Víz a porondon – a kémia csodái

A Fővárosi Nagycirkusz másfél éve indította el cirkuszpedagógiai programját az akkori Lúdas Matyi a cirkuszban című előadással. A rendhagyó órákat a hétköznapi előadások után tartják a porondon az előadás megtekintése után, olyan órákkal, amik kapcsolódnak a közoktatási intézményekben megtanult tananyagokhoz, amiket visszaidéznek és megerősítenek az artistaművészekkel és a cirkuszművészetben használt eszközökkel. Az órák negyvenöt percesek, interaktívak, a gyerekeket bevonva együtt játszva tanulnak és értelmezik újra a már megtanultakat a porondon, hogy a hétköznapokban is hasznosítható tudást kapjanak. Volt már matematika, biológia, fizika, irodalom és az alsó tagozatosoknak komplex összefoglaló óra. A tapasztalatok alapján muszáj valami emlékhez, vizuális képhez kapcsolni a tanultakat, amik ezáltal könnyebben visszaidézhetők. Manapság kiemelten fontos, hogy a gyerekek hasznos, gyakorlati, és ne csak lexikális tudást kapjanak, amire nagyon sok lehetőség nyílik a cirkuszművészetben, mert nagyon sok értéket és információt hordoz, amit jobban ki lehetne aknázniuk a pedagógusoknak. A cirkuszpedagógiai program célja, hogy a gyerekek ne csak a négy fal között, didaktikus módszerrel kapják meg az információt, hanem sikerélményként visszaidézhető élménytanulás legyen számukra.

Kardos Kata, a Fővárosi Nagycirkusz cirkuszpedagógiai koordinátora vezette fel a rendhagyó óra tananyagát a budapesti gimnáziumból érkezett kilencedik osztályos tanulóknak, majd Vas Vivien irányításával az ifjak öt fős csoportokra oszolva, felügyelet mellett, a manézs négy bejáratánál felállított standoknál interaktív kísérletezésbe kezdtek.

A kísérleti standoknál az interaktív, kipróbált kísérletekből eredő tapasztalatok mellett egyéb érdekességeket is megtudhattak az egyre lelkesebb tanulók: milyen alakja van a víz molekulának, mennyire erős köztük a kölcsönhatás és milyen anyag bontja meg, milyen aránya van a vízben a hidrogén és az oxigén atomoknak, milyen hűtő-fűtő értékkel bír, valamint bolygónkon hányféle halmazállapotban fordul elő a víz.

Vas Vivien a víz hűtő-fűtő értékét és azt a képességét, hogy felveszi a keletkező hőt, vízzel töltött lufikkal szemléltette, amelyeket a levegővel telt lufikkal ellentétben nem tudtak öngyújtóval kiégetni a nebulók.

Azt, hogy a nem hasonló anyagok nem oldódnak egymásban, a gyakorlatban lávalámpa készítésével ismerhették meg a tanulók, amihez csupán víz, ételszínezék, csillámpor, olaj és két pezsgőtabletta kellett.

A kettős oldékonyságú anyagokat és a vízmolekulák összetartását egy tálban úszó papírhajó és borotvapenge, valamint a mosogatószer szemléltette, ami csökkenti a vízmolekulák közötti erős kölcsönhatást.

Miután minden tanuló részt vett az összes kísérletben, egy játékos kvíz következett a látottakról és hallottakról, majd Vas Vivien búcsúzóul még egy izgalmas kísérletet mutatott be: A Fővárosi Nagycirkuszban bármi megtörténhet, még a víz is éghet. Persze csak ha benzin is úszik a tetején.

A nebulók értékes tapasztalatokkal és ajándékokkal tértek haza, a csillogó szemek pedig arról árulkodtak, hogy sikerült megszerettetni velük a kémia tantárgyat.

Szekáry Zsuzsanna