Megújult a Fővárosi Nagycirkusz harangkupolája  

A leállás ideje alatt sem tétlenkednek a Fővárosi Nagycirkusz szakemberei, ugyanis nagyszabású felújításokat végeztek, hogy a következő Tündértánc – Nővarázs című, a képzőművészetek és a cirkuszművészet kapcsolatát boncolgató előadásunkon még modernebb technikai felszereltség várja a látogatókat. A kupola is megújult, erről és nem mindennapi munkájáról André Rolland kupolamester mesélt nekünk.

Az artistaként is fellépő André Rollandnak ipari alpinista végzettsége van, ami feljogosítja rá, hogy embereket kötélrendszerrel mozgasson és tartson, illetve, hogy a magasban dolgozzon. Kupolamesterként általános feladata a levegőszámok biztosítása; odateszi a csigákat, drótokat, ahová az artistaszámok megkövetelik, ezentúl felügyeli a motorokat.

Kérdésünkre, hogy az ő kezében van-e a levegőszámot bemutató artistaművészek élete, azt válaszolta, hogy részben igen, részben a motorkezelőében. „Az elején nagyon nehéz volt megtanulni, hogy az én felelősségem a drótig terjed. Aztán hogy az artista mit és hogyan akaszt fel, abba nem igazán van beleszólásom. Ha észreveszek valamit, szólok, de ha ő azt mondja, hogy így szokta meg és számára ez így biztonságos, akkor ott nekem véget ér a hatásköröm. Az artista tisztában van vele, hogy mit csinál, az ő kezében van a saját rekvizitjének biztonsága. A cirkusz motorjaitól a motor végéig tudok hatni, de rendszeresen javaslom például más karabínerek használatát.”

Amikor új artistaművészek érkeznek a cirkuszba, konzultál velük, megbeszélik, hogy mit hoztak, mit szeretnének és hova. Az artisták többsége ahhoz van hozzászokva, hogy saját maguk szereljék fel a rekvizitjüket, mert a kupolamesteri pozíció nem minden cirkuszban megszokott dolog. „Meg is szoktak lepődni, hogy itt van olyan ember, aki kompetens és segít nekik ebben” – osztja meg a fellépők reakcióját a kupolamester. Mivel Rollandnak artistaként a levegőszám a fő profilja, ezért tudja, hogy mitől lesz jó a rendszer, mitől rosszabb, mire kell odafigyelni, ezért ha elmondják neki a fellépők, hogy milyen számot csinálnak, azonnal tudja, hogy milyen igényeik merülhetnek fel. Napjai nagy részét a kupolában tölti, köteleket és csigákat vezet úgy, hogy azok elférjenek és ne zavarják sem egymást, sem az artistaszámot.

A Fővárosi Nagycirkusz kupolájának felépítéséről elmondja, hogy ez egy harangkupola. Van fölötte egy stabil tető és a tetőről fémlemezekkel vannak felrögzítve a betongyűrűk. Ezeket alulról pallók biztosítják, hogy ez az egész rendszer ne mozogjon és hintázzon úgy, mint egy harang. Az előnye, hogy mobilisan és könnyen szerelhető, a pallókat ki lehet venni és át lehet tenni őket máshova. A hátránya, hogy a fenti fémlemezek a drótok vezetésénél útban tudnak lenni, ezért nagyon körültekintően kell elvezetni, hogy ne akadjon bele sem a villanyvezetékekbe, sem a tartórendszerekbe. Ezt úgy kell kialakítani, hogy a kupolamester az után is tudjon közlekedni, miután felszerelt többszáz méter kötelet.

André Rolland rávilágított, hogy a Fővárosi Nagycirkusz harangkupolája egyedülálló, ugyanis más cirkuszokban a fölső tetőre történik a rögzítés, ahol félméteres nyílások vannak és kúszva-mászva, nagyon bonyolultan lehet bennük közlekedni. Bár a budapesti kőcirkusz kupolájában sem lehet szaladni és felegyenesedve közlekedni, de viszonylag kényelmesen lehet mozogni. Ha egy előadásra ki kell venni mondjuk 200 lapot, mert annyi szerelés van, akkor sokkal lassabban és óvatosabban kell mozognia. Rolland nemcsak a fellépő művészek, hanem a saját biztonságára is ügyel, dupla kampós biztosítással közlekedik a magasban. Mivel ez egy nagyon veszélyes munkaterület, ezért leginkább ő és a levegőszámmal fellépő artisták tartózkodhatnak a kupolában, utóbbiak is csak a műsor előtti szerelés időszakában.

A kupola felújításával kapcsolatban megosztotta, hogy a körülbelül 1300 darabból álló vastag falemezek le lettek pucolva és festve, majd visszahelyezték őket. Ezek a közönség által látható lamellák tulajdonképpen egy álmennyezetet alkotnak, de járófelületként is funkcionálnak. Ezt megelőzte a művészi világítás kábeleinek újrahúzása. Rolland ügyelt az elektromos szakemberek biztosítására, akik körülbelül 2 kilométernyi új vezetéket helyeztek el a szabványoknak megfelelően.

Jelenleg a Tündértánc – Nővarázs című előkészület alatt álló darab technikai próbái zajlanak.  A cirkuszművészet és a képzőművészetek kapcsolatát boncolgató különleges előadás díszleteit Szlávik Ágnes és Bontó Richárd tervezte. A művészettörténet leghíresebb nőábrázolásainak nagyméretű reprodukciói a rendezői elképzelés szerint fel lesznek húzva a kupolába, majd adott jelre leereszkednek és mozgatva lesznek a manézsban.