Hegedülő báboroszlán? Egy bábcirkusz találkozása a cirkusztörténettel
vamosbenceAz Astra Bábegyüttes bábcirkuszi előadásainak hátterére Fekete Péter, Petró Eszter és Joó Emese derített fényt 2024. szeptember 4-én az MMA Pesti Vigadóban, az OSZMI munkatársai: Lovas Lilla és Simándi Katalin által létrehozott „Bűvészinasok” című bábkiállításban. A közönség bevonásával zajló tárlatvezetésen kiderült, hogy „A bűvészinas” című 1966-os bábelőadás látványa és társadalmi üzenete hasonlóan erős a Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok égbeli tűk” modern cirkuszi előadásához. De vajon hiteles cirkusztörténeti források-e a korabeli cirkuszvilág megismeréséhez az 1960-as évek bábfigurái? A kérdésre Szonday Szandra muzeológus, cirkusztörténész válaszol.
„Játsszunk bábcirkuszt!” Forrás: „Bűvészinasok – A 70 éves Astra Bábegyüttes és a 30 éves Maszk Bábszínház kiállítása”
Jubileumi kiállítással ünnepelte hetvenéves fennállását a 20. századi magyar bábművészet megkerülhetetlen amatőr társulata, az Astra Bábegyüttes. A „Bűvészinasok” című kiállítás 2024. júliusában megnyílt, azonban majdnem meghiúsult: 2024. április 25-én a társulat Csalogány utcai műhelyéből csőtörés miatt közel 400 bábot, díszletelemet, színpadot és egyéb relikviát kellett pár óra alatt kimenekíteni. Az elázott tárgyegyüttes az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet termeiben száradva várta, hogy kiállítható állapotba kerüljön.
Mindez arra figyelmeztet minket, hogy nemcsak az artista teste és lelke sérülékeny, hanem az emlékei is: a rekvizitek, kosztümök, nyomtatványok, fotók. Muzeológusként eljátszottunk a gondolattal: ha a cirkuszművészeti múzeum raktárait öntené el hasonló árvíz, megsemmisítve a gyűjtemény nagy részét, vajon hiteles képet alkothatnánk-e a magyar cirkuszművészetről a műalkotásokból? Rekonstruálhatjuk-e például bábelőadásokból egy korszak – az 1960-70-es évek – cirkusztörténetét? Vizsgáljuk meg, vajon valós cirkusztörténeti események jelentettek-e inspirációt az Astra Bábegyüttes „Álomcirkusz” és „Játsszunk bábcirkuszt!” cirkuszi témájú előadásaihoz!
A „Játsszunk bábcirkuszt!” bábelőadás-sorozat figurái: lovak, oroszlán és pingvin. Forrás: „Bűvészinasok – A 70 éves Astra Bábegyüttes és a 30 éves Maszk Bábszínház kiállítása”
Az Astra Bábegyüttest 1954-ben jött létre, és Vízvári László piarista paptanár vezetésével az együttes témaválasztásaiban és bábtechnikai megoldásaiban is újítónak számított. Jelentős sikereket értek el itthon és külföldön is. A komolyzenei művek, szépirodalmi alkotások, népmesék és bibliai történetek mellett fontos inspirációs forrás volt a cirkusz világa.
ÁLOMCIRKUSZ (1962) – BOHÓC
Első cirkuszi tematikájú előadásuk az 1962-es „Álomcirkusz” volt, melynek egyik főszereplője, a bohóc bábfigurája a csőtörést megszenvedve, megsérülve, egy ládikóba fektetve került kiállításra. Vajon láthatunk-e ilyen bohócot a cirkuszi porondon?
Az előadás története szerint a gyerekek a cirkuszlátogatásról hazatérve, élményekkel gazdagon a szobájukban játsszák tovább a cirkuszt. Az útra készülődő, búcsúzó utazócirkusz bohóca benéz a gyerekekhez, és szakvéleményt ad produkcióikról. Pedagógus szerepben látjuk viszont a cirkuszi bohócot, akinek manószerű „hibrid” figurájában a klasszikus Dummer Auguszt karakter piros orra, bő ruházata köszön vissza, azonban süvege, visszafogottsága a cirkuszi fehérbohóc alakjára emlékeztet. A cirkusztörténész válasza: az Astra álombohóca több cirkuszi bohóc karakterét is egyesíti, azonban ilyesfajta mesebeli bohócmanó nem igazán fordul elő valódi cirkuszok porondján.
