konyvtar pont circus pont hu
vamosbenceImmár negyedik éve szerves együttműködésben és közös térben növekszik a cirkuszi tudományos tár, pontosabban a könyvtári és a múzeumi közgyűjtemény a Nemzeti Cirkuszművészeti Központban. 2022. november 10-én ünnepélyes keretek között hivatalosan is megalakult a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum, amelynek könyvtári szakterületén muzeológus szemmel néztünk egy kicsit körül az 1000. könyv állományba vétele alkalmából. Lássuk hát!
A cirkuszművészeti könyvtár 1000. kötete ünnepélyes keretek között, Dimitrii Markin és édesapja, Roman Markin orosz artistaművészek perzs produkciójának keretében került fel a 6 méter magas cirkuszi könyvespolc legfelső polcára. Fotó: Farkas Melinda segédmuzeológus
Mi, bölcsész végzettségű múzeumi dolgozók, munkaállomásaink elhelyezése és napi kutatásaink révén is rálátunk a könyvtárra. Tudjuk, hogy a könyvtár a tudományos munkához nélkülözhetetlen szakterület, amelynek katalogizálási rendszere külön talány, de könyvszerető emberként nagyot dobban a szívünk az 1000 példány bármelyikét kézbe fogva, legyen az bármilyen nyelven is írva: egyértelmű, hogy a cirkuszművészet és cirkuszi kultúra több száz éves világtörténete bent van a mi irodánkban. Ezért is jelent kihívást, egyben jó lehetőséget beszámolót írni társszakmánk cirkuszi ünnepe alkalmából.
A cirkuszi tudományos tár irodáiban a könyvszekrényekben és a polcokon jelenleg 599 katalogizált könyv sorakozik. Online katalógusunk mindenki számára elérhető erről a weblapról: https://konyvtar.circus.hu/ A könyvtáralapítás hátteréről, a gyűjtőköréről és általában ennek az intézményi könyvtárnak a közfeladatairól egy tudományos alapossággal létrehozott és elektronikus formában az internetről is elérhető szakkönyv tesz tanúbizonyságot. Az „Esettanulmány a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ könyvtáráról” című kötetet Dr. habil. Kiszl Péter szerkesztette, és az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében folyó tudományos munka hozta létre példás együttműködést bizonyítva a Nemzeti Cirkuszművészeti Központtal, annak kérésére.
2022 nyarán, a tudományos tár nemzetközi kapcsolatainak bővülésével könyvállományunk jelentős mértékben gyarapodott. Dr. Alain Frére, Pascal Jacob, Gilles Maignant, Filippo Riminucci, Cor Martens, Davio Casartelli, Antonio Giarola és más cirkuszi szakemberek, kutatók, gyűjtők támogatásának köszönhetően nemzetközi cirkuszművészeti szakkönyvtárunkat néhány hónap alatt közel 700 kötettel növelhettük meg, amelynek feldolgozása és katalogizálása már elkezdődött és folyamatosan történik. Amit biztosan tudunk: könyvtárunkban immár 17 nyelven olvashatóak cirkuszi szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, műsorfüzetek, szépirodalmi alkotások, gyermekkönyvek, képregények, képzőművészeti albumok.
Könyvünnepünkre okot adó 1000. cirkuszi szakkönyvünk Pascal Jacob cirkusztörténész, író, gyűjtő gyűjteményéből származik, Baron de Vaux: „Ecuyers et écuyères. Histoire des cirques d’Europe (1680-1891)” című műve. A francia nyelvű, 280 portréval és illusztrációval díszített cirkusztörténeti könyvritkaságot 1893-ban adták ki Párizsban. A monografikus jelleggel megírt, a műlovaglást űző férfiakat és nőket rézmetszeteken és szöveges leírásokkal bemutató könyv a cirkuszi közegben idomított ló és az ember kapcsolatára fókuszál. Ebben a könyvben a 19. századi neves műlovaroké és műlovarnőké a főszerep, köztük magyar vonatkozás: Ilona de Széles műlovarnő és Eduárd Wulff cirkuszigazgató, műlovar ábrázolása és tevékenységük korabeli leírása hasznos adalékokkal szolgál a magyar cirkusztörténet számára.
Folyamatosan gyarapodó könyvtárunkból a továbbiakban csupán néhány érdekességet emelhetünk ki szakkönyveink sokszínűségének szemléltetésére.
