Korcsolya múzeumi vitrinben
vamosbenceA Fővárosi Nagycirkusz cirkusztörténeti kiállításában egy pár fehér korcsolyacipő is megtekinthető. Ez elsőre furcsának tűnhet a megszokott rekvizitek és kosztümök: zsonglőrbuzogányok, karikák és drótos balettcipők, csizmák között. Vajon ki viselte és mikor? Milyen cirkusztörténeti érdekességek felé vezet el minket ez a jégkorcsolya?
A gondosan megőrzött korcsolyák egy 75 éve töretlen korcsolyaművészi életpályáról és a jégrevük, jégcirkuszok történetéről egyaránt mesélnek. A cipőket Bátfai Judit táncművész viselte a Párizsi jégrevü című műsorban 1970-76 között.
Bátfai Judit 4 éves korától balettozott, 10 évesen kezdte a műkorcsolyát, majd 16 évesen, 1959. január 31-én került be a Magyar Jégrevübe.
Képek a Magyar Jégrevü 1957-es műsorfüzetéből. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
A Magyar Jégrevü, mely az akkori szocialista országok első Jégszínháza volt, 1957-ben mutatkozott be Jégcocktail című előadásával, és színvonalas műsoraival nemzetközi hírnévre tett szert. Az előadásokat a Nemzeti Sportcsarnok fedett udvarán tartották.
Az 1962-ben készült fényképen Bátfai Judit jégrevüs kánkán kosztümben látható. Forrás: Bátfai Judit táncművész
A Magyar Jégrevü (Jégszínház) 1965-ben megszűnt, de a társulat tagjai 1966-ban még bemutathatták tudásukat a Fővárosi Nagycirkusz porondján.
Az előadás során a műsorszámok nem elkülönülve, egymás után következtek: a jégrevü- és artistaszámokat egymásba ötvözték, új műfajt teremtve ezzel. A rendhagyó produkció ugyanakkor kicsit szokatlan volt a hagyományos cirkuszi előadásokhoz szokott közönségnek.
“Ha úgy fogjuk fel, hogy a Fővárosi Nagycirkusz porondján ez alkalommal nem cirkuszműsort látunk, hanem a jégrevü és a varieté elemeiből összevegyített tarka műsort, akkor is eleve kérdéses a vállalkozás sikere. A cirkusz megszokott, népszerű számaiból így a hagyományosakat ki kellett rekeszteni: nem volt bohóctréfa, a jég miatt csak kamarajellegű artistaszámokat mutattak be, s nem volt állatszám … jól mozognak, de valljuk meg, kicsit egyhangú és hosszadalmas a sok jégtánc” – írta a műsorról a Népszava kritikusa 1966. január 20-án.
Az 1966-os Cirkusz a jégen című produkcióhoz Wigner Judit grafikusművész készített plakátot. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
A Népszavában 1966. január 20-án jelent meg kritika a Fővárosi Nagycirkusz új előadásáról.
A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményében egy régi, nagy alakú napilap mellékletét is őrizzük: a szerkesztők négy teljes oldalt szenteltek a jégrevü ismertetésére. A megsárgult oldalakon az előadás technikai titkaiba is beavatnak, hiszen a műjégpálya telepítése és üzemeltetése a cirkuszban már önmagában hatalmas attrakciónak számított.
„A cirkusz udvarán óriási frizsider termeli a jeget ugyanolyan módon, ahogyan a műjeget készítik a jéggyárban. A cirkusz udvarán álló nyolc méter hosszú gördülő kompresszoros kocsi továbbítja a hűtőanyagot, azaz a hatszáz kiló ammóniákkal kevert, jegessé hűtött sósvizet, a porond különleges technikai berendezésébe. … A porondra vasvázas szerkezetet helyeztek el, erre deszkaépítmény kerül, ennek tetején húzódik végig a jeget készítő, illetve hűtőanyagot tartalmazó csőrendszer. Ez több ezer méteres, s ebbe továbbítja a kompresszor a nagy frizsiderből. A csövek között keletkezett réseket homokkal töltötték ki, ezt a homokot állandóan locsolják, hogy massza képződjék belőle. Amikor a hűtés folyamata megkezdődik, ez a meglocsolt homokréteg megfagy, azután már csak az szükséges – miként a városligeti Műjégpálya jegénél szokás -, hogy rétegenként bocsássák ki a vizet. Ez a jég hízlalásának ismert folyamata” – részletezték az eljárást az újságban.