Az „Álomcirkusz” című előadás bohócalakja – a csőtörés miatt megsérült bábut fektetve állították ki. Forrás: „Bűvészinasok – A 70 éves Astra Bábegyüttes és a 30 éves Maszk Bábszínház kiállítása”
JÁTSSZUNK BÁBCIRKUSZT! – LOVAK (1968)
A bábegyüttes második, 1968-ban indított „Játsszunk bábcirkuszt!” előadás-sorozatában az állatok kerültek középpontba, ezzel is mutatva, hogy az állatszámok mindig is a cirkuszi műsor szerves részei voltak. A bemutatott jelenetek vidámak és kedvesek, az állatokkal való együttélés, közös munka harmóniáját tükrözik. A „Lovak” című előadásban megjelenik a jutalmazással történő idomítás is: a lovak, pontosabban a báblovak mozgatói egy-egy kockacukrot kapnak a produkció jutalmául.
A tradicionális cirkusz alapját a lovak jelentik immár 250 éve, így az 1960-as években sem maradhattak ki a lovak a cirkuszműsorból. A bábelőadásban ún. szabadidomítást láthatunk, melyet jellemzően cirkuszigazgatók mutattak be: a lovakat a porond közepéről kézmozdulatokkal, pálcával, hanggal irányították. Az 1960-as években több magyar cirkuszi dinasztia is hagyományosan lovakkal dolgozott. A képen látható Donnert János is éppen szabadidomítást mutat be, 1970 körül hozta létre hintázó póniszámát, melyhez hasonlót az Astra Bábegyüttes bábelőadásában is láthatunk.
Donnert János szabadidomítása. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
JÁTSSZUNK BÁBICIRKUSZT! – FÓKA, PINGVIN (1969)
1969-ben mutatták be a „Játsszunk bábcirkuszt!” sorozat „Pingvin” és „Fóka” című produkcióját. Az előadásban a fókák labdákkal zsonglőrködnek, golyón egyensúlyoznak, míg a pingvinek az orosz táncjelenet mellett további 5-6 trükköt mutatnak be.
1958 szeptemberében a szovjet Szidorkina idomított fókái voltak a Fővárosi Nagycirkusz nagy attrakciói. A Népszava így harangozta be az előadást 1958. augusztus 20-án: „Mutatványának színhelye: a porond közepén elhelyezett kilenc köbméteres üvegfalú, vízzel telt akvárium, ahol két partnernője és három idomított fóka társaságában végzi különleges vízalatti produkcióját.” Talán nem véletlen, hogy az előadásban valódi pingvinek nem szerepeltek, de a Fővárosi Nagycirkusz balettkara „Pingvin-táncot” adott elő Szidorkina porondra lépése előtt.
A Fővárosi Nagycirkusz 1958-as műsorának legyező alakú műsorlapja. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
Mindkét állatfaj bemutatkozott a Fővárosi Nagycirkusz porondján 1963-ban a Szovjet Állami Nagycirkusz sztárvendégének, Vladimir Durovnak köszönhetően. Durov 370 állattal, mintegy 30 különböző állatfajjal dolgozott. A Hétfői Hírek 1963. július 22.-i számában így adnak hírt Durov pingvinjeiről: „Megnyugtató, hogy a nagy meleg ellenére továbbra is jó étvágyuk van a hűvösebb égtájak lakóinak is, nyilván, mert hozzászoktak éghajlatunkhoz. A szovjet cirkusz és Durov mester pingvinjei azonban lihegve szenvednek a melegtől. Szó van arról, hogy a szovjet cirkusszal együtt, a pingvinek is Debrecenbe utaznak, útjuk azonban elmaradhat, mert a nagy melegben biztonságosabb s főként hűvösebb lakosztályt biztosít számukra vendéglátójuk, a budapesti Állatkert.”
