Cirkuszpedagógiai tudományos konferencián folytattak párbeszédet a szakemberek a 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon

A 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál hivatalos kísérőprogramjaként került megrendezésre a Cirkuszpedagógia lehetőségei a magyar oktatási rendszerben elnevezésű tudományos módszertani konferencia. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ világviszonylatban a cirkuszpedagógia úttörője, ezért kiváló alkalmat adott, hogy a Fesztivál keretében a meghívott cirkuszi szakemberek, tudományos kutatók és oktatási vezetők számos szemszögből bemutassák a magyar oktatási rendszer és a cirkuszművészet összefüggéseit és érintkezéseit, a cirkuszpedagógia felhasználási lehetőségeit.

A Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon a hatályos egészségügyi szabályokat betartva a Cirkuszépületek Európában című nemzetközi tudományos konferencia után két nappal, január 13-án a Mezőgazdasági Múzeumban a világon egyedülálló cirkuszpedagógiai konferenciára invitálták a hazai és külföldi cirkuszi szakembereket és pedagógusokat. Az eseményt Fekete Péter kulturális államtitkár nyitotta meg. „Ha a kultúra bármely területén egy ország európai vezető szerepre tör, az felelősség, kötelezettség bármely művészeti ágazatról van szó. A cirkuszművészet területén Magyarország felvállalta, hogy Európa vezető központja kíván lenni, ez pedig azon felelősséggel jár, hogy a művészeti ág aspektusait elemezni, kutatni kell. Az elmúlt évben megvizsgálták, hogy a cirkuszművészetnek milyen közoktatási-nevelési feladatai vannak, milyen módon tud a gyermekeinknek segítséget nyújtani. Ennek a gyakorlati kidolgozásában és megoldásában a Fővárosi Nagycirkusz egy komoly csapatot állított fel, akik figyelembe vették a gyakorlati és elemzési tapasztalatokat. Tanulmányokat, kutatásokat végeztek az elmúlt években. Budapesten egy olyan cirkuszművészeti központ épül, ahova jó eljönni és megosztani a tudást, ahol megőrzésre és feldolgozásra kerülnek a tudományos anyagok, amiket a világ más tájain élő szakemberek is felhasználhatnak” – fejtette ki Magyarország cirkuszművészettel kapcsolatos terveit Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.

A tudományos módszertani konferenciát Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, a Fesztivál szervezőbizottságának elnöke nyitotta meg, aki megosztotta, hogy A cirkuszművészet területén Magyarország felvállalta, hogy Európa vezető központja kíván lenni.

A tudományos módszertani konferenciát Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, a Fesztivál szervezőbizottságának elnöke nyitotta meg, aki megosztotta, hogy A cirkuszművészet területén Magyarország felvállalta, hogy Európa vezető központja kíván lenni.

A konferencia első előadója dr. Lebanov József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelési Stratégiai Főosztályának főosztályvezetője volt. A cirkuszművészet az alapfokú művészeti iskolarendszerben című előadásában az alapfokú művészet oktatás előzményeit, az alapfokú művészeti iskolák specialitásait és feltételrendszereit idézte fel. Egy igazán jelentős hírt is megosztott, miszerint az alapfokú művészeti oktatás mellett a következő tanévtől lehetőség nyílik a cirkuszművészet oktatására is, valamint felvázolta azt a jogi keretrendszert, az oktatási és köznevelési törvényt, amely lehetővé teszi a cirkuszművészet oktatását és feltételrendszerét.

dr. Lebanov József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelési Stratégiai Főosztályának főosztályvezetője bejelentette, hogy az alapfokú művészeti oktatás mellett a következő tanévtől lehetőség nyílik a cirkuszművészet oktatására is.

dr. Lebanov József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelési Stratégiai Főosztályának főosztályvezetője bejelentette, hogy az alapfokú művészeti oktatás mellett a következő tanévtől lehetőség nyílik a cirkuszművészet oktatására is.

Joó Emese, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum múzeumvezetője Cirkusz, múzeum, pedagógia című előadásában, a cirkuszmúzeumi kutatás kulturális antropológiai módszereinek ismertetése, a gyűjteménygyarapítás jelenlegi állapota és a cirkuszmúzeumi műtárgyak kiállítási interpretációja során, a következő kérdésekre adott választ izgalmas diákkal szemléltetett előadásában: Hol helyezkedik el a cirkuszi múzeumpedagógia a köznevelés, közoktatás és felsőoktatás rendszerében? Melyek azok a cirkuszművészeti, cirkusztörténeti, társadalmi vagy nevelési szempontból releváns kérdések, amelyekkel a cirkuszi múzeumpedagógia képes és köteles foglalkozni? Kik a cirkuszi múzeumpedagógia célcsoportjai? Milyen szerepet vállalhat a cirkuszi múzeumpedagógia a tanulási motiváció növelésében, a differenciálásban, a tehetséggondozásban és az esélyteremtésben? Melyek a cirkuszi múzeumpedagógia egyedülálló tudományos és művészetpedagógiai módszertani standardjai és kritériumai? Mivel gazdagítja a cirkuszi múzeumpedagógia a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ sokszínű cirkuszpedagógiáját?

Joó Emese, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum múzeumvezetője Cirkusz, múzeum, pedagógia címmel tartott előadást.

Joó Emese, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum múzeumvezetője Cirkusz, múzeum, pedagógia címmel tartott előadást.