Részletek az 1966-os Cirkusz a jégen című műsorhoz készített napilap mellékletéből. A műsor fellépőinek listájában nagybetűvel szedték az artistaművészek, csoportok nevét. A jobboldali alsó képen a Duo Indranos bronzszobor produkciója látható az előadásból. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
Noha a Cirkusz a jégen című előadáshoz készült plakátok egyikén egy ló is szerepel, a látszat csalóka: az előadásban nem voltak állatok, csupán állatjelmezbe bújtatott műkorcsolyázók. Azonban a később hazánkban vendégszereplő – többnyire szovjet – „jeges” társulatok már állatszámokat is hoztak: a legnépszerűbbek a korcsolyázó, hokizó medvék voltak. Ezzel az előadások terén műfaji változás történt, hiszen már nem jégrevüre, hanem jégcirkuszra válthatott jegyet a közönség.
Ma már elképzelhetetlen lenne hasonló vadállatszám a Fővárosi Nagycirkuszban, ugyanakkor a jelenleg műsoron lévő produkcióban, a Jégkirályságban is fellépnek állatok: a jégre terített szőnyegen kutyaprodukció, egy hajóinstalláción papagájszám is látható. A produkciók az ember és állat közötti feltétlen bizalom, szeretet és játékosság bemutatására helyezik a hangsúlyt, szem előtt tartva az állatvédelmi előírásokat.
Az 1966-os Cirkusz a jégen című produkcióhoz Wigner Judit grafikusművész készített plakátot.
A Népszavában 1966. január 20-án jelent meg kritika a Fővárosi Nagycirkusz új előadásáról. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
1972-ben érkezett Budapestre a Párizsi jégrevü társulata, mely a Fővárosi Nagycirkuszban lépett fel. Az akkori igazgató, Eötvös Gáborné távirattal hívta be Bátfai Juditot és magyar jégrevüs társait a műsorba, mert a cirkuszi előadáshoz kevesellte a francia társulat tagjainak számát.
A műsor közben a francia szólista lány megbetegedett, és Bátfai Judit ugrott be helyette Mikko Virtanen párjaként.
Juditot végül a társulat szólistaként szerződtette le, így utazott velük tovább Törökországba, Szíriába, Ciprusra, Libanonba, Kuwaitba. Jégrevüs pályáját Franciaországban folytatta, majd hat évig az amerikai Holiday On Ice csapatánál szerepelt.
Az 1972-ben Budapestre érkező Párizsi jégrevü képes és szöveges plakátpárral hirdetett műsorát a Fővárosi Nagycirkusz újonnan épült, korszerű épületében mutatták be. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
Bátfai Judit fotóalbumában a Fővárosi Nagycirkusz jeges porondját és őt magát, mint a Párizsi jégrevü szólótáncosát is láthatjuk 1972-ből. Frissessége ma 79 évesen is töretlen: délelőttönként a Városligeti Műjégpályán kápráztatja el a fiatalokat.
Bátfai Judit mint szólótáncos 1972-ben a Párizsi jégrevü című előadásban és 2023-ban, 79 évesen a Városligeti Műjégpályán. Forrás: Bátfai Judit táncművész
A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum könyvtári gyűjteményében több olyan szakkönyv is található, amely segíti a jégcirkuszok történetének megismerését. Ilyen összefoglaló cirkusztörténeti mű Urij Arsenevic Dimitriev 1996-ban megjelent Prekrasnoe iskusstvo cirka (Csodálatos cirkuszművészet) című munkája, amely a jégcirkusszal is foglalkozik. (A kötet elérhető: https://konyvtar.circus.hu/, cirkuszkönyvtári jelzete: B.I.5)
Néhány érdekes kötet a könyvtári gyüjteményből, valamint két oldal Arsenic Dimitriev Prekrasnoe iskusstvo cirka (Csodálatos cirkuszművészet) című könyvéből. Fotó: Fuszka Nikol, 2022. Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
Szonday Szandra
muzeológus
FŐKÉP információ: Bátfai Judit 1970-76 között viselt korcsolyája
Fotó: Fuszka Nikol, 2022. Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
Recommended Posts
HAPPY WORLD CIRCUS DAY 2024
2024.04.20.
