Pedagógus díszbemutatót tartottak a Fővárosi Nagycirkuszban
VKrisztina19Célunk, hogy vendégül lássuk azokat a pedagóguskollégákat, akik a cirkuszművészet felhasználásával oktatási munkájukhoz segítséget, támaszt találnak ezen előadó-művészeti ágban. Azt szeretnénk, ha első kézből értesülhetne egy tanár arról, hogy milyen az új cirkuszi produkció, s tervezhetné meg, milyen tananyaghoz és nevelési célhoz tudja felhasználni azt. Bízunk abban, hogy a megtekintett előadásra majd visszatér az osztályával, tanulócsoportjával, hiszen a cirkuszművészet nemcsak szórakoztató, közösségformáló erővel bír, hanem oktatási-nevelési feladatokat is ellátni képes előadó-művészeti ág. Az itt látottak kiválóan illeszkedhetnek a tananyaghoz, és beépíthetők a köznevelés iskolán kívüli tanulási programjaiba.
A 15 órai Hófödte Álom – Ősi cirkuszi mese című műsorunk előtt egy órával Joó Emese muzeológus interaktív múzeumpedagógiai bemutatót tartott az általa rendezett két kiállításunkban, a Nincs mááásik! 130 éves a Fővárosi Nagycirkusz és a Hófödte Álom – Néprajzkutatók képei Jakutiából című tárlatokon.
Az érdeklődők között volt általános iskolai és középiskolai pedagógus, egyetemi oktató, a Fővárosi Állat- és Növénykert interpretációs munkatársai, az SZNM Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ munkatársai, valamint múzeumpedagógusok.
Joó Emese egyszerre muzeológusként és múzeumpedagógusként mutatta be a kiállításokat. A múzeumpedagógiára fókuszálva három különböző játékos gyakorlatot próbálhattak ki a résztvevők, és saját élményként átélhették azt, ahogy a foglalkozásokon a gyerekek közel kerülnek a cirkuszművészet fogalmához, vagy játékos ízelítőt kapnak a jakut kultúrából.
A múzeumpedagógiai módszertan érdekessége, hogy a gyerekek életkori sajátosságait, hozott tapasztalatait és érdeklődését figyelembe véve a szabad játékra, a felfedezésre és a képességek kipróbálására épül. Emellett közvetett módon az iskolai tananyaghoz is kapcsolódik, miközben megismerteti a cirkusz alapfogalmait, és arra inspirálja a gyermekeket, hogy felfedezzék saját képességeiket.
A pedagógus díszbemutató után, a manézsban tartott rövid tájékoztatón Kardos Kata cirkuszpedagógiai koordinátor ismertette a Fővárosi Nagycirkusz cirkuszpedagógiai programjait.
A cirkuszpedagógia összeköti a cirkuszművészetet az oktatás valamennyi területével. A “Rendhagyó órákon” az iskolában tanultakat ültetik át a gyakorlatba. Eddig több, mint száz rendhagyó órát tartottak a Fővárosi Nagycirkuszban, amelyen több ezer diák vett részt. A diákoknak az előadás megtekintése után a manézsban egy szaktanár interaktív órát tart, amelyekről a honlapunkon tudnak bővebben tájékozódni, valamint jelentkezni rá.
Kardos Kata kiemelte, hogy a cirkuszpedagógiai programtól komoly személyiségfejlesztő hatást várnak. A manézsban látottak rávilágítanak, hogy milyen kitartás, csapatmunka, együttműködés és önkritika áll az artista produkciók mögött, hiszen a mai felnövekvő generációnak látnia kell, hogy a befektetett munkának megvan az eredménye.
A cirkuszpedagógiai programoknak emellett készségfejlesztő hatásaik is vannak. A másik fontos program a “Tanulj cirkuszt!” nevet viseli, amely a készségfejlesztést helyezi a középpontba két artista által, akik egy-egy testnevelés óra keretében budapesti és vidéki iskolákban a cirkuszművészethez köthető különböző mozgásformákat és alaptechnikákat tanítják meg a gyerekeknek.
A cirkuszpedagógián belüli harmadik, új szolgáltatásként jelentkező múzeumpedagógiával kapcsolatban Joó Emese elmondta, hogy a cirkuszmúzeum és a hozzá kapcsolódó kutatóközpont és archívum egy teljesen új fejlesztés, amelybe hagyatékokat és cirkusztörténeti gyűjteményeket vásárolnak. Ezek kiállításával hitelesen lehet bemutatni a cirkuszművészet minden sajátosságát, és lehetővé válik a pedagógiai hasznosítás is.
A Nincs mááásik! 130 éves a Fővárosi Nagycirkusz elnevezésű kiállításban például a hétköznapi cirkuszi szavakat, cirkuszművészeti fogalmakat történeti dokumentumokon, archív fotókon és Urbán Ádám fotográfus kortárs fotóin keresztül ismerhetik meg a diákok. A kiállításokhoz kapcsolódó múzeumpedagógia ugyanis kilép a tantárgy pedagógia kereteiből és a cirkuszművészetet összekapcsolja történeti, néprajzi, földrajzi ismeretekkel, különböző kompetenciákkal. A kiállításhoz kapcsolódóan alkotópályázat is fut A cilinder titka címmel, amely a gyermekek fantáziáját és kreativitását célozza meg. Eddig körülbelül száz gyermek küldött be különböző technikákkal készített pályamunkákat.
Sándor András cirkuszpedagógiai programkoordinátor a Lázár Ervin programmal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy kormánydöntés alapján a 2019/20-as tanévben valamennyi általános iskolás tanuló ingyenesen, lakóhelytől és szociális helyzetétől függetlenül meg kell, hogy látogasson egy előadó-művészeti intézményt.
A Fővárosi Nagycirkuszba valamennyi hatodik osztályos tanuló ellátogat az ország egész területéről. Ez hetvenezer tanulót jelent, akik a cirkuszi előadás mellett cirkuszpedagógiai foglalkozásban is részesülnek. A múzeumi részleg önállóan feldolgozható feladványokkal és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja a diákokat, valamint kidolgozás alatt áll egy komplex munkafüzet, amely több műveltségi területet fejleszt, amely reményeik szerint segíteni fogja a pedagógusok munkáját.
Kardos Kata két másik fontos programról is beszélt. A Kitűnő tanuló program lényege, hogy a kitűnő bizonyítvány mellé ajándék cirkuszjegy jár nem csak a Fővárosi Nagycirkuszba, hanem a programban részt vevő utazó cirkuszok műsoraira is.
Az Elsősök Csodaországban programra pedig az első osztályos diákokat és tanáraikat várják szeptember első hetében, hogy egy közös élménnyel segítsék az osztályközösségek kialakulását.
Sándor András és Kardos Kata fontosnak tartja, hogy megszólítsák a társtudományokkal foglalkozó pedagógusokat, akik az iskola falain kívül is foglalkoznak diákokkal. A tapasztalataik által létrejöhet olyan együttműködés, együtt gondolkodás, amellyel segíteni tudják egymás munkáját. Ennek az együttműködésnek a tegnapi pedagógus díszbemutató lehet az első lépése.
Szekáry Zsuzsanna