Durov a Fővárosi Nagycirkusz porondján 1963-ban. Forrás: Pedagógusok Lapja, 1963. május 7.; Benkő Sándor 1979-es cirkuszi plakátja pingvinekkel és fókákkal a Fővárosi Nagycirkusz „Intercirkusz” című műsorához. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
A bábpingvinek a bábelőadásban változatos produkciókat mutatnak be: harmonikáznak és táncolnak, jégkorcsolyáznak, egykerekűn egyensúlyoznak, kötéltáncolnak, dróton egykerekűznek, zsonglőrködnek. Noha Durov pingvinjei nem mutattak be ilyen trükköket, az 1960-as évek artistaművészeinek produkcióit hitelesen adták vissza a bábművészek. Így például a pingvin dróton használt egykerekűjének kialakítása ugyanolyan, mint amilyet többek közt Székely Szilárd artistaművész használt lengődrótszámában. A kerék külső része homorú, hogy a kerék biztonságoson rá tudjon feküdni a drótra.
Székely Szilárd lengődrótszáma. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum; Ádám László artistaművész drótos egykerekűje. Fotó: Áment Gellért. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
A korcsolyaduett sem idegen a cirkusztól: a Fővárosi Nagycirkuszban először 1957-ben mutatott be jégrevüt egy 36 tagú francia társulat, amit 1962-ben újabb francia vendégszereplés követett. 1966-ban a Magyar Jégrevü korcsolyaművészei léptek porondra a „Cirkusz a jégen” című műsorban, 1969-ben pedig a Moszkvai Jégcirkusz előadását láthatta a közönség a Fővárosi Nagycirkusz sátorcirkuszában. A műsor attrakciói a korcsolyázó, táncoló és jéghokizó medvék voltak.
Az 1957-es Párizs a jégen című előadás műsorfüzete és az 1969-es szovjet jégcirkusz plakátja. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
JÁTSSZUNK BÁBCIRKUSZT! – OROSZLÁN (1969)
A bábelőadás következő részében az oroszlánok kapták a főszerepet. Voltak-e oroszlánok a cirkuszban az 1960-as években? Igen, sőt, több magyar idomár is dolgozott ebben az időszakban: Wágner Károly, Szőke Éva, Szegedi Gábor, később Komlós Sándor és felesége, Elvira, ill. Bényi Marietta. Produkcióikban visszatérő elem volt a posztamenseken ülő oroszlánok két lábra ültetése, vagy a nagymacskák egymás mellé fektetése. Azonban lehetett-e 3 hím oroszlán egyszerre porondon, mint ahogy az a bábelőadásban látható? Ez már ritkaságnak számít, mivel több hím oroszlán nehezen fér meg egymás mellett, jellemzően egy hímmel és több nősténnyel dolgoznak az idomárok. Ennek ellenére erre is volt példa: Tamara Buszlajeva egyszerre több hímoroszlánnal dogozott, sőt, számában a nagymacskák lovak hátára ültek.
Wagner Károly idomított oroszlánjaival. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
Hegedülő oroszlán egy laikus számára is nehezen elképzelhető. Ha oroszlánokat nem is, de például zenélő, vagy zenét imitáló állatokat: elefántokat, majmokat vagy kutyákat láthatott a közönség cirkuszban, például a 2 Piffkó kutyazenekarát 1966-ban a Fővárosi Nagycirkusz „Cirkusz a jégen” című műsorában.
A 2 Piffkó kutyazenekara. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
JÁTSSZUNK BÁBCIRKUSZT! – KUTYA, KACSA (1970)
A kutyarevük, kutyaszínházak szintén régi hagyománnyal rendelkeznek a cirkusz történetében. Az 1960-as években Gazdag Ibolya „Ybi”, illetve férjével, Hergotti Józseffel közös kutyarevüje volt az egyik legismertebb produkció. Ezen kívül a közönség láthatott libikókázó ebeket 1967-ben a Szovjet Állami Örmény Nagycirkusz vendégjátékában, vagy derülhetett a 2 Kossányi futballozó kutyáin az 1963-as Artistafesztiválon.
Több méter magasról ugrott gazdája ölébe az egyik eb Gazdag Ibolya kutyaszínházában. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
Idomított kacsákról már a negyvenes években hírt adtak az újságok. 1940-ben hazánkban járt Maxel „a világ egyetlen idomított kacsájával” (Új Magyarság, 1940. július 2.), a Dolgozók Világlapja olyan kacsáról írt, „amely tánclépésben követi a zene ritmusát” (1948. december 11.) Később, a Bukaresti Állami Cirkusz vendégjátékában Siminica bohóc lépett fel kacsával hazánkban, melyről a Hajdú-Bihari Napló így számolt be: „Egyik leghíresebb számát egy négyéves idomított kacsával fogja bemutatni, amelyet Amerikában 11 ezer dollárral biztosítottak.” (1973. június 10.)
