Nemzetközi tudományos konferenciával vette kezdetét a 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál
VamosBence007A 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál hivatalos nyitó programjaként január 11-én, a Szépművészeti Múzeum Barokk csarnokában rendezték meg a Cirkuszépületek Európában című nemzetközi tudományos konferenciát, amelyhez a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ cirkuszművészeti és építészettörténeti kiállítása kapcsolódott. Az egész napos konferencián a magyarországi szakemberek mellett neves, nemzetközi cirkuszkutatók, cirkusztörténészek vettek részt.
A nemzetközi tudományos konferencia a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ időszaki cirkuszi építészettörténeti kiállításmegnyitójával 10:00 órakor vette kezdetét. A tárlatban először vált láthatóvá egymás mellett Európa ma is fennálló, átalakított vagy lebontott kőcirkusz épületeinek és a Fővárosi Nagycirkusz 133 éves épületének építészettörténete. A látogatókat eddig soha nem publikált levéltári és múzeumi források: tervrajzok, helyszínrajzok, metszetek, makettek és fényképek várták, amelyek szemléltetik a főváros – és Közép-Európa – jelenleg szó szerint egyedülálló kőcirkuszának építészettörténeti korszakait.
A kiállítást és a nemzetközi tudományos konferenciát Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, a Fesztivál szervező bizottságának elnőke nyitotta meg.
Fekete Péter kulturális államtitkár, a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál szervezőbizottságának elnöke nyitó beszédében nemcsak a helyszínen tartózkodó résztvevőket, hanem a világ minden tájáról online bekapcsolódó érdeklődőket, szakembereket és a szomszédos országok nagyköveteit is köszöntötte. „Itt vannak velünk neves cirkuszigazgatók, ami jól mutatja, hogy a magyarországi fejleményeket és cirkuszfejlesztési törekvéseket nyomon követik a világ különböző tájairól, valamint itt vannak azok a szakemberek, akik átadják a hosszú évtizedeken át összegyűjtött tudásukat, hiszen Magyarország nem titkolt célja, hogy Európa vezető cirkuszművészeti központja legyen, amelyhez elengedhetetlen a tudományos eszmecsere – hangsúlyozta Fekete Péter.
Az esemény fényét Lkhagva Ochir különleges székegyensúlyozó produkciója emelte.A Cirkuszépületek Európában építészettörténeti kiállítást dr. Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója nyitotta meg. A kiállítás megnyitón az építészeti csodák mellett a látogatók az emberi akarattal létrehozható varázslat, a cirkuszművészet élményében is részesültek a 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál fellépője, a Mongóliából érkezett Lkhagva Ochir elképesztő székegyensúlyozó produkciója által.
A kiállítás kurátora Joó Emese főmuzeológus, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum vezetője, munkatársai pedig Szonday Szandra muzeológus, Szécsényi Mihály történész, levéltáros és Szabó János építész voltak. A makett, terepasztal és digitális fejlesztés Zsoldi Katalin, Pap Dávid, Szakál Tamás, a látvány Balogh József, Veres Balázs és Nagy Árpád munkája.
A látogatókat eddig soha nem publikált levéltári és múzeumi anyagok várták.
Miután a látogatók gondosan szemügyre vették a tárlat kiállítási tárgyait, egy órával később, a nemzetközi tudományos konferenciát Fekete Péter kulturális államtitkár, a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál szervezőbizottságának elnöke, és dr. Alain Frére, a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál társ-alapítója és művészeti tanácsadója nyitották meg.
A konferencia témájának középpontjában az európai cirkuszépületek keletkezésének, fennmaradásának, átalakulásának, funkcióváltásának, pusztulásának és megújulásának folyamatai, kérdései – kutatott és kutatásra váró európai példái és dokumentumai álltak.
A konferenciát dr. Alain Frére, a Monte-Carlói nemzetközi cirkuszfesztivál társ-alapítója és művészeti tanácsadója nyitotta meg.A Könyöt Dávid artistaművész, múzeumi kutató által moderált konferencia dr. Alain Frére művészeti tanácsadó, cirkuszkutató előadásával vette kezdetét, aki a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál alapításának történetébe avatta be a konferencia résztvevőit.
A 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált megnyitó nemzetközi tudományos konferencián mintegy 120 fő vett részt személyesen és megközelítőleg 30 nézte élőben, ZOOM-on keresztül, akik aktív érdeklődésükkel, hozzászólásaikkal tovább erősítették a tudományos párbeszédet.
Fotó: Fuszka Nikol
