Telis-tele élményekkel: teltház és kirobbanó siker a “Micsoda cirkusz!” cirkuszi családi napon

„A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ bebizonyította, hogy a múzeum nem poros tárgyak polcokon való rakosgatásával egyenlő, hanem értékmentésről, és kézzel fogható, átélhető és kipróbálható élményekről szól” – mondta Fekete Péter a „Micsoda cirkusz!” elnevezésű cirkuszi családi nap megnyitóján, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.  A Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója hozzátette: „Bízunk abban, hogy hamarosan lesz Magyarországnak egy megújult, szép új cirkuszi épülete, amelynek az aulájában biztosan helyet kap majd egy cirkuszművészeti kiállítótér.”

Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója a “Micsoda cirkusz! cirkuszi családi napon (fotó: Urbán Ádám)

A „Csodálatos cirkuszvilág – nemzetközi cirkusztörténeti kiállítás” vasárnap gyerekzsivajtól volt hangos. Sokan tették fel azt a kérdést, hogy a Tintaló Társulás előadását vajon a gyermekek vagy a szüleik élvezték-e jobban?


A mini cirkuszi világot Sipos Katalin és Sisak Péter bábművészek, mint a cirkusz porondmestere és igazgatója keltették életre (fotó: Urbán Ádám

A Tintaló Cirkusz szokatlanul kicsi cirkuszi sátrában mindössze 20 gyermek számára volt férőhely. A szülők a sátor falán elhelyezett lyukakon keresztül kukucskálhattak, miközben csemetéik közvetlen közelről élvezhették a mechanikus bábok varázslatos műsorát. A mini cirkuszi világot Sipos Katalin és Sisak Péter bábművészek, mint a cirkusz porondmestere és igazgatója keltették életre. Az aprócska porondon míves fából faragott elefánt, bohócok, légtornász, egyensúlyozó-művész ejtette ámulatba a nagyérdeműt.

Zsilák György „Fudi”, Jászai Mari-díjas artistaművész, zsonglőr tartott tárlatvezetést (fotó: Urbán Ádám)

A “Micsoda cirkusz!” cirkuszi családi napon, a gyermekcirkuszi előadások mellett, világhírű artistaművészek tartottak tárlatvezetéseket. Zsilák György „Fudi”, Jászai Mari-díjas artistaművész, zsonglőr és Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, kötéltáncos artistaművész avatta be szakmai kulisszatitkaiba és személyes történeteibe a közönséget.

Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, kötéltáncos artistaművész mutatja be a Csodálatos cirkuszvilág- nemzetközi cirkusztörténeti kiállítást (fotó: Urbán Ádám)

A cirkusztörténeti kiállításon a látogatók közelebbről megismerhették a magyar artistaművészek relikviáit, sok szép saját készítésű gyermek és felnőtt artista-kosztümöt, a magyar cirkusztörténet emlékezetes előadóművészeit és pillanatait, személyes artista interjúkat Dobos Ottíliával, Zsilák Györggyel, Graeser Józseffel és Eötvös Józseffel. Népszerű látványosságok voltak a Szakál Tamás által készített valósághű makettek, Ádám Krisztina és Ádám Nándor lovaszsonglőrök és Ifj. Simet lászló kötéltáncos élethű installációi, Török Ferenc és Babar Margit kézenálló apparátja, a Sallai Tibor által használt fából készült 100 éves egyensúlyozó golyó. A cirkuszi képzőművészet többek között Rodolfó és Grock bohóc portréján, Benkő Sándor cirkuszi plakátjain, Bubutimár Éva élő szabadtéri kerámia cirkuszában volt megcsodálható. A nemzetközi filmművészetet a „Trapéz”, az „Országúton” és „A cirkusz világa” eredeti plakátjai és forgatási fotói mellett filmrészletek is szemléltették. A nemzetközi cirkuszi örökségre nyíló ajtókon keresztül a 12 külföldi cirkuszi gyűjteményből kölcsönzött csillogó fehérbohóc kosztümök, esetlen bohóccipők, egyedi artista kosztümök, a porondon használt rekvizitek és fúvós hangszerek mellett archív cirkuszi filmfelvételek és a kortárs cirkuszi plakátművészet látványos darabjai mutatták be a cirkusz sokszínűségét.

