Ismét az állatvédelem volt a központi kérdés Asztanában, a 14. alkalommal megrendezett Echo of Asia Nemzetközi Cirkuszfesztivál sajtótájékoztatóján

Javában tart a kazah fővárosban, Asztanában a 14. Nemzetközi Echo of Asia Cirkuszfesztivál. A négynapos rendezvényen több mint harminc remek előadásból kell majd kiválasztania a zsűrinek az arany, az ezüst és a bronz díjazottakat.

A rangos cirkuszi esemény sajtótájékoztatóján Urs Pilz, a Cirkusz Világszövetség elnöke elmondta: divat lett kritikával illetni a cirkuszt az állattartás kapcsán. Ez a hozzáállás sokszor a politika, egyes, elsősorban zöld pártok és állatvédő szervezetek mindennapi programjává vált. Az elnök sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy meglátása szerint egyes állatvédő szervezetek ok nélkül negatívabb figyelmet generálnak a cirkuszi állattartás kapcsán, mint az jogos lenne. Tudományosan bebizonyított, hogy a cirkuszokban élő állatok 80-90 százaléka – elenyészően kevés negatív példától eltekintve – jobb és inger-gazdagabb körülmények között él, mint máshol – mondta el újságírói kérdésre.

                                                                    Urs Pilz (középen), a Cirkuszi Világszövetség elnöke

Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója az elhangzottakkal egyetértve kiemelte: hamis az a kialakult kép, miszerint a cirkusz egy olyan hely, ahol bántják az állatokat. Sokkal inkább egy helyszín lehet, ahol gyermekeinket az ember-állat együttélésére, a felelős állattartás szabályaira tudjuk tanítani – tette hozzá. Az artista családok több generáción átívelő tudást halmoztak fel az állatvédelem, a felelős állattartás tárgykörében. Családtagként élnek együtt kedvenceikkel, csak tanulni lehet tőlük – mondta a 14. Echo of Asia Nemzetközi Cirkuszfesztivál zsűrijének Magyarország és Közép-Európa képviseletében delegált tagja a sajtótájékoztatón.

Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója a 14. Echo of Asia Nemzetközi Cirkuszfesztivál sajtótájékoztatóján

Fekete Péter közölte: a világban minden harmadik háztartásban van valamilyen állat. Meg kell tanítani a gyermekeinket arra, milyen felelősség egy állatot megszelídíteni, társként elfogadni, hogyan kell megfelelő körülmények között gondozni őket, nem utolsósorban pedig azt is, hogy mi, emberek mit tanulhatunk tőlük! A Fővárosi Nagycirkusz főigazgatójának álláspontja szerint ezt a feladatot a cirkuszok fel tudják vállalni, ehhez azonban le kell építeni az elmúlt években kialakult negatív imázst, ami a cirkuszok állattartása kapcsán kialakult az emberekben.

A Fővárosi Nagycirkuszban vendégszereplő kazah és a közép-ázsiai művészekről is kérdezték a nemzetközi zsűriben helyet foglaló főigazgatót. Ezzel kapcsolatban Fekete Péter úgy nyilatkozott: csak szuperlatívuszokban lehet róluk beszélni. Büszkék lehetnek a művésztársaikra, hiszen nem csak szakmailag, emberileg is kiváló, világszínvonalú művészi munkát és igazi csapatjátékosi szemléletet felmutató artistákról van szó. Szeptember végéig lehet velük találkozni a Fővárosi Nagycirkuszban. Egyre több európai igazgató menedzser utazik Budapestre, hogy megtekintse a közép-ázsiai vendégművészeket. A folyamatosan telt házas A Sztyeppe illata című előadás méltán vívott ki elismerést a magyar közönség körében és a nemzetközi szakmában egyaránt- számolt be a főigazgató.
A sajtótájékoztató után egyéni interjúkra is sor került, ahol Fekete Péter főigazgató kiemelte a tudományos területek együttműködésének fontosságát. Az Almati Cirkuszmúzeum meghívást kap a januári Budapesti Cirkuszfesztiválra. A Fővárosi Nagycirkusz tudományos tárának munkája jelentős, méltán van a szakmai figyelem középpontjában- tette hozzá.