„Nekünk színház kell!”
adminA délelőtti, gyermekeknek fenntartott idősávban a Zentai Magyar Kamaraszínház előadásában a Jancsi apród című műsor volt látható, amit több mint ötven gyerek követett, köztük Böjte Csaba tusnádfürdői gyermekotthonának kis lakói. Virág György mesemonológja azt a kérdést állította a középpontba, hogy mi a színház, a komédia és a film között a különbség, mindezt a kicsik számára is érhető módon megválaszolva. Az utolsó előtti nap mottóját is ez az előadás ihlette.
A délután a Magyar Teátrumi Társaság beszélgetésével kezdődött. Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház igazgatóját Szabó László, a Társaság titkára kérdezte a hamarosan lejáró igazgatói ciklusának mérlegéről. Vidnyánszky Attila válaszában kiemelte, legfőbb célja az volt, hogy programjával meghaladja a múltban kialakult szakadékokat: Budapest – vidék, belföld – külhon, saját produkciók – befogadó színház. Több kiemelkedő, előremutató színházi projekt indult az elmúlt időszakban. Létrejött a MITEM, ami mára az ország legjelentősebb és legrangosabb színházi találkozója lett, melynek során sokat fejlődtek a nemzetközi kapcsolatok is. Bár saját iskolája nincs a Nemzetinek, de a teátrum a kaposvári színészképzés gyakorlóhelyévé vált, valamint ugyanezen törekvés mentén spanyol rendezők tartottak egy kurzust Budapesten. Kiemelkedő eredményként említette az igazgató, hogy az elmúlt évadban pusztán egy hét volt, amikor a nézőszám 90% alatt lett volna, egyébként folyamatosan telt házzal mentek az előadások.
Szabó László kérdésére, hogy a színház nem működik-e már-már az erőforrásokat meghaladó, a határokat feszegető szinten, Vidnyánszky Attila így válaszolt: „A mintegy 500 előadást számláló évad után ezt én is érzem, de kell ez a hőfok, hiszen a bennünk élő hitek így telítődnek. Ebben segítenek azok a társak, akik a Magyar Teátrumi Társaság munkájában vesznek részt.” A színházi szakmában létező konfliktusokra és a direktori ciklus értékelésére vonatkozó kérdésre Vidnyánszky Attila úgy reagált, hogy ezek a filozófiai, társadalmi törésvonalak léteznek, de az utóbbi egy-másfél évben a kommunikáció, a párbeszéd elindult a felek között, melynek eredménye például a POSZT.
Az elmúlt időszakban már visszaigazolt irányelvek között említette a direktor az alábbi pontokat: „tudtunk hitet adni a közönségnek”; „fel tudtuk mutatni azokat a minőségi magyar, nemzeti, csak ránk jellemző ízeket – többek között Bartók, Arany-, melyek a sokszínű Európa fennmaradásához szükségesek”; „sokat tettünk a vidék kulturális bástyáinak megtartásáért a Pajtaszínházi Szemle megrendezésével, ami a vidéki amatőr színjátszás megújításának színtere”.
Az elkövetkező időszak tervei közé sorolta a befogadó színházak összefogását és felkarolását a minőségi színjátszásért; a nézőközönségnek egyre összetettebb színházi nyelv felé vezetését; a mese, a történet újrapozícionálását az alapoktól; az értelmezhető elbeszélés megjelenítését a színpadon a széttöredeztetett történetek után.
Ezt követően ismét a közönségtalálkozók helyszíne volt a Teátrum Sátor porondja. Elsőként a Margaret Island tagjai kerültek sorra, akik három éves fennállásuk során hűen képviselik kitűzött céljukat, melynek köszönhetően mindig tiszta öröm zenét, minőségi akusztikus zeneszámokat játszanak. A közönség iránti tiszteletből fontosnak tartják, hogy kézbe adható formában, lemezen is megjelenjenek a számaik, még akkor is, ha tudható, hogy a hallgatók jelentős részét manapság már a youtube-on és a spotify-on keresztül érik el. A személyesség kiemelkedő szerepére utalva Lábas Viki a koncertjeiken körbejáró papírhajóra hívta fel a figyelmet, mely sokkal közelebb hozza a közönséget, mint a személytelenebb kommentelés. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy az induláskor énekelt angol nyelvű számokat Bródy János tanácsára a magyar nyelvű változatok váltották fel.
A Magna Cum Laude adta az este másik nagykoncertjét. A délutáni közönségtalálkozón az idén nagykorúvá váló zenekar tagjai elmondták, hogy bár az együttes ugyan számos elismerést gyűjtött be, számukra mégsem a nézőszámok, a díjak, a letöltések aránya számít, hanem csak az, hogy a koncertek jól sikerüljenek. Itt Erdélyben sincs ez másképp!
A Magyar Teátrum színpadjának esti fellépője Szirtes Balázs volt, aki a Független Színművészetért Alapítvány és a Manna közös produkciójában Dennis Lumborg Szépkisnap monodrámáját adta elő. Az aktuális témát boncolgató darab, egy abúzussal hamis megvádolt családapáról szól, pontosabban arról, hogy miként siklathatja ki egy puszta feltevés valaki életét. Bár a darab hepienddel zárul, a nézők pontosan érthetik a helyzetben rejlő tragikum lehetőségét, amit az előadás jól érzékeltet.
A nap végén a Teátrum Sátor kicsit a Csűrbe költözött, ahol DJ Szabó László és Spigiboy várta a hajnalig bulizni vágyókat a Tusványos Mix 2017 zenei válogatással.
Pavlics Tamás