JÁTSSZUNK BÁBCIRKUSZT! – DELFIN (1970)
A delfin esetében bizonyára sokan mondanának nemet, ha az a kérdés, előfordulhatott-e cirkuszban az 1960-as években. Valóban, a delfinek mutatványait leginkább külföldi óceanáriumokban csodálhatjuk meg. Azonban 1966-ban a magyar közönség is testközelből láthatott delfineket.
James Tiebor delfinidomár izgalmas időszakban érkezett Budapestre: a Fővárosi Nagycirkusz épületét épp bezárták és bontani kezdték, hogy egy új „cirkuszpalota” épüljön fel a helyén. Ezalatt a Városliget szélén felállított sátorban tartották az előadásokat, köztük a Delfin-show-t is. A 3 delfin a Mexikói-öbölből érkezett, szállításukról a Napló is beszámolt: „Néhány nappal ezelőtt három delfin érkezett a Ferihegyi repülőtérre. Vizes ponyvákból csomagolták ki őket és vitték a városligeti ponyvacirkuszban előre elkészített 3 méter mély medencébe. A három delfin itt életre kelt kábultságából és néhány óra múlva vígan úszkált a medencében.” (1966. szeptember 2.)
A Fővárosi Nagycirkusz 1966-os Delfin-show-jának plakátja. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum; Az egyik idomár, Jane Haigh a Flash nevű delfinnel a Fővárosi Nagycirkusz sátrában 1966-ban. Fotó: Bohanek Miklós. Forrás: Képes Újság, 1966. október 1.
JÁTSSZUNK BÁBCIRKUSZT! – VÍZILÓ (1972)
Az afrikai faj képviselői többször is megfordultak hazánk porondjain. 1963-ban Durov állatseregletével érkeztek hozzánk vízilovak, 1968-ban a Circus Liverpool műsorában szerepelt egy Jónás nevű példány. Az 1960-as évek végén kezdett Eötvös György és felesége dolgozni vízilóval: Kicsi a budapesti állatkertből került a házaspárhoz. Több trükkre is betanították, például idomárja szájából vette el a kenyeret, ifj. Eötvös György szaltózott a hátán, és egy komikus vadászatjelenetet is bemutattak vele.
Az Eötvös-család vízilova, Kicsi a porondon. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
JÁTSSZUNK BÁBCIRKUSZT! – STRUCC (1985)
A cirkuszi bábsorozat utolsó darabja 1985-ben készült el struccok szereplésével. Erre is találunk példákat a Fővárosi Nagycirkusz műsorából! 1976-ban az Aeros Cirkusz vendégjátékában akadályokat szökdécselt át a Gronau-házaspár idomított struccmadara. A Gála ’83 című műsorban pedig a Fedotov-csoport nandu struccai léptek porondra 16 másik fajta állat mellett.
Ahogy a fenti példákból is látszik, az Astra Bábegyüttes előadásaiban szereplő állatok, az állatok által bemutatott produkciókban, trükkökben kevés kivétellel vagy apró eltéréssel a valóságban is gyönyörködhetett a közönség. Bizonyos jelenetek – például a lovak szabadidomítása vagy az egykerekűző kötéltáncos pingvin – pedig egészen pontosan mutatnak be egy-egy cirkuszi zsánert, egy-egy cirkuszi rekvizit felépítését, használatát. Mindez rámutat cirkusztörténetünk gazdagságára és a tényre: a porondon bármi lehetséges. Így kerülhet korcsolyázó medve, medencében lubickoló delfin, táncos lábú pingvin a manézsba. És így kerülhet a cirkusz sajátosságait sűrítő hiteles forrásként hegedülő oroszlán az Astra Bábegyüttes bábelőadásába!
Szonday Szandra
muzeológus
Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum.
A főképen a „Játsszunk bábcirkuszt!” bábelőadásban hegedülő oroszlán figurája látható. Forrás: „Bűvészinasok – A 70 éves Astra Bábegyüttes és a 30 éves Maszk Bábszínház kiállítása”