Cirkusztörténeti alapmű Carl Hagenbeck: „Von Tieren und Menschen” című munkája. Az 1925-ös kiadású, a szerző kalapos portréját tartalmazó kötet az állatszelidítés emberséges módjának: a szelíd idomításnak a fortélyait írja le. Hagenbeck bemutatja az állatokkal való barátságos együttélés és idomítás cirkuszi példáit, ami fontos léte a cirkusznak, és aminek szellemében működik ma a Fővárosi Nagycirkusz is.
Igazi gyöngyszem a katalán művészettörténész és cirkuszkutató Genís Matabosch által összeállított, cirkuszi bélyegeket tartalmazó album, a „Filatelia Circense”. A kis alakú könyvecske a világ legnagyobb cirkuszi tematikájú bélyeggyűjteményét mutatja be, 185 ország több, mint 900 bélyege a 1989-2009 közötti időszakból, Andorrától Zambiáig. Itt említjük meg, hogy a cirkuszi múzeumi gyűjtemény is büszkélkedhet jó néhány német, magyar és mongol cirkuszi bélyeggel.
Az 1974-ben Párizsban kiadott cirkuszi plakátokat tartalmazó nagy formátumú album: „100 ans d’affiches du cirque” Jack Rennert New York-i plakátmágus gyűjteménye. Az ő nevéhez fűződik a New York-i Rennert’s Poster Gallery, ami a világ egyik legnagyobb vintázs plakátgyűjteményének ad otthont. A színes album közel száz cirkuszi plakátot tartalmaz, köztük különlegesen szép Ringling, Busch, Knie, Krone és lengyel cirkuszi plakátokat.
Dave Finnigan: „The Complete Juggler. All the Steps from Beginner to Professional” című 1987-ben kiadott, közel 600 oldalas kézikönyve egy profi zsonglőr tudásmegosztásának kimagaslóan hatékony példája. A kézikönyvben domináló kreatív rajzos ábrák nagyon világos és könnyen érthető illusztrációk, amelyek még a muzeológusokat is labdadobálásra inspirálják.
„Ric Hochet: Coups De Griffes Chez Bouglione” – a francia nyelvű képregény Ric Hochet fiatal nyomozó hős kalandjainak egy olyan állomása, amikor egy cirkuszban történt bűntény után nyomoz. A helyszín az egyik leghíresebb francia cirkuszdinasztia, Bouglione utazócirkusza, jelenleg a család igazgatja Európa legszebb kőcirkuszát, a párizsi Cirque d’Hiver-t. Az 1977-es kiadású könyv mind a belga-francia képregények, mind a cirkusz szerelmeseinek igazi kincs. Könyvtárunk gyűjtőkörének megfelelően – az alábbi Krúdy-kötethez hasonlóan – a társtudományok között lesz a helye. Mutatva, hogy a cirkusz milyen gazdag kultúrtörténettel is bír.
Dr. Alain Frére cirkusztörténész, gyűjtő, a Monte-Carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál társalapítójának nagylelkű ajándéka Hugues le Roux „Les jeux du cirque et la vie foraine” című könyvének eredeti, 1889-es párizsi kiadása, amely ma könyvtárunk egyik legértékesebb szakkönyve.
Dr. Alain Frére saját magángyűjteményében (Musée du Cirque du Dr Alain Frère) fogadta munkatársainkat és adta át értékes könyv- és nyomtatvány adományait Joó Emese főmuzeológusnak 2022 szeptemberében, a franciaországi Tourrette-Levensben. Fotó: Eötvös Susy artistaművész, nemzetközi referens
A muzeális értékű kötet különlegesen míves, színes grafikáit Jules Garnier készítette. A 250 oldalas szakkönyv szinte minden oldalán található illusztráció, amelyek megelevenítik a 19. század cirkuszi világát: a vásároktól a hippodromon át a műlovarok, egyensúlyozók, akrobaták és bohócok valóságát.
Krúdy Gyula: „A cirkuszkirály” című ifjúsági regényének 1982-es kiadása lett könyvtárunk 1001. kötete. Ebben a rövid lélegzetű, az író korai szövegeit összegyűjtő kiadványban a címadó kisregény irodalmi ábrázolását adja egy vándorcirkusz életének. Krúdy műve a katalogizáláskor a társtudományok szekcióba, azon belül a szépirodalmi kötetek közé kerül. Ugyanis könyvtárunk a cirkusz minden megnyilvánulását, lenyomatát gyűjti, így a szépirodalmit is. Már ebből is látszik, hogy gazdag könyvtári rendszerünkben minden kötetnek, így a legutóbb érkezett 700 könyvnek is megvan a helye.