Kovács Gábor Dénes, a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium, Technikum és Alapfokú Táncművészeti Iskola intézményvezetője a Cirkuszfesztivál nulladik napján az iskola növendékei által bemutatott Szentivánéji álmodók című összművészeti darab kapcsán mutatta be azokat az irányelveket és módszereket, amelyekkel meg kell határozni a cirkuszművészet esztétikai és paradigmarendszerét. Ezt követően felelevenítette az artistaművészeti képzés elmúlt 70 évének esztétikai mozzanatait, célrendszerét, valamint az artistaképzés struktúráját és változásait. Ezt követően Kovács Gábor Dénes az iskola tagintézményeiről, a Színitanházról, az Oktopus Multimédia Intézetről és az iskola komplex oktatási rendszeréről beszélt, ahol mint 400 diák és több mint 100 pedagógus dolgozik. „Az iskola jövőképe egy komplex-nyitott intézményi modell, ahol a módszertani irányelvek – a műhelymunka, valamint a produkciós kettősség fejlesztése, az oktatás komplexitása – mellett az a feladatunk, hogy a cirkuszt elvigyük a színházba, sőt meghódítsuk ezeket a területeket. Ennek érdekében a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő műveket dolgozunk fel, amelyek által bevonzzuk az általános és középiskolás diákokat és megismertetjük velük a cirkuszművészet és a többi művészeti ág összekapcsolódásából létrejövő csodákat” – összegezte az Artistaképző terveit Kovács Gábor Dénes.

Kovács Gábor Dénes, a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium, Technikum és Alapfokú Táncművészeti Iskola intézményvezetője az iskola múltjáról, jelenéről és jövőbeli terveiről beszélt.

Kovács Gábor Dénes, a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium, Technikum és Alapfokú Táncművészeti Iskola intézményvezetője az iskola múltjáról, jelenéről és jövőbeli terveiről beszélt.

A kávészünet után dr. Angelus Iván, a Budapest Kortárstánc Főiskola rektora a cirkuszpedagógia főiskolai keretek között történő, 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzését és felépítését ismertette.

Dr. Angelus Iván, a Budapest Kortárstánc Főiskola rektora is előadást tartott.

Dr. Angelus Iván, a Budapest Kortárstánc Főiskola rektora is előadást tartott.

Greifenstein János, a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium, Technikum és Alapfokú Táncművészeti Iskola oktatója és trénere 2017 óta tanít bohócokat az iskolában kollégájával, Méhes Csabával. Gerifenstein János A megújuló magyar bohócképzés módszertana című előadásában felidézte, hogy 40 évvel ezelőtt többszázan jelentkeztek az Artistaképző bohóc szakára, manapság viszont, ha a tizenöt felvételizőből hat személyt felvesznek, az már egy jó évnek számít. „Ahhoz, hogy az ember bárkit is oktasson, tudnia kell, hogy pontosan mit oktat, mi a bohóc, mi fér bele az oktatásba és mi nem. A bohóc egy sokféle szakma, amelynek ismerni kell a gyökereit” – fejtette ki Greifenstein János. Előadásában kitért rá, hogy az oktatáshoz szükség van társadalmi szükségletre és, hogy jelenleg milyen tendenciák felé tolja a világ a bohócokat. Az előadó azt is kihangsúlyozta, hogy mint más művészeti ágak esetében, a bohócoknak is komoly lehetőségeik vannak a társadalmi felelősségvállalásban. Előadásának végén ismertette a kétéves bohócképzés struktúráját, valamint emlékeztetett rá, hogy a bohócok mit tanítanak a világnak.

Greifenstein János, a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium, Technikum és Alapfokú Táncművészeti Iskola oktatója és trénere János A megújuló magyar bohócképzés módszertanáról tartott előadást.

Greifenstein János, a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium, Technikum és Alapfokú Táncművészeti Iskola oktatója és trénere János A megújuló magyar bohócképzés módszertanáról tartott előadást.

Sándor András, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ oktatási vezetője Pedagógiai innovációk a Fővárosi Nagycirkuszban című előadásában az intézményben történt elmúlt két év komplex cirkuszpedagógiai irányait és munkáját mutatta be, amelyek a módszertanból, a szemléletmódból és a programkínálatból tevődnek össze a különböző színtereken. Felvázolta a cirkuszpedagógia széleskörű rendszerét, ahol a tantárgypedagógiai szakmai munka zajlik és az oktatási programkoordinációról – Lázár Ervin Program, Mező Ferenc Program, Csontváry Program – is szót ejtett. Sándor András a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ oktatófilmjeit, kisvideóit, pedagógiai segédanyagait és kiadványait is bemutatta, amik nemcsak a cirkusz népszerűsítését célozzák, hanem a pedagógusok számára segédanyagként szolgálnak. Elkészítésük során fontos szempont volt, hogy elmélyítsék az iskolai keretek között tanultakat és, hogy a diákok számára élményközpontúak legyenek.

Sándor András, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ oktatási vezetője Pedagógiai innovációk a Fővárosi Nagycirkuszban című előadásában az intézményben történt elmúlt két év komplex cirkuszpedagógiai irányait és munkáját mutatta be.

Sándor András, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ oktatási vezetője Pedagógiai innovációk a Fővárosi Nagycirkuszban című előadásában az intézményben történt elmúlt két év komplex cirkuszpedagógiai irányait és munkáját mutatta be.

A 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál tudományos módszertani konferenciáján mintegy 80 fő vett részt személyesen, a megnyitót pedig élőben közvetítették a Fővárosi Nagycirkusz közösségi oldalán.

Szekáry Zsuzsanna

Fotó: Urbán Ádám

 

További szép napot

www.budapestcircusfestival.hu