Utánunk a vízözön! – Vízicirkusz előadások a Fővárosi Nagycirkuszban
museumÁprilis 12-én mutatják be a Fővárosi Nagycirkusz legújabb vízicirkusz műsorát Splash! címmel. A rendszeresen cirkuszba járók nem először láthatnak vízzel elárasztott porondot, hiszen a Fővárosi Nagycirkusz 2-3 évente tűz a műsorára vizes előadást. Vajon mióta lehetséges ez? Mikor volt a legelső és mikor a legutóbbi vízicirkusz előadás Budapesten?
A válaszhoz utazzunk vissza több mint 130 évet az időben! A Fővárosi Nagycirkusz épületelőzményének számító Wulff-cirkuszban már 1889-es megnyitásakor lehetőség volt vízicirkusz bemutatására, időről-időre vízirevüt tűztek műsorra.
„A Wulff-féle czirkuszban ma a »Gigerli lakodalma« czímű látványosság bemutatása volt. Különösen sikerült a második kép, mely egy tavat ábrázol csónakázó közönséggel. Az előadásnál nem sok híja, hogy a czirkusz viz alá került. Ugyanis, midőn a mesterséges vízesésen keresztül a medenczébe bocsátották a vizet, az erős nyomás következtében a csatornán áttört a viz s a nézőtérre folyt, melynek egy kis részét el is árasztotta. Csak egy társulati tag ügyességének köszönhető, hogy a baj hamar elháríttatott. Az előadás azután minden akadály nélkül fél 11-ig folyt tovább s Wulff igazgatót a közönség több ízben tapssal tüntette ki.” – számolt be a Pesti Napló 1891. július 25-én.
Az 1890-es években egy-egy évre más külföldi cirkusztársulatok bérelték ki az állatkerti állandó cirkuszt, de a főváros közönségének ekkor sem kellett nélkülöznie a vízirevüket. 1893-ban például a német Salamonsky-cirkusz hirdetett „nagy szárazföldi, viz- és tűzi kiállítású némajátékot” gőz- és vitorláshajókkal, vízesésekkel, óriási szökőkutakkal, ahogy erről ez a Fővárosi Lapokban megjelent hirdetés is tanúskodik:
A vízicirkusz azonban nem volt veszélytelen vállalkozás! Pl. 1898-ban egy reggel holtan találták a medencében Klaubner Máté lovászt. „Az igazgatóság ugyan szigorúan megtiltotta, hogy a medenczét fürdőnek használják, de Klaubner nem törődött a tilalommal. Tegnap este, az előadás után ő mégis belopódzott a sötétben a medenczéhez, levetette ruháit, melyeket megtaláltak a viz mellett” – számolt be a Hazánk című újság 1898. július 22-én. A lovász feltételezhetően rosszul lett, és eszméletét vesztve merülhetett a víz alá.
A vízicirkusz előadások más galibát is okoztak. 1901-ben a vízművek rótt ki büntetést a cirkuszt akkoriban üzemeltető Állat- és növénykertre, mert Wulff szabálytalanul vételezte a vizet a medence feltöltéséhez. A tanács „200 korona birsággal sújtotta s egyben a medencze töltéshez 34 napon használt vízért 76 K. 38 fill vízdíjat irt elő terhére” – adta hírül a Fővárosi Közlöny 1901. október 1-én.
Ennek ellenére a vizes előadások továbbra is nagy népszerűségnek örvendtek. Matvej Ivanovics Beketov, aki 1904-ben vette át a cirkusz bérletét, az épületet 1908-ban kb. 80 méterrel helyeztette át mai, Állatkerten kívüli területére. Jelentős felújításokat végzett, többek között süllyesztett betonmedence is került a porondra. 1908. augusztusában pedig nagyszabású vízicirkusz előadással várta a közönséget, amely grandiózus vállalkozásról a Pesti Napló így számolt be: „Tündérest a Beketow-cirkuszban. A jövő héten bemutatják a nagy augusztusi második műsor keretében a Helgoland című vízi némajátékot. Ez alkalommal a cirkusz szintere teljesen át lesz alakítva, az egész porondot vízmedencévé alakítják át, a medencét néhány perc alatt szökőkutak, fontaine-lumineuse s egy óriási vízesés 250 köbméter vízzel tölti meg, melyre tündéries fényt vet ezer meg ezer villanylámpa, égőtest, fényszóró, tűzijáték stb. A némajátékokban 150 szereplő működik közre, 60 tagból álló ballettel.”
