MuseuMap – cirkuszmúzeum a digitális múzeumi térképen  

A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia program keretében november 10. és 12. között külsős szakemberek fotózták a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum 100 főtárgyát, valamint 10 tárgyat 3D-ben is beszkenneltek. Ezek a tárgyak felkerülnek a www.museumap.hu oldalra, ahol az érdeklődők a kurzorukkal körbeforgathatják és testközelben érezhetik ezeket a tárgyakat. A több oldalas dokumentumokat pedig lapozgathatják vagy akár le is tölthetik.  

A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) célja, hogy biztosítsa nemzeti kulturális örökségünk, közgyűjteményi kincseink minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum muzeológusai a gyűjtemény szinte minden tárgytípusából válogattak a KDS számára fontos darabokat: dokumentumokat, műalkotásokat, tárgyakat, fényképeket és nyomtatványokat. A nyomtatványok körébe tartoznak a plakátok, szórólapok, képeslapok és belépőjegyek – mint például Nagyságos Freiszleder úr tiszteletjegye a Fényes Cirkusz 1942. szeptember 23-i előadására. A dokumentumok körében régi szerződések, okiratok, kéziratok kerültek digitalizálásra – mint például egy három oldalas kézzel írt jegyzőkönyv, amelyben a múzeum legnagyobb gyűjteményi egységének gyűjtője, Gervai Imre artistaművész számol be az 5 Gervai artistacsoport megalakulásáról. 

A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum muzeológusai megpróbálták az alig két éve gyarapodó múzeum minden olyan izgalmas szegmensét bemutatni, amit 100 tárgyba be lehet sűríteni. A MuseuMap, a KDS program online platformja, remek lehetőséget nyújt arra, hogy szakemberek és laikusok számára egyaránt képet adjon a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ fenntartása alá tartozó múzeum kutatásairól és gyűjteményéről, a Fővárosi Nagycirkusz és a magyar cirkuszművészet jelenlegi múzeumi reprezentációjáról. Ennek érdekében került a 100 főtárgy közé például a városligeti cirkuszépület 1971-es újranyitásának apropóján adott gálaműsor műsorfüzete, a Váradi ugrócsoport ugródeszkája, a Szabária utazócirkusz működési engedélye és Mészáros Mihály (Misi bohóc) amerikai kiküldetési rendelvénye is. A cirkuszmúzeum muzeológusai minden gyűjteményi egységből válogattak régebbi és kortárs műtárgyakat is. Vogel Eric 1960-as években tervezett kosztümje mellett digitalizálásra került Polyák Eszter és Papp Janó jelmeztervezők egy-egy alkotása, valamint Kmetczik Gábor (Dodis) fényképei mellett Urbán Ádám egyik fotója is.

Cirkuszi tánckari kosztüm a Repülőcirkusz műsorból, készült Polyák Eszter jelmeztervező terve alapján, 2019-ben.

 

A muzeológus szakemberek, Joó Emese, Szonday Szandra és Piller Mónika célja, hogy bemutassák a folyamatosan gyarapodó gyűjteményt, ami segít az érdeklődőknek elhelyezni a cirkuszművészetet más előadó-művészetekkel vagy múzeumi gyűjteményekkel összefüggésben. A válogatás 165 évet ölel át. A legrégebbi tárgy, ami bekerült a KDS digitalizálási programjába, egy 1855-ös városligeti cirkuszi plakát – a legújabb pedig egy olyan kopfstand felszerelés, ami az idei nyári szezon után, használatból érkezett a cirkuszmúzeumba. A 100-as tárgylista összeállításakor az volt a szempont, hogy tipológiailag, esztétikailag, történetileg, az alkotókra és az artistákra vonatkozóan egyaránt a lehető legszélesebb spektrumot mutassa be, olyan érdekes hétköznapi tárgyakkal és kifejezett kuriózumokkal, amik kifejezik a gyűjtemény cirkuszi specialitásait.

A KDS program első fázisában a kiválasztott 100 főtárgy digitalizálására került sor. Az első napi fotózásra a külsős szakemberek komplett stúdióval, speciális kellékeket tartalmazó mobil műteremmel érkeztek, hogy a lehető legszebb és legnagyobb felbontású digitális fényképeket készítsék el – a parányi zsebjelvénytől a kétméteres zsiráf egykerekűig.

Drótos egykerekű bicikli, Ádám László artistaművész hagyatékából.

 

A KDS program második fázisában a tömeges magyar múzeumi digitalizációs szolgáltatás 3D szkennelésre kialakított mozgó laborja érkezett a Fővárosi Nagycirkuszba, amelynek szakemberei kétfajta eljárással dolgoztak. Az egyik a struktúrált fényszkenner, amely eljárás fénymintákat vetít ki projektorral, két kamera pedig egy háromszögeléses módszerrel visszaszámolja a felületet a minták torzulásából. Mindeközben egy forgótálcán mozog a tárgy, amit előtte külön kalibrálni kell, majd minden szögből készül egy felvétel, amelyekből egy szoftver összerakja a tárgy digitális modelljét, amit még több órás utómunkafázis követ.

A másik alkalmazott 3D szkenneléses eljárás a fotogrammetria, aminél a tárgy középen van és úgy világítják be, hogy a modell minél kevesebb éles árnyékot tartalmazzon, majd különböző szögekből fotózzák körbe. A szoftver a távolságot számolja ki a tér tulajdonságai alapján. Először egy pontfelhőt alakít ki, majd abból egy térbeli geometrikus alakzatot, ami leképezi a tárgyat. Később a fotók alapján még textúrát is lehet rá tenni, majd egy digitális szobrászprogramba viszik fel, aminek segítségével élesben is jól megjeleníthető és forgathatóvá válik a MuseuMap oldalán. A szakemberek ezzel a kétféle eljárással két nap alatt összesen tizennégy cirkuszi műtárgyat szkenneltek be, többek között egy pár bohóc cipőt, egy kopfringet, egy londzsot, Bubutimár Éva Czeisler Ferencről készített kerámia szobrát, Charlie Rivel harmonikáját, Richter Sándor trombitáját.

A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia program második fázisában a tömeges magyar múzeumi digitalizációs szolgáltatás 3D szkennelésre kialakított mozgó laborja érkezett a Fővárosi Nagycirkuszba.

Aktuálisan 48 múzeum főtárgyai láthatóak a KDS program digitális adatbázisában. A múzeumok folyamatosan publikálják anyagaikat, amelyek részletes tárgyleírásokkal kerülnek fel a MuseuMap weboldalára. A digitalizációs és muzeológiai utómunkálatokat követően, előre láthatóan 2021 tavaszán, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum főtárgyai, részletes dokumentációval ellátva, ugyancsak láthatók lesznek a www.museumap.hu oldalon.

Szekáry Zsuzsanna

Fotó: Urbán Ádám