Nemzeti ünnepünk alkalmából „Csenger Város Díszpolgára” címmel tüntették ki Fekete Pétert, korábbi kultúráért felelős államtitkárt, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatóját
Hidvegi.KrisztinaCsenger fejlődéséért, a csengeri és a Csenger térségben élők részére közvetlenül a munkahelyteremtés terén, közvetetten az életkörülmények javításáért végzett áldozatos tevékenységéért Csenger Város Önkormányzat Képviselő-testülete munkásságának elismeréséül a „Csenger Város Díszpolgára” kitüntető címmel tüntette ki Fekete Pétert, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatóját.
Nemzeti ünnepünk alkalmából „Csenger Város Díszpolgára” címmel tüntették ki Fekete Pétert, korábbi kultúráért felelős államtitkárt, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatóját (fotó: Kákos Dávid)
Az elismerést Forján Zsolt, Csenger polgármester adta át a korábbi kultúráért felelős államtitkár részére. A méltatásban elhangzott: „Fekete Péter szakmai életútját számos elismeréssel és díjjal tüntették ki. A Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, előadóművész, cirkuszművész, főigazgató vitathatatlan érdemeket szerzett Csenger Város kulturális felemelkedéséért, a város kulturális életének felpezsdítésért. A kultúra terjesztését, mint hosszú távon megtérülő befektetést szem előtt tartva, Csengerben felkarolta a helyben elérhető, nívós kultúrát képviselő tartalmak ügyét. Felismerve azt, hogy a művészet olyan szellemi kapcsolatokat sző, amelyek valódi közösséggé szervezik az embereket, hozzájárult egy különös kreatív, művészi légkör megteremtéséhez, amelyben a város képes felvirágozni. Segítő szándékának és aktív segítségének köszönhetően az egykori Makovecz Imre által megálmodott Adventista templom teljes mértékben megújult és napjainkban már heti rendszerességgel Makovecz Kultúrtemplomként fogadja a kultúra szerelmeseit. Csenger fejlődéséért, a csengeri és a Csenger térségben élők számára végzett áldozatos tevékenységéért Csenger Város Önkormányzat Képviselő- testülete munkásságának elismeréséül a „Csenger Város Díszpolgára” kitüntető címet adományozza részére”.
Fekete Péter az ünnepségen úgy fogalmazott: „Olyan ez, mint a hegymászás: amikor felér az ember oda, amit lentről csúcsnak nézett, akkor derül ki hogy az csak egy fennsík, s ott még rengeteg tennivaló van. Ígérem, hogy keresztapai aggódással segítem a város, a térség életét, a kultúra minden eszközével. Klasszikus zene, színház vagy cirkuszművészet, ide hívom az ország legjobb művészeit, akik a hívó szavamra szívesen indulnak a hosszú útra, hogy nagyanyáim, felmenőim, őseim szülőföldjére elhozzák a friss művészi gondolatokat, érzelmeket.”
Fekete Péter Csenger fejlődéséért, a csengeri és a Csenger térségben élők számára végzett áldozatos tevékenységéért Csenger Város Önkormányzat Képviselő- testülete munkásságának elismeréséül vehette át a „Csenger Város Díszpolgára” kitüntető címet (fotó Kákos Dávid)
Két évnyi munkafolyamatot követően, 2023.12.07-én megnyitotta kapuit az összművészeti koncertteremként működő Makovecz Kultúrtemplom Csengerben – a kívül-belül megújult épületet korábban adventista imaházként használták.
A tavalyi ünnepélyes átadáson Fekete Péter, korábbi kulturális államtitkár az épület történetéről és Makovecz Imre jelentőségéről is beszélt. Mint mondta: „Makovecz Imre gondolkodásmódjával, életművével számos társadalmi réteget megszólított, a magyar és az európai építőművészet korszakos alkotója volt. Csenger szerencsés, hiszen tizenkilenc olyan épület díszíti, amit Makovecz Imre vagy a hozzá köthető tervezőiskola álmodott meg. Az organikus építészet megteremtője volt: úgy gondolta, hogy az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki, a teteje pedig az égből ereszkedett volna alá: azt szerette volna elérni, hogy az épület egylényegűvé váljon a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba. Alkotásai életigenlést sugároznak, élni akarnak, így azokat gondozni kell. A gondoskodás hiányát rövid időn belül jelzik, s mint a gondozatlan növény vagy elhanyagolt ember, könnyen megcsorbulnak, látszik rajtuk az elhanyagoltság, az agónia. Így járt Csengerben ez az épület is. Az 1990-es évek elején készült el és az akkor még erősnek mutatkozó helyi szombatista közösség talált benne otthonra. Pár évig használták, istentiszteleteket, közösségi eseményeket tartottak benne. A csúcsidőszakban az aktív közösség lélekszáma a hatvanat, nyolcvanat is elérte, de idővel lecsökkent ez a szám, s az aktivitás is alábbhagyott. Megfogyatkozott a közösség forráslehetősége, lelkesedése, és a Makovecz-házon az elhanyagoltság jelei mutatkoztak”. 2019-ben kulturális államtitkárként rendkívül elhanyagolt állapotban találtam az épületet – fogalmazott Fekete Péter, és felidézte, hogy a polgármestertől úgy értesült: az épületet autószalonnak nézte ki valaki. „E szavak vészharangként kongtak a fülemben. A helyi önkormányzat együttműködésével elindult az értékmentő akció, hiszen nem fordulhat elő, hogy egy Makovecz-templom összedőljön, vagy műhellyé silányuljon. Első lépésként a megmaradt, szűk adventista közösség vezetőjének kellett élhető otthont, illetve az újraformálódó közösség számára alkalmas, fenntartható teret találni. Majd elindult az épületmentés, és felelős döntés született: a kultúra templomaként szolgálhat tovább. A Makovecz Imre Alapítvánnyal folyamatos egyeztetésben és a Makovecz-életmű szakértője, Farkas Miklós vezetésével aprólékos felújítási akció kezdődött. A munka eredményeképp elkészült az összművészeti koncertteremként funkcionáló Makovecz Kultúrtemplom, amely ékköve a városnak, a régiónak. „Kiváló példája épített örökségünk felelős megmentésének, a közösségi összefogásnak – tette hozzá Fekete Péter.
