Csodaemberek a magyar cirkuszművészetben
Hidvegi.KrisztinaNagyszabású ünnepségsorozattal emlékeztünk meg a modern cirkusz 250 évvel ezelőtti kezdeteiről 2018-ban a Fővárosi Nagycirkuszban. Reflektorfénybe helyeztünk 25 kiváló magyar cirkuszművészt, akiknek pályája követendő példa mindannyiunk számára. Ők azok a cirkuszi csodaemberek, akiknek kimagasló szakmai munkája és sok éves kiemelkedő előadóművészeti tevékenysége maradandó értéket képvisel a magyar cirkuszi kultúrában. Közülük néhányuktól időközben sajnos búcsút kellett vennünk, és emléküket örökre megőrizve portréikat áthelyeztük a Fővárosi Nagycirkusz aulájában a Mennyei Manézsba.
2025. február 9-én összehívtuk a magyar cirkuszművészet csodaembereit, akik közös kerekasztalbeszélgetés keretében komoly szakmai alapokon nyugvó, felelősségteljes döntést hoztak arról, hogy kik kerüljenek be a legkiválóbb 25 magyar artistaművész körébe. Egyhangúan döntöttek Endrész László, Szabó Ferenc „Bütyök” és Hegedűs Sándor „Hecsi” artistaművészek megválasztásáról, akik 2025. április 13-án, a Fővárosi Nagycirkusz új előadása díszbemutatójának szünetében megtartott ünnepségen maguk helyezik fel portréikat a cirkuszi csodaemberek közös falára. Arra a látványos emlékfalra, ahol a kiválasztott csodaemberek portréképei mellett valamennyiük pályafutásának kiemelkedő pillanataiba is betekinthetünk, a cirkuszmúzeum archív felvételeiből készített rövidfilmeken keresztül.
Ismerkedjünk meg újonnan kiválasztott cirkuszművész példaképeinkkel!
Endrész László 1945-ben született Magyarországon, anyja révén a Schlingloff-cirkuszdinasztia 9. generációjának tagjaként. A Baross Imre Artistaképzőben tanult, bátyjával közösen elevenítette fel édesapja 1920-as légtornász produkcióját, fliegende (repülő trapéz) zsáner számmal vizsgázott le az artistaképzőben. Miután bekerült a Fővárosi Nagycirkusz egyik nagy műsorába, megnyílt előtte a világ. Angliában megismerkedett Fossett-cirkuszdinasztiából származó feleségével, később gyerekeivel közös számaikkal járták a világot. Egy idő után elkezdett műsorokat rendezni, majd impresszárió-vizsgát tett, és segített leszerződni a fiatal artistáknak a különböző cirkuszokhoz. 1980-ban Londonban megalapította a Tip Top Entertainments ügynökséget, majd elfogadta a felkérést az Egyesült Királyság legtradicionálisabb és legnagyobb állandó cirkuszművészeti központjának vezetésére – immár 35 éve sikeres igazgatója a The Blackpool Tower-nek. Rendszeres zsűritag rangos nemzetközi cirkuszfesztiválokon, és aktívan részt vesz az Európai Cirkuszművészeti Szövetség munkájában is. 2018-ban Pro Cultura Hungarica díjat kapott a magyar cirkuszművészet népszerűsítéséért, támogatásáért.
Hegedűs Sándor „Hecsi” 1946-ban született Szabadszálláson. A Baross Imre Artistaképzőben tanult, fő zsánere volt az ugródeszka és az egykerekű. A Faludy ugródeszka csoportban mitlimanként dolgozott és tusírozott, a Bocskay csoportban egykerekű számmal lépett fel. Legnagyobb sikerének tartja, hogy fellépett a párizsi Cirque d’Hiver-ben, Monte-carló-ban a Monacói herceg előtt és egy karácsonyi műsorban, illetve, hogy 1968-71 között négy éven keresztül szerepelt a középső manézsban a Ringling Cirkuszban az USA-ban. Bárhol dolgoztak a világban a csoporttal, mindig ők zárták a műsort. Ez azért jelentős, mert mindig a legjobb artistákat teszik a műsor végére, hogy a közönség megelégedetten, szép gondolatokkal és élményekkel távozzon. Pályafutását az 1980-as évek végén fejezte be, jelenleg nyugdíjas.
Szabó Ferenc „Bütyök” 1949-ben született Szentendrén. 1961-ben kezdett járni a Baross Imre Artistaképzőbe, 1964-ben már artistaként kezdett dolgozni, fő zsánere volt az ugródeszka és az egykerekű. A Faludy ugródeszka csoportban obermanként (forgó) dolgozott, a Bocskay csoportban egykerekű számmal lépett fel. Legnagyobb sikerének tartja, hogy 1968-71 között négy éven keresztül szerepelt a középső manézsban a Ringling Cirkuszban az USA-ban, majd fellépett Spanyolországban, Olaszországban és Dániában, a svájci Knie Cirkuszban szólóban is, 9 különböző szaltót volt képes ugrani. Artista pályafutását az 1980-as évek végén fejezte be, azt követően 10 évig dolgozott bőrdíszművesként és restaurátorként, jelenleg nyugdíjas.
Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