Az előadásról az Ország-Világ című hetilap hozta le az alábbi fotót szeptember 20-án, de a vízicirkusz hirdetése számos lapban is megjelent, például a Budapesti Hírlap augusztus 23-i számában.
1934-ben a német Busch Cirkusz lett rövid időre a városligeti cirkusz bérlője, amely vízirevüvel próbálta becsalogatni a közönséget. Ehhez gépészeti felújításra is szükség volt – az itt látható tervrajz „víztartányok” és „gőzlokomobil” beépítési helyét jelöli ki. A Busch Cirkusz később is hazánkba látogatott vízicirkusz műsorával, a mellékelt 1956-os plakáton „300.000 liter víz a porondon” mottóval hirdette előadását.
A vízirevük tehát gyakoriak voltak: két évvel később, 1958-ban is vízzel engedték tele a porondon kialakított medencét. A műsorban a közönségkedvenc bohócok: Deddy, Fernando és Kelly mellett magyar légtornászok, erőemelők, kerékpárakrobaták és az Állami Artistaképző Intézet két frissen végzett növendéke is bemutatkozott. Kluger (Speirs) Panni és László Vera „2 Veranny” néven léptek fel virtuóz görkorcsolyaszámmal a vizes medence közepén emelt „pleksiglas” szigeten, ahogyan az alábbi fotón látható. Mellette a vízirevü plakátja a fellépők névsorával. (Az archív képeket Speirs Panni artistaművész bocsátotta rendelkezésünkre.)
Az Esti Hírlap újságírója így számolt be a nem mindennapi előadásról: „A második részben jön a víz, a revü és a meleg. Az utóbbi ugyan nincs a műsorban, de sajnos, az egyébként igen ízléses szökőkútképekben felcsapódó vízsugaraktól és az egész medencétől olyan meleg a nézőtér, hogy a közönség is úszik a verítékben. Sok kedves ötlet, szín, egy-két igen jó artistaszám tarkítja ezt a részt is. A fiatal Hordós Emmy szinte csontnélküli testének szép mozdulatai, a két Veranny művészi görkorcsolya-tánca, a két Hergotti a szovjet művészek után is újat hozó akrobatikus mutatványa, az élő szoborpár harmonikus mozdulatai sok szépet nyújtanak.” (1958. május 8.) Az alábbi képeken, melyeket szintén Speirs Panninak köszönhetünk, a műsorfüzet borítója és néhány oldala látható.
1966-ban egy egészen különleges produkcióval, „Delfin-cirkusszal” várta a nagyérdeműt a Fővárosi Nagycirkusz. A repülőgépen Budapestre szállított három delfin a porondon felállított hatalmas medencében mutatta be trükkjeit, a Fővárosi Nagycirkusz átépítése miatt a Városligetben felállított ideiglenes sátorban. A delfinek a Mexikói-öbölből érkeztek, szállításukról a Napló is beszámolt: „Néhány nappal ezelőtt három delfin érkezett a Ferihegyi repülőtérre. Vizes ponyvákból csomagolták ki őket és vitték a városligeti ponyvacirkuszban előre elkészített 3 méter mély medencébe. A három delfin itt életre kelt kábultságából és néhány óra múlva vígan úszkált a medencében.” (1966. szeptember 2.) Az itt látható plakáton az egyik delfin idomárjával, James Tieborral látható; a másik képen az egyik trükk: harangozó delfin.
