Interaktív bábjátékos foglalkozáson vettek részt az ukrajnai artista gyerekek

A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ folyamatosan szervezi a hétköznapi és a szabadidős programokat a háborúból menekült és a cirkuszi szervezeteknél menedékre lelt ukrán gyerekek és fiatalok számára. Előadóművészek, intézmények és szervezetek önkéntes felajánlásainak köszönhetően a tanulás és edzés mellett vendégeinknek változatos élményekben is részük lehet. A Marica Produkció által felajánlott bábelőadás hátteréről Tárnok Marica bábművészt kérdeztük.

Hogyan kerültél kapcsolatba az ukrán artistaképzősöket segítő cirkuszi munkatársakkal?

A háború kitörésének kezdete óta keresem, hogy hol és hogyan tudnék segíteni. A tapasztalataimat leszűrve arra jutottam, hogy elsősorban anya vagyok, művész és meseterapeuta. A krízishelyzetben a pályaudvarokon felmértem mi az, amit én akkor és ott hozzátehetek. A traumatizált embereknek nem a feldolgozás az elsődleges szempont. Enni kell, mosakodni kell, aludni kell és egyáltalán életben kell maradniuk. Csodálatos az ország összefogása és fantasztikus a hozzáállás. Segíteni azonban okosan kell(ene). Vannak persze visszás dolgok, amiket én szerettem volna kikerülni. Az adományozás terén sajnos van mit tanulnunk a rossz állapotú holmiktól a lejárt gyógyszerekig. Szóval segíts, de okosan. Láttam a Fővárosi Nagycirkusz FB oldalán a felhívást és jelentkeztem, Hamarosan megkeresett a cirkusz titkársága, hogy az itt tanuló menekült gyerekeknek tudnánk-e programot adni. Számba vettük erőinket Sz. Nagy Marival, akivel közösen tartjuk az előadásokat. Egyeztetve a létszámot és a helyszínt olyan időpontot kerestünk, ami a gyerekeknek is megfelel, hiszen délelőttönként szerencsére ők is tanulnak, artista próbákra járnak.

Volt-e valamilyen speciális szempont a bábelőadás előkészítésében?

A megkeresésre elsősorban két dolgot kellett figyelembe venni. Nincs nyelvismeretünk. Hogyan fogunk kommunikálni?  Kettő, ebben a helyzetben mit és hogyan csináljunk, vajon milyen lelkiállapotban vannak? Bábosokként több, mint tíz éve foglalkozunk sérült emberekkel. Fontos számunkra, hogy a résztvevők azt érezzék ők is fontosak, nekik is jut szeretet, figyelem, játék, öröm. Azt gondolom, ezek a gyerekek és felnőttek is erre vágynak. Hogy azt érezzék, az élet megy tovább és ők részei ennek. Szerencsére a báb nem ismer nyelvi akadályokat. A tárgyjátékos animáció és a marionett etűdök tökéletesen megfelelnek ennek a célnak.

Hogyan fogadták a résztvevők a bábelőadást?

Rögtön tudtak kapcsolódni. Az külön izgalmas, hogy a mozgás, amiben ők mérföldekkel profibbak, mint mi, mennyire csodás kapcsolódási pont a báb és a cirkusz között! És mert mi sem teljesen önzetlenül segítünk, rögtön meg is kaptuk a jutalmunkat: az ukrán gyerekek felszabadultak, nevettek, játszottak és boldogan vették birtokukba a bábjainkat, ami nagy örömet okozott számunkra is. Ennyit tehettünk és tehetünk értük, de ennyit megtettünk.

Mi a tapasztalatod és az üzeneted azoknak, akik a Marica Produkcióhoz hasonlóan szeretnének segíteni?

Bíztatok bárkit, akinek van valamilyen készsége, lehetősége, hogy forduljanak bátran az ukrán menekültek felé. Nem kell mindenkinek segíteni. Nem kell mindenhol ott lenni. Válassz magadnak ügyeket, helyszíneket, csoportokat és menj. Legyél velük. Elég ha “csak ” papírkivágóztok vagy társasoztok, hímeztek vagy babáztok vagy bármit csináltok velük, amihez értetek vagy szeretitek csinálni. Apropó: az ukránok kézimunka tehetsége legendás! Erre is lehet építeni, velük kézimunkázni, tőlük tanulni. Mi is sokat tanultunk az ukrán artistaképzős gyerekektől. Nagyon örülök, hogy van 20 új barátom és egy közös élményünk.