerves részét képezte a tánckar, akik a későbbi években is szinte az összes műsorszámban szerepet kaptak. A táncosok magas szinten értettek az akrobatikához, ezért nem meglepő, hogy később a kilencven százalékukból artistaművész lett.
Az utána következő években nem mindig volt állandó tánckara az intézménynek. Viszont a 2016-ban bemutatott Dima karácsonya című műsorban ismét szerepelt állandó tánckar, akiket Barna István koreografált, ahogy a 2017-es Cirkuszi szomszédolás című tavaszi műsort is, amely a szomszédos országok és hazánk kultúrájának és cirkuszművészetének bemutatására tett kísérlet volt. Így a tánckar által betekintést nyerhettünk a környező országok és saját néptáncaink változatos világába.
A tánckar általában két műsorszám közötti átkötő szerepet tölt be, de az artistaszámokban is közreműködhetnek. A Szikramanók – Karácsonyi kaland a cirkuszban című 2018-as téli előadást a Magyar Állami Népi Együttesben, majd az ExperiDance Társulatban is sikereket aratott Patonai Zsolt táncművész koreografálta. A műsor Szikramanóinak szerepére komoly castingot írtak ki, ugyanis a tánckarnak dinamikus, táncos, akrobatikus mozdulatokat kellett végezniük és levegőkarika számmal is elvarázsolták a nézőket.
A Rippel Brothers rendezésében 2019-ben jött létre a Főnix – Tűzcirkusz című pirotechnikai elemeket is felvonultató műsor, amelyet a Junior Prima-díjas Moussa Ahmed koreografált. Az Urban Verbunk művészeti vezetője, Guinness rekorder táncművész, saját kultúránk mozgáskincséből merítkezve alkotta meg a koreográfiát. Az előadás központi témája a tűz, mint őselem köré épült, ezért a tánckarnak is mindenképpen tüzes mozgásokat kellett bemutatnia. A folklórból születtek az inspirációk, de a koreográfiáknak mindig valami témához – szélhez, halálkerék számhoz, bűvész trükkhöz – kellett kapcsolódniuk. Az előadást közel háromhetes, intenzív próbaidőszak előzte meg, a táncosok napi 10-12 órát próbáltak, aminek köszönhetően komoly fizikai megterhelésnek voltak kitéve.
A 2018-as év nyári műsora, a világhírű gentelman zsonglőr, Kristóf Krisztián rendezésében született meg, a koreográfus a Fővárosi Nagycirkusz tánckarának tagja, Szabó Réka Zsófia volt. A Fővárosi Nagycirkuszban a Repülőcirkusz volt az ötödik műsor, amelyben részt vett, de koreográfusként ez volt az első munkája. A történet a múlt század elejének cirkuszi világba nyújtott betekintést, miközben visszarepítette a felnőtt nézőket a gyermekkor problémamentes világába. Szabó Réka Zsófia az adott korból merített, ezért a tánckar a látványos elemek mellett charlestont, swinget és keringőt táncolt és a műsorszámok között töltött be átkötő szerepet. Gatsby-stílusú csajokként, többféle ruhában léptek a manézsba, amiket 2018 óta Polyák Eszter, a Fővárosi Nagycirkusz jelmeztervezője készít. A próbák négy héten át zajlottak a főpróbahét előtt, a táncosok minden tudásukat és szenvedélyüket beleadták az előadásba.
Szabó Réka Zsófia koreografálta a tavaszi Fesztivál + – Varázslatos Győztesek című műsort is, amelyben a tánckar a színeket jelenítette meg. A különböző, talajon végzett mozgásformák mellett a tánckar salsa és jazz elemek használt fel, valamint a levegőben tissue-n is elvarázsolták a közönséget.
A Fővárosi Nagycirkusz előkészület alatt álló, következő műsorának címe Tündértánc – Nővarázs lesz, amely rendhagyóan keresi majd a képzőművészetek és a cirkuszművészet kapcsolatát. A koreográfus szintén Szabó Réka Zsófia lesz, a tánckar pedig a különböző nőalakokat szoborként is megjeleníti majd, amihez a kreatív táncos-koreográfus és a Balogh Kata tánckarvezető által igazgatott, tizenkét tagú tánckar egy különleges mozgásformával készül.
Szekáry Zsuzsanna