1976-ban a svéd Trolle Rodin vízicirkusz szerepelt a Fővárosi Nagycirkuszban, amelynek műsorát a következő évben a hazai Apolló ’77 utazócirkusz vitte el az ország minden tájára. A Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat (MACIVA) bevett gyakorlata volt, hogy a Fővárosi Nagycirkusz műsorát a vállalat utazócirkusza vitte turnéra, így a vidéki közönség is megcsodálhatta a nagyvolumenű műsorokat. „A száz cirkuszkocsival és 150 főnyi személyzettel rendelkező társulat hagyományos cirkuszi számokat és vízirevüt mutat be műsorában. Ez utóbbi céljára 300 ezer liter vizet tárolnak a porondon. A cirkusz programjában kiváló artisták lépnek fel, az állatprodukciókban lovagló bengáli tigriseket, krokodilokat, óriáskígyókat, játékos csimpánzokat láthat a közönség, s gyönyörködhet Lilla, a táncoló elefánt „művészetében” – írta a Hajdú-Bihari Napló 1977. április 23-án. A képeken a két vízicirkusz plakátja, melyeket Benkő Sándor grafikusművész készített.
A műsor különlegessége az volt, hogy az első fele „szárazon” telt, míg a második részben egy hatalmas sárkányfejből mintegy 300 ezer liter víz árasztotta el a manézst. A vízzel teli porond közepén egy kis emelvényen mutatták be az artisták produkcióikat, ahogy az a fotón is látható. Mellette Matadzsi, azaz Schneller Károly egyik alligátorával – a fotót a Szolnok Megyei Néplap közölte le 1977. június 2-án a műsort beharangozó cikkében.
A Fővárosi Nagycirkuszban napjainkban is népszerűek a vízicirkuszok. 2016-ban az „Atlantisz gyermekei” előadással, 2018-ban az „Atlantic Flight – Nagy cirkuszi utazás” előadással, 2022-ben a „RAIN – Esőcirkusz” előadással találkozhatott a közönség. A plakátok Szlávik Ágnes munkái:
A vízicirkuszok révén egyre több technikai újítás kerül be a cirkuszi működésbe. A 2018-as „Atlantic Flight – Nagy cirkuszi utazás” című műsorban egy folyamatosan mozgó és átalakuló porondot építettek be a medence fölé. A porond külön-külön mozgatható elemeivel pillanatok alatt változott medencévé a manézs. Urbán Ádám fotóján éppen az látható, amikor a 2018-as „Atlantic Flight – Nagy cirkuszi utazás” műsorban Iurii Serebrennikov orosz zsonglőr száma közben a medence fölötti porond egy része nyitva van.
Azonban, nem feltétlenül kell az egész porondot vízzel elárasztani, hogy látványos effektus jöjjön létre! Az ún. vízgömbszámban az artista egy vízzel teli, üvegfalú félgömbben és annak szélén mutat be látványos trükköket. Ilyen attrakciót láthattak a „Cirkuszi szomszédolás” című műsor nézői 2017-ben. Urbán Ádám fotóján Katarina Sebestyénová mutatta be hajlékonyságát egy vízgömbszámban.
Legutóbb 2022-ben láthatott a Fővárosi Nagycirkusz közönsége vízicirkuszt. A „RAIN – Esőcirkusz” című műsorban a fő látványelemet a porondra telepített szökőkútrendszer adta. Az alábbi képen Urbán Ádám éppen azt örökítette meg, ahogy a magasban Vitali Popeta gurtniszámot mutat be.
A fenti példákból is jól látszik, hogy a vízicirkusz előadások a Fővárosi Nagycirkusz kezdete óta, több mint 130 éve folyamatos népszerűségnek örvendenek, és egyben izgalmas technikai újításokat hoznak a cirkuszművészetbe.
Szonday Szandra
muzeológus
Archív képek forrása: Fővárosi Lapok (1893), Ország-Világ hetilap (1908), Budapesti Hírlap (1908), Budapest Főváros Levéltára, Speirs Panni, Megyei Néplap (1977), Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
