Világirodalmi alkotások a Fővárosi Nagycirkuszban – Első rész – Lúdas Matyi a cirkuszban, Rómeó és Júlia  

A Fővárosi Nagycirkusz az utóbbi négy évben előszeretettel kísérletezik összművészeti darabok létrehozásával, amelyek alapját a legtöbb esetben világhírű irodalmi alkotások inspirálják. Cikkünk első részében a Lúdas Matyi a cirkuszban, valamint a Rómeó és Júlia című cirkusz-színházi előadásokra tekintünk vissza.

2016-ban a Fővárosi Nagycirkusz egy egészen új, műfajteremtő darabbal rukkolt elő. Az elsősorban általános iskolásoknak készült, de az egész család számára érdekes előadás a Lúdas Matyi a cirkuszban címet kapta, amelyet Fazekas Mihály művéből adaptáltak a manézsba. Az alkotók – Fekete Péter rendező, Pál Dániel Levente dramaturg, Szakál László zeneszerző – a cirkuszművészet eszköztárát és szimbolikáját gyúrták össze a társművészetekkel.

Így kapott szerepet az artistaművészet mellett a színház, a zene, a tánc-és bábművészet, valamint a költészet. Az alkotók tisztelettel nyúltak az eredeti műhöz, de nagyobb hangsúlyt fektettek a népmesei motívumokkal tűzdelt történet társadalmi üzeneteire, miközben megmaradt a tartalom és a mondanivaló. Ezáltal a darab nem a bosszúállásról, hanem a belátásról, a fejlődésről, a megbocsátásról szól, arról, hogy mind lehetünk jobb emberek, és hogy erre embertársainknak is meg kell adnunk az esélyt.

Dr. Tóth Klára Krisztina a mandiner oldalán eképpen fogalmazta meg a darabbal kapcsolatos élményeit: „A finálé fergeteges és csillogó, ugyanakkor tanulsággal is szolgál, hogy ha az emberben van alázat, hűség, szelídség, szorgalom, egyensúly, tisztaság és irgalom – mint ahogy valamennyi művészben felfedezhettük ezeket az erényeket -, úgy annak dicsőség lehet csak a jutalma. Színház? Musical? Cirkusz? Talán nem is fontos a válasz, mert maga a tartalom, ezzel együtt a művészek és a művészet teszi csodálatossá és felejthetetlenné a produkciót!”

A szerepeket idős-és fiatal artistaművészek, valamint olyan neves színészek alakították, mint az idén elhunyt Jászai Mari-díjas és érdemes művész Felföldi Anikó, a Jászai Mari-díjas Konter László, valamint Endrédy Gábor és Kabai Alex. A nagy sikerre való tekintettel a Fővárosi Nagycirkusz négy alkalommal is műsorára tűzte az összművészeti tanmesét, valamint nézőink hétvégén Facebook oldalunkon online is visszanézhették az előadást.

Az előadások után interaktív rendhagyó órákat – irodalom, matematika, biológia, felelős állattartás – tartottak a manézsban.

A következő évben a Baross Imre Artistaképző Intézet Szakgimnázium diákjai a Fővárosi Nagycirkusz manézsában mutatták be a Rómeó és Júlia című cirkusz-színházi darabot Uray Péter rendezésében és koreografálásában. A hetvenperces előadás a cirkuszművészet és a fizikai színház eszközeivel jelenítette meg Shakespeare halhatatlan művét modern maffiakörnyezetbe helyezve.

Bernhardt Dániel az elteonline-on írt impresszióiról: „A helyszín már formabontó, az olcsó zenei betéteket is – végre – elfelejthetjük, Szakál László karmester főként vonós hangszerekkel fest elképesztő zenei világot. Nagyon kíváncsi voltam, vajon mit tudnak kihozni egy ilyen fiatal csapatból – igen, azt még nem említettem, hogy a szereplők meglepően fiatalok, azonban minden várakozásomat felülmúlták. Most nincs szöveg, se agyonképzett színészek, hanem középiskolai végzős artisták, akik a testükkel mesélik el számunka a történetet. Az előadás könnyen érthető, követhető mindenki számára, így kiváló szórakozást képes nyújtani, viszont, az operettel ellentétben, itt a gondolkodásra vagy elgondolkodtatásra vágyó közönség számára is kedveznek az alkotók. A kőszínház és cirkuszművészet ötvözése kivételesen zseniális miliőt eredményezett, olyan élménnyel gazdagodhat a befogadó, mint soha korábban.”

Bóta Gábor a fuhu-n számolt be élményeiről: „Akrobatikus elemeket használnak leginkább, de az úgynevezett fizikai színház, a kortárs tánc, a pantomim eszköztárából is elcsennek ezt-azt. És ami a leginkább értékelhető, hogy beleplántálják a produkcióba szívüket-lelküket, nagy energiájukat, szerelemre való képességüket, csalódottságukat, haragjukat, ha kell, akár agressziójukat. Érezhetően megérinti őket a történet. Odaadják magukat neki. Ez a verzió maffiák harcaként ábrázolja a közismert történetet. Székekből, asztalokból áll a díszlet jelentős része, ezekből kerekedik például verekedésre alkalmas csehó, de a báli jelenethez semmi más nem szükséges, mint a mozgékony, ruganyos testek.”

Valamennyi Rómeó és Júlia előadásunk után rendhagyó irodalomórát tartottunk Magyarország legnevesebb Shakespeare-szakértői, egyetemi professzorok, színházi rendezők, dramaturgok közreműködésével, sőt Marosi Antalnak köszönhetően még drogprevenciós előadást is.

Szekáry Zsuzsanna