A cirkuszvilág látható csodáihoz ezúttal is számtalan átélhető élmény társult (fotó: Urbán Ádám)

A cirkuszvilág látható csodáihoz ezúttal is számtalan átélhető élmény társult: bárki kipróbálhatta Ifj. Simet László balanszrúdjának megemelését, VR szemüvegben a virtuális kötéltáncolást 10 méter magasan a Fővárosi Nagycirkusz kupolájában, a deszkán való egyensúlyozást, a zsonglőrözést és tányérpörgetést, a pisznin való egyensúlyozást és a levéltári kutatójátékot. A családi napon a gyerekek kipróbálhatták a cirkuszi sminkelést, felülhettek a százéves, restaurált körhintára és három fordulóban is részt vehettek a rendhagyó, mini figurákkal játszható artistagúla-építésben és ügyességi versenyekben, a felnőttek pedig kipróbálhatták cirkusztörténeti ismereteiket egy 1968-ból származó keresztrejtvény megfejtésével, ami mindenkinek színessé, élménydússá tette a családi napot.

„Mindenki, aki a múzeumban dolgozik, partnernek tekinti az artistákat. Mi tanulunk tőlük és a muzeológia eszközeivel próbáljuk őket minél körültekintőbben bemutatni. Célunk, hogy a közönség testközelből, hiteles forrásból ismerhesse meg a magyar artistaművészek életét, történetét és a cirkuszi kultúra értékeit” – hangsúlyozta Joó Emese, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetője. A 2024. január 11-én, a 15. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál részeként megnyílt „Csodálatos cirkuszvilág” – nemzetközi cirkusztörténeti kiállítás” az ő muzeológusi és Fekete Péter rendezői elképzelései nyomán, kettejük közös kurátori koncepciója alapján születhetett meg.

Ezen a rendkívüli cirkuszkiállítási családi napon nem maradhattak el az artistaprodukciók. A közönséget Bruno Macaggi pohárzsonglőr, Vladimir Erofeev görgő és rolla bolla artistaművész, Váradi Nándor és Váradi Luna közös zsonglőr száma, valamint Richter Dániel bohóc kápráztatta el.

Wertheim Deniel labdazsonglőr produkciója (fotó: Urbán Ádám)

Az egész napos program zárásaként került levetítésre a „Cirkusztestvérek” című 50 perces dokumentumfilm, majd Szonday Szandra muzeológus moderálásával beszélgetés következett Halász Glória rendezővel és vendégeivel: a főszereplő Bán Krisztoferrel és Szántó Boglárkával, valamint Kovács Gábor Dénes BIAK igazgatóval.

Az egész napos program zárásaként került levetítésre a „Cirkusztestvérek” című 50 perces dokumentumfilm (fotó: Urbán Ádám)

A cirkuszkiállítás ünnepnapján önkéntes artistaművészek, cirkuszi és tudományos munkatársak ismét közösen látták el a házigazda szerepét: Fekete Péter és Joó Emese kurátorok mellett Babar Margit, Török Ferenc, Armay Szilvia, Richter Dániel, valamint Szonday Szandra, Kerülő Tünde, Hidvégi Petra, Bereczky Dávid, illetve a cirkuszi videótár, hangtár és kommunikációs munkatársak dolgoztak együtt. Köszönjük a közreműködő művészeknek, szakembereknek és a közönségnek, hogy első nagyszabású cirkuszkiállításunkat még élőbbé, még csodálatosabbá tették!

A „Csodálatos cirkuszvilág” – nemzetközi cirkusztörténeti kiállítás” mindössze néhány napig, 2024. február 29-ig, keddtől vasárnapig 10-17 között tekinthető meg a Vajdahunyad várban, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.