Múzeumi módszertani nap a Fővárosi Nagycirkuszban
VamosBence007A Pacsika Márton, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Oktatási és Módszertani Központ módszertani munkatársának moderálásával lezajlott módszertani nap első programjaként Galambos Rita, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány oktatási szakértője Egy összetartó társadalomért: együtt címmel tartott (videón lejátszott) kötet-értékelését hallgatták meg a résztvevők. Galambos Rita elmúlt tizenöt éve részben a közösségi szolgálatról is szólt, ezért úgy gondolja, hogy a MIKSZ – Gyakorlati útmutató az iskolai közösségi szolgálat múzeumi szervezéshez című könyv létrejötte és terjesztése egy nagyon fontos mérföldkő az iskolai közösségi szolgálat megvalósításában Magyarországon.
Elismerését fejezte ki a könyv szerkesztőjének és szerzőinek az alapos munkáért, amitől a könyv hiánypótló és egyben izgalmas módszertani anyag lett. Az iskolai közösségi szolgálat egy olyan felelősségteljes tevékenység, amit a diákok biztonságos környezetben, kortársaikkal együtt, valaki más épülése vagy a környezetük jobbítása érdekében tesznek. A sikereken való felbuzdulás önbizalmat és további motivációt ad nekik sok hasonló tevékenység végzésére. Ezeket a következtetéseket Galambos Rita kanadai diákok beszámolóiból szűrte le és megfogalmazódott benne, hogy Magyarországon is szükség lenne az iskolai közösségi szolgálatra.
2009-ben a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány munkatársaival megfogalmazták néhány vágyukat, többek között, hogy a magyar középiskolai diákoknak is legyen lehetősége megtapasztalni az iskolai közösségi szolgálatot. Ez a vágy egy év múlva teljesült, bár nem teljesen abban a formában, amilyenben szerették volna, ugyanis a döntéshozók az önkéntes helyett a kötelező formát választották. „Ahogy Joó Emese is írja a könyvében, nem azt várjuk a diákoktól, hogy súlyos társadalmi problémákat oldjanak meg, hanem, hogy felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a társadalmunk nagyon sok ellentmondást és problémát hordoz magában. Ezeknek a megoldásában valamilyen részt vállalhatnak, bár az iskolai közösségi szolgálatnak nem ez a célja, hanem az, hogy minél többet tanuljanak magukról és a világról, együttműködésről, problémamegoldásról, kreativitásról, konfliktuskezelésről” – mutatott rá Galambos Rita.
Galambos Rita arra is rávilágított, hogy Joó Emese könyve nem lineáris olvasásra készült, hanem egy olyan szakmai anyag, amelyet a legelkeseredettebb vagy a legboldogabb pillanatban kap elő az ember, hogy megnézze, mit is mondtak az adott témáról a diákok, a múzeumi munkatársak, a szülők vagy az iskolai pedagógusok.
A könyv óriási erényei között említette, hogy elképesztő példatárat vonultat fel hazai-és külföldi példákból, gyakorlatokat és személyes élményeket. Emellett a könyv szerzői nagyon őszinték, ugyanis az elmúlt nyolc év viszontagságait is bemutatják, valamint beszélnek a fogadóintézmények nehézségeiről. A kötetben nagyon sok projektleírás olvasható múzeumi kollégáktól, akik kreativitásuknak köszönhetően képesek voltak felejthetetlenné tenni a diákok számára az iskolai közösségi szolgálati idejüket.
A könyvből az is kiderül, hogy a múzeumokban akkor működik jól a közösségi szolgálat, ha ez nem egy plusz, hanem integrálódik a múzeumok mindennapi tevékenységébe. Galambos Rita örömhírként üdvözölte, hogy a múzeumok is érzik, hogy változniuk és nyitniuk kell nemcsak a fiatal látogatók felé, hanem újra kell gondolniuk a küldetésüket, hogy a 21. században mi a múzeumok feladata és az újrafogalmazódó feladatkörben milyen helye lehet a problémaérzékeny, tettre kész új generációnak.
A következő programban Sziray Zsófia, múzeumi koordinátor, az EMMI Kultúráért felelős Államtitkárság Múzeumi Főosztályának referense beszélgetett három egykori MIKSZ-es diákkal az iskolai közösségi szolgálatról és a megjelent kötetről. Körömi Csongor, Maryam Arbasi és Gáspár Miksa egyetemi hallgatók a Kő kövön. Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából című kiállításon dolgoztak együtt és mindannyian egyetértettek abban, hogy a Néprajzi Múzeumban végzett munkájukkal nem csak rengeteg gyakorlati-és elméleti tapasztalatot, tudást és barátságot szereztek, de az ott dolgozóknak hála megismerték és megszerették a múzeumokat és azóta más szemmel néznek egy-egy kiállításra.
A módszertani nap kerekasztal beszélgetéssel zárult, amelyen részt vett Horváth Cecília, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola történelem szaktanára, Joó Emese a módszertani kötet szerkesztője, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ muzeológusa és múzeumpedagógusa, Nagy Magdolna, a Múzeumi iránytű sorozatszerkesztője, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megbízott igazgatója, Szalóki Mihály, az iskolai közösségi szolgálat szakértője és Szatmári Csilla, a módszertani kötet lektora, megyei múzeumi koordinátor.
A résztvevők olyan kérdésekről beszélgettek, mint például, hogyan lett része a múzeumi iskolai közösségi szolgálat a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című Európai Uniós projektnek, miért tartotta fontosnak a MOKK, hogy ezzel a rétegtémával foglalkozzon és mi ennek a jelentősége? Hogyan épült fel a módszertan a gyakorlatból, létrejöttek-e más, nem a múzeumi intézményekhez írt gyakorlati útmutatók? Hogyan lehet adaptálni a Joó Emese könyvében leírtakat és mik a kötet legfontosabb üzenetei? Miért hasznos a kötet egy kulturális intézménynek, és egyáltalán miért hasznos az, ha MIKSZ-es diákokat fogad? Milyen intézményi stratégiát kellene kidolgozni a MIKSZ programok megvalósításához?
A módszertani nap Nagy Magdolna, a Múzeumi iránytű sorozatszerkesztőjének, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megbízott igazgatójának személyes példájával zárult, majd a kötetlen beszélgetést követően a résztvevők megtekintették a Fővárosi Nagycirkusz Hófödte Álom – Ősi cirkuszi mese című előadását.
Szekáry Zsuzsanna
