„Szinte kötelezőnek érzem, hogy én is letegyek valamit az asztalra” – interjú Wertheim Deniel labdazsonglőrrel
A Wertheim család többgenerációs cirkuszi dinasztia. A 16 esztendős Deniel születése óta a cirkusz szerelmese, nincs olyan dolog, ami ne érdekelné. A tehetséges fiatal művész a Fővárosi Nagycirkuszban dzsentlman stílusú labdapattogtató zsonglőrszámmal lép fel, a kitartó, fáradhatatlan gyakorlásnak köszönhetően egyszerre már nyolc labdával is képes zsonglőrködni.
Mi volt számodra az első meghatározó élmény a cirkusszal kapcsolatban?
Az első cirkuszos élményeim a családi cirkuszunkhoz kötődnek. Már kisgyermekként figyeltem a szüleim és testvéreim fellépéseit, és őket utánozva játszottam azt, hogy én is artista vagyok. Az ő tevékenységük inspirált arra, hogy én is ezt az utat válasszam.
Mit jelent számodra egy olyan családban felnőni, ahol a cirkusz a mindennapok része?
Ez nagy büszkeséggel tölt el, de ilyen hagyományokkal a hátam mögött szinte kötelezőnek érzem, hogy én is letegyek valamit az asztalra. Örülök, hogy a cirkusz világában nőhettem fel, hisz imádom az egészet úgy, ahogy van!
Milyen a családoddal együtt dolgozni egy-egy cirkuszi produkción?
Nagyon jó, ezek a tevékenységek a létező legszorosabb bizalmat és köteléket hozzák létre közöttünk.
A zsonglőrködéshez milyen felkészülési folyamatokra van szükség? Hogyan készülsz az előadásaidra?
A zsonglőrködés természetesen nagyon sok gyakorlást igényel. Minél magasabb szintet érek el, annál több próbára van szükség. Az előadásokra úgy készülök fel, hogy a számomban bemutatott trükköket a produkció bemutatása előtt is mindig többször megcsinálom, hogy a mozdulatok megfelelően rögzüljenek.
Milyen érzés a Fővárosi Nagycirkuszban fellépni?
Olyan híres artistaművészekkel találkozhatok itt, akiktől nagyon sokat tanulhatok, és meglátásom szerint a legnagyobbak örömmel adják át a tudásukat azoknak, akik ezt igénylik. Örömmel fogadom a segítséget, és büszke vagyok arra, ha továbbvihetem a tudásukat. Egy régóta dédelgetett álmom vált valóra azzal, hogy felléphetek a Fővárosi Nagycirkuszban.
Megemlítenél esetleg néhány különleges vagy számodra jelentős emléket, legyen szó sikerekről vagy nehézségekről? Hogyan sikerült az eddigi akadályokat leküzdened?
A cirkusz világa tele van kihívásokkal. Például fáradtan fellépni a manézsban úgy, hogy maximálisan teljesítsek, egyáltalán nem könnyű. Az egyik első igazán komoly kihívásomat tulajdonképpen most élem át, hiszen a Fővárosi Nagycirkuszban való fellépés számomra egy álom megvalósulása, és szeretnék jó színben feltűnni; emiatt persze izgulok. Bízom benne, hogy a fellépéseim jól fognak sikerülni, és sok mindent tanulhatok is.
Van olyan cirkuszi művész vagy előadó, akire igazán felnézel?
A pattogtató labdazsonglőr zsánerben az egyik legjobb a világon Alan Sulc. Nagyon nagy hatással volt rám, és tulajdonképpen a példaképemnek tekintem. Tudása mellett egyedi a stílusa is, számomra ő az egyik legjobb!
Milyen terveid és céljaid vannak a jövőben a cirkusz terén? Mi a nagy álmod, amit meg szeretnél valósítani?
Szeretném tökéletesíteni a tudásomat, és egyre ügyesebb szeretnék lenni. Nagy álmom, hogy részt vehessek a budapesti cirkuszfesztiválon, ezt követően pedig más fesztiválokon is szeretnék majd fellépni.
Hídvégi Krisztina