Kulisszatitkok a Fővárosi Nagycirkusz konferansziéjától – Interjú Maka Gyulával
SzekaryZsuzsanna07A Fővárosi Nagycirkusz arca, Maka Gyula közel tíz éve a Fővárosi Nagycirkusz konferansziéja, aki a magyar cirkuszművészet népszerűsítését szolgáló alkotómunkája elismeréseként augusztus 19-én Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést vett át. Ennek apropóján beszélgettünk vele kulisszatitkokról és cirkuszi élményeiről.
Maka Gyuszinak az évek során szinte a részévé vált az intézmény, elmondása szerint kölcsönös szimbiózisban állnak egymással. Bár a színház világából érkezett, már el sem tudná képzelni az életét a cirkusz nélkül. Közép-Európa egyetlen, egész évben nyitva tartó kőcirkuszában a konferanszié nemcsak egy kikiáltó szerep, hanem komoly színészi feladatok társulnak hozzá. Főleg az elmúlt években, amióta összművészeti előadások is szerepelnek az intézmény repertoárján. Gyuszinak konkrét szerepei vannak, amiket az igazgatóság Pál Dániel Levente dramaturggal és a kreatív csapattal közösen álmodik meg, majd a dramaturg vele egyeztetve is alakít a szerepeken, karaktereken, amik megfelelnek az újcirkuszi- és a klasszikus cirkuszi műfajnak is. Utóbbi esetében szintén egy dramaturgia mentén fut az előadás, így akkor sem csak artista számok követik egymást az előadók nevével felkonferálva. A dramaturgiának és a megfelelő előadásmódnak kiemelten fontos szerepe van a műsorokban. „A Fekete Péter rendezte RAIN – Esőcirkusz előadás elején például elhangzik egy szép monológ a parádé jelenet után, aminek annyira hatásosnak kell lennie, hogy megfagyjon a levegő a nézőtéren és szinte sokkolja a közönséget. Ez olyan jól sikerült, hogy akik többször is megnézték az előadást, mindig ugyan olyan hatást gyakorolt rájuk” – osztja meg a Fővárosi Nagycirkusz konferansziéja a közönség visszajelzéseit.
Maka Gyula a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetésével a Pesti Vigadóban
Fotó: Fuszka Nikol
Bár Maka Gyula képzett színész, folyton új készségeket kell elsajátítania a Fővárosi Nagycirkuszban. A Dinasztiák műsor-sorozatnak köszönhetően táncolni is megtanult. „Azelőtt soha nem versenytáncoltam, de ez a műsor megkövetelte, hogy a tánckarral együtt táncoljak salsa-t, tangót vagy éppen jive-ot. Természetesen látszott, hogy nem vagyok annyira képzett, mint a tánckar férfi tagjai, de nagyon lelkes voltam. Az akkori műsorvezető-és táncpartnerem, Stana Alexandra és Valc Szabolcs tánckarvezető segítségével sajátítottam el az alapokat. Ez egy nagyon jó, kihívásokkal teli időszak volt, ami örök emlék marad” – emlékszik vissza Gyuszi mosolyogva.
Maka Gyula több műsorban is táncra perdült
Fotó: Urbán Ádám
Természetesen minden előadás közel áll a szívéhez, de a karácsonyi műsorok és a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválok különösen. „A legemlékezetesebb fesztiválom a 13. volt, amikor a magyar felmenőkkel rendelkező Kelly Endrész Bánlaki volt a műsorvezető társam, akivel olyan elképesztő összhang volt köztünk, hogy a Blackpool Tower Circus különdíjával jutalmazták a munkánkat” – mondja büszkén Gyuszi.
Maka Gyula egyik kedvenc kosztümjében, a Hőfödte álom – Ősi cirkuszi mese című előadásban. Jelmeztervező: Polyák Eszter
Fotó: Urbán Ádám
A Fővárosi Nagycirkusz konferansziéja rutinjának köszönhetően már csak a premierek és az artistáknak szóló szakmai díszelőadások előtt szokott igazán izgulni, ilyenkor a kezdés előtt fél órával fel és alá járkál az öltözőjében. Bakik ritkán esnek meg vele, ám egy alkalom élesen él az emlékezetében. „Előadás közben éppen felszereltek egy fliegende hálót, én legelöl álltam teltház előtt a pisznin, és mondtam a szövegemet, amikor mögöttem hallottam egy nagy reccsenést. Gondoltam, az emberek is hallották, de mondtam tovább a mondandómat. Ekkor a nagy orgánummal rendelkező istállómesterünk, Szabó Lajos a befutóból bekiabálta, hogy „Gyuszika, elmarad a szám!” Hallottam, hogy innen-onnan felkuncogtak a nézők, így bemondtam a mikrofonba, hogy ahogy önök is hallották, a következő szám technikai okok miatt elmarad” – meséli Gyuszi nevetve, akinek az előadások alatt mindenre figyelnie kell, ami a manézsban és környékén történik. Néha improvizálnia kell, ha úgy kívánja a helyzet, de a műsorok előtt minden alkalommal egyeztet a kollégáival. Beszél a zenekarral, hogy egy artistaprodukció után következő taps zene meddig menjen, mikor szólaljon meg a konferanszié, kell-e alá zenei aláfestés. A balettkarral is egyeztet és folyamatosan szemmel tartja a porondosok munkáját és további információkat oszt meg a közönséggel, amennyiben több időre van szükségük a rekvizitek be és kipakolásához.
Gyuszi az artistaművészekhez hasonlóan mindig alaposan felkészülve és a személyes gondjait maga mögött hagyva lép a manézsba. „Mentálisan mindig a toppon kell lennem, a mosolyom pedig tulajdonképpen egy munkaruha, ami nem lehet kamu, mert a nézők észreveszik és nem azért jönnek ide, hogy citromba harapott embereket nézzenek. Bármi negatív magánéleti hatás ér az előadások előtt, arra a két és fél órára teljesen magam mögött tudom hagyni” – vallja Gyuszi, aki bár tavaly a Somnakaj című roma sorsjáték főszerepében is nagy sikert aratott a színpadon, még is a Fővárosi Nagycirkusz sikereinek örül a legjobban. „Hónapok óta teltházzal játsszuk a nyári műsorainkat, ami nem csak fellépőként csodálatos érzés, hanem a cirkuszművészet népszerűségét is jelzi. A konferanszié egy hálás szerepkör és szakmai szempontból is komoly dolog egy ilyen nívós, nemzeti intézményt képviselni. Remélem minél több nagyszerű műsorban részt vehetek és örömet okozhatok a közönségnek.”
Szekáry Zsuzsanna
Borítókép: Urbán Ádám
