IRINA ASZTRONAUTA A FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ KUPOLÁJÁBAN – Lélegeztetőgéppel a magasban
Hidvegi.KrisztinaA „Cirkuszherceg- Egy bohóc kalandjai a jövővel” című előadás díszbemutatóját követően valóra vált egy régóta dédelgetett álom. Szonday Szandra cirkuszkutató, muzeológus, költő és művész, a cirkuszi tudományos tár alapító munkatársa Irina asztronautaként az égbe emelkedhetett.
A Meg vagyok húzatva?! című könyv szerzője és a Szívesnapló című blog írója ritka genetikai betegségben szenved. A Marfan-szindróma legjellegzetesebb tünetei a vázrendszeri eltérések, ám mégis a betegek életére a súlyos szív- és érrendszeri elváltozások jelentik a legnagyobb veszélyt. Kollégánk tavaly nyár óta állandó gépi lélegeztetésre szorul. Simet Lászlót, a Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művészt, artistaművészt is megindította Szonday Szandra élettörténete. Így kerülhetett sor a kupolában a muzeológus és az artistaművész varázslatos találkozására, amelyre nagy valószínűséggel még soha, sehol nem volt példa a világon. Szonday Szandrát kollégáink beültették és bekötötték egy óriás karikába, amelynek segítségével felhúzták a magasba, hogy ott, az óriás szemafor legfelső pontján adhasson át neki a világhírű artistaművész egy virágcsokrot születésnapja alkalmából. A rendkívüli produkció során Simet László artistaművész súlyos bokatörését követő felépülése óta első alkalommal állt meg biztosítókötél nélkül, fél lábon a halálkereket és a magasdrót-számot ötvöző, 8 méter magas forgó rekvizit legfelső csúcsán, miközben a kupolában, a karikában ülő Szonday Szandra muzeológusnak átadta az ajándékot.
Simet László artistaművész súlyos bokatörését követő felépülése óta első alkalommal állt meg biztosítókötél nélkül, fél lábon a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekvizit legfelső csúcsán, miközben a kupolában, a karikában ülő Szonday Szandra muzeológusnak átadta az ajándékot.(fotó: Urbán Ádám)
„A betegség felszabadít!” – vallja a sokoldalú művésznő és kutató, aki hivatásának érzi azt is, hogy minél több emberhez eljuthasson az üzenete, miszerint mindannyian mások vagyunk és mégsem vagyunk mások; hogy betegségünkből erőt is meríthetünk. hiszen rengeteg tapasztalatot, ismeretet nyerhetünk bajainkból, általa jobban megismerhetjük magunkat és a világot, elfogadóbbá válhatunk és másként értékelünk dolgokat.”
„Irina alakja olyan volt nekem most, mint egy őrangyal, aki segítségemre siet; én teremtettem ezt az angyalt magamnak, hogy a hónom alá nyúljon, szárnyakat kölcsönözzön és felemeljen, Münchhausen báróvá váltam, aki saját magát húzza ki a mocsárból a hajánál fogva. „- mondta Szonday Szandra.
Simet László artistaművész úgy fogalmazott: „Rendkívül megható pillanatot élhettünk át. Biztos vagyok abban, hogy ez a különleges produkció mindannyiunk számára maradandó élményt jelent.”
A különleges eseményen Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója köszöntötte az ünnepeltet. A társulat összes tagja elismerését és csodálatát fejezte ki ahhoz a galaktikusan végtelen derűhöz, amellyel Szadra mindannyiunkat pozitív energiákkal tölt fel, inspirál és példát mutat a cirkuszkutatási munkában, a művészi kreativitásban és a személyes baráti kapcsolatokban egyaránt.
