Jakutföld, a csodák országa – Interjú Kerezsi Ágnes néprajzkutatóval – II. rész
SzekaryZsuzsanna07Jakutföld egy durván India nagyságú terület, ami Szibéria legnagyobb, az északi irányba folyó Léna nevű folyójának jobb és bal oldalán található. Ezen a hatalmas területen, durván egymillió ember él. Ez az alacsony szám azzal is magyarázható, hogy a terület több, mint kétharmada az északi sarkkör és a felette található területeken helyezkedik el, tehát csak egyharmad része lakható és megszelídíthető az ember számára. Azokon a részeken, amit nem jég borít, hatalmas erdőségek, hegyek, rengeteg tó, a Léna folyó millió mellékfolyója találhatóak a maga kis árterületével, ugyanis náluk nem volt folyószabályozás, tehát teljesen ősi formájában maradt meg az élővilág.
Télen a legjobb a közlekedés, mert minden befagy. A téli hónapokban megnyitják a folyókat a közlekedés számára: a folyókra vasúti síneket fektetnek le, és a Lénán több száz kilométeren közlekednek a tehervonatok. Ilyenkor a nyári időszak alatt járhatatlan mocsarak és patakok szövevénye miatt bárhová el tudnak jutni hatalmas terepjárókkal. Mi április tájékán voltunk ott, amikor még javában mínusz harminc fok volt a hőmérséklet. A lakott országok közül Jakutföldön van leghidegebb téli hőmérséklet, a mínusz hatvan fok teljesen általánosnak számít. Míg nálunk áprilisban az orgona is lassan elvirágzik, ott akkor tizenöt méter vastag a jégtakaró.
Jakutföld Oroszország második leggazdagabb területe és a világon a Dél- Afrikai Köztársaság után a második leggazdagabb gyémánt lelőhelye. Jártunk az állami trezorban, ahol két-három pohárnyi nagyságú gyémánt tömböket őriznek. Így nem meglepő, hogy minden második üzlet gyémánttal kereskedik, lehet vásárolni natúr- vagy ékszerbe foglalt gyémántokat is. A hegyeik is nagyon gazdagok ércekben, megtalálható bennük szinte a teljes Mengyelejev-táblázat. Bár gázban és olajban is gazdag terület, de az örök jég fogságából nehéz és költséges lenne kitermelni.
Annyi vasérc található a hegyeikben, hogy külszíni vasérckitermelést tudnak folytatni. A Mesterségek Ünnepére eljövő jakut mesterek elhozták magukkal az általuk megtalált, kibányászott és megmunkált csodálatos, éles acélpengéjű késeiket. Még az oroszországi nagy kovács versenyeken is mindig a jakutok nyernek, mert olyan jó minőségű acélt állítanak elő. Ezekhez a pengékhez rénszarvas agancsot vagy a nyírfa betegségéből adódó, a gyökérzetén hatalmasra növő csomókból készítenek markolatot. Ezek a gyökereken növő csomók hihetetlenül erősek és fantasztikus, gazdagon variált mintázattal bírnak, ezért a csonton kívül kiválóak kések és egyéb szúró-vágó eszközök nyelének készítéséhez. A jakutok hihetetlenül kreatív emberek.
Én a finnugor népek kereszténység előtti vallásával foglalkozom. Az Urál mindkét oldalán, ahol finnugor területeken jártam, mindig azt mondtam az embereknek, hogy mennyire szétszórva, nem összefogva, nyelvüket és kultúrájukat veszítve élnek. Sajnos ez az összes finnugor népre jellemző, akkor is, ha van köztársaságuk vagy autonóm körzetük. Ezzel szemben Jakutföldön bár elég nagy az orosz lakosság, jakut nyelven megy a televízió- és rádióadás is. A finnugor népeknél visszaszorult a saját nyelvük családi használatra, a négy fal közé. Ez a jakutoknál abszolút nem így van, a jakut a munkahelyén vagy a boltokban teljesen természetesnek veszi és bátran vállalja, hogy az anyanyelvén beszél, miközben természetesen mindenki kétnyelvű. Így az ott élő oroszok arra kényszerülnek, az élet hozza úgy, hogy legalább konyhai szinten elsajátítsák a jakut nyelvet. Ez egy hihetetlenül szabadságszerető, a kulturális értékeit féltve őrző, valóban különleges nép.
Folytatjuk…
Szekáry Zsuzsanna