A cirkuszi könyvtár 1001. kötetét Kiss Imrétől, a Magyar Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Múzeum nyugalmazott igazgatójától kaptuk ajándékba, azzal az inspirációval, hogy majdan ebből a szép történetből cirkuszi előadás is készülhet.
Az 1001. kötet átvételekor a cirkuszi hasznosítási lehetőségekről beszélget Kiss Imre nyugalmazott igazgató és Joó Emese főmuzeológus
Egy kis ráadás
Attrakcióóóóóóó! Magunk is le voltunk nyűgözve az 1000. könyv polcra helyezéséről, minthogy irodánk szerény könyvespolcait csavarozták össze vertikálisan, egymás fölé. Lélegzetelállító látványt nyújtottak, és azóta is büszkén tekintünk rájuk, mint akik megjárták a porondot, ezzel a cirkusz közelében élők egyik legnagyobb álmát valósították meg. A tárgyak animálása, megmozgatása alapvetően bábszínházi és mozgóképes megoldás, de egy cirkuszban, egy élő előadóművészeti intézményben ez mindennaposnak számít. Itt mindennapos a csoda, ezért is különleges munkahely számunkra.
1000. könyvünk ünnepén kíváncsiak voltunk arra is, meghívott vendégeink hogyan érzik magukat, mit gondolnak az eseményről. Megkérdeztük a könyvtárosi és levéltárosi szakma néhány képviselőjét, és megkérdeztünk artistákat is. Mindannyian kíváncsiságot, nyitottságot mutattak. Dr. Juhász Éva, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény főigazgatója, korábban cirkuszi könyvtáros, aki jómaga is tevékenyen vett részt a cirkuszi könyvtár megalapozásában, megerősítette az esemény jelentőségét, a tudomány és művészet találkozásának egyediségét. Osváth Zsolt, a Felsőoktatási Levéltári Szövetség alelnöke kiemelte, hogy az előadóművészeti intézmény szakmai közgyűjteménye milyen egyedi fontossággal is bír. Szüts Etele, az OSZK Könyvtári Intézet igazgatója azt nyilatkozta, hogy a cirkuszörökség tudományos igényességű gyűjtése és közkincsként a nyilvánosság elé tárása mennyire fontos feladat.
A könyvünnep alkalmából, a cirkuszi könyvtári fejlesztésről Szüts Etele igazgatót Farkas Melinda segédmuzeológus kérdezte
Artista meghívottaink közül Losonczi Györgyöt, Zsilák Györgyöt és Laczkó Vladimirt kérdeztük. Megtiszteltetés számunkra, hogy elfogadták a meghívást, és méltatóan szóltak a könyvtári gyűjteményről. Losonczi György oktató, artistaművész a cirkuszi tudományosságra hívta fel a figyelmet. „A szakma tudományos megközelítése nagyon fontos, és elősegíti a szakma fejlődését, jövőjének megformálását. Fontosnak tartom, hogy idáig eljutott ez a koncepció.” Zsilák György zsonglőr, artistaművész a magángyűjtő szenvedélyről beszélt és arról, hogy a cirkusz világa és a vele kapcsolatos könyvek számára csodát jelentenek. „Igazából egy kicsit túlzásba is viszem, de már csak a korommal jár ez a furcsa betegség vagy mondhatnám honvágynak is.” A könyvtár fontosságát emelte ki Laczkó Vladimir pantomim művész, aki emlékszik rá, hogy volt erre már kísérlet a cirkuszintézmény története során, de még nem valósították meg ezelőtt, nem ilyen gondos odafigyeléssel.
A könyvünnep alkalmából, a cirkuszi könyvtári fejlesztésről Laczkó Vladimir pantomim művészt Varga Kinga segédmuzeológus kérdezte
Ezekből a megszólalásokból láthatjuk, hogy milyen szép is az, amikor az artista világ és a tudományos világ találkozik, hogy mennyi kapcsolódási felület van, és hogy azok a határok, amelyeket érzékelünk, átjárhatók, és megtermékenyítő együttműködési lehetőségeket rejtenek magukban, ha odafigyelünk egymásra. És a Cirkuszművészeti Központtal most ez történik.
Szöveg: Farkas Melinda, Joó Emese, Varga Kinga, Szonday Szandra
Fotó: Fuszka Nikol
