Az önirónia mesterei – Interjú a Planshet Theatre tagjaival
VamosBence007Tündértánc – Nővarázs című klasszikus cirkuszi műsorunkban a felhőtlen nevetésről az öttagú ukrán női csoport, a Planshet Theatre gondoskodik. Két tagjukkal, Anna Shpachenkoval és Ludmila Krivoruchkoval beszélgettünk produkcióik megszületéséről, inspirációikról és az új műsorunkról.
Idén végeztetek a rangos Kijevi Cirkuszakadémia rendező szakán. Miért léptek fel mégis pantomim-és komikus produkciókkal?
Anna: Amikor 2016-ban elkezdtük ezt az alkotói munkát és művészi tevékenységet, elmentünk Odesszába, a Comediada Nemzetközi Bohóc-és Pantomimfesztiválra, ami a világ legnagyobb, több napon át tartó bohóc-és pantomim rendezvénye. Eredtileg csak azért mentünk el, hogy megnézzük, milyen ez a fesztivál, de olyan elemi hatással voltak ránk az ott fellépő művészek, hogy végül ez a fesztivál lett a katalizátora a művészetünknek. Ennek hatására születtek meg a későbbi számaink. Kitaláltuk magunknak a csillogó bohóc orrot és elkezdtünk pantomimes számokat alkotni.
A Planshet Theatre tagjai idén végeztek a rangos Kijevi Cirkuszakadémián.
Honnan merítitek az ötleteket a produkciókhoz? Hogyan születnek meg a számok?
Ludmila: Mindig másként történik. Van amikor valamelyikünk egy komplett történettel áll elő, de van olyan is, hogy csak egy töredékből építjük fel a kész számot. Máskor a tanárunk dob fel egy ötletet, aminek a kidolgozását ránk bízza, majd tanácsokkal és ötletekkel lát el minket. Ez mindig egy közös alkotói folyamat.
Anna: Amikor tanultunk, mindenféle etűdökkel készültünk, amiket bemutattunk a mesterüknek és adaptáltuk a pantomim műfajhoz. Ezekből az etűdökből születtek meg a mostani produkcióink.
Produkcióik mindig egy közös alkotófolyamat során jönnek létre.
Miket tanultatok még a Kijevi Cirkuszakadémián?
Anna: Mivel rendező szakon végeztünk, rengeteg mindent tanultunk azért, hogy megfelelő alapokat szerezzünk a későbbi rendezéseinkhez. Például cirkusztörténetet, színészmesterséget, sminkelést, pantomimet, bohócot, éneket és az alap artistazsánereket. Ráadásul nemcsak a tanároktól, hanem az ott tanuló artistáktól is tanultunk. Nagyon inspiráló közeg volt.
Vannak példaképeitek?
Anna: Természetesen, például Slava Polunin, Marcel Marceau, az ukrán Quartet DEKRU és a Maski Show fellépői.
Milyen produkciókat láthat tőletek a Fővárosi Nagycirkusz közönsége?
Ludmila: A jelenlegi produkcióink az általunk női dolgok gyűjteményének elnevezett csokorból valók. Ezek önirónikus előadások, a női létből fakadó szituációkon viccelődünk, amikben minden nő megtalálja és felismeri magát, ahogy a férfiak is felismerik bennük a nő ismerőseiket. A női önirónia jellemzi és köti össze az összes számunkat.
A női önirónia jellemzi és köti össze az összes számukat.
Mi a véleményetek a Tündértánc – Nővarázs című műsorról?
Anna: Le vagyunk nyűgözve, mindannyiunknak nagyon tetszik a műsor! Csodálatos ötlet, hogy a cirkusz-és a képzőművészetek segítségével ennyire sokszínűen van bemutatva a nőiség, ami a mi csoportunknál is egy vezérelv. Szerintem minden korosztály számára tartalmas és élvezhető a műsor, amiben nagyszerű artistaművészek lépnek fel. Mivel nemzetközi a fellépőgárda, mindenki hozzáteszi a saját nemzeti jellegzetességeit, amitől még inkább sokszínűvé válik a műsor.
Szekáry Zsuzsanna
