Lótartás, lovak és versenyek a sztyeppén
![Lótartás, lovak és versenyek a sztyeppén](https://fnc.hu/wp-content/uploads/2023/09/14_1-R0021333.jpg)
A Fővárosi Nagycirkusz előtt álló mongol jurtában Sántha István szociálantropológus Közép- és Belső-Ázsiában folytatott terepmunkáinak gazdag anyagából válogatott kiállítás látható. A kutató közel hozza hozzánk a sztyeppe mindennapjait: a sorozat utolsó részében a mindennapi lótartással és a szertartásos élettel kapcsolatos versenyek képeivel.
“1989 óta folytatott szibériai, valamint közép- és belső-ázsiai terepkutatásaim során nem kívülről, passzívan nézem a pusztát, magam is hatok rá, jelenlétem nem nyom nélküli, eszközeimmel karcot hagyok a tájon, mozgásaimmal magam is zajt keltek a pusztaságban, melyek mind: a képek-zajok-illatok a(z általam megtapasztalt) puszta-valóság részeivé válnak, melyeket igyekszem a rendelkezésemre álló eszközökkel rögzíteni, és megosztani másokkal.”
Az ünnepségek és szertartások része a lovas csapat küzdelem (köböre) és a birkózás, az előbbinél a férfiasság, az utóbbinál pedig a legifjabb résztvevő a legidősebb felett aratott győzelmével az élet folytonosságának eszménye kerül kifejezésre.
![A télen szabadon tartott lovak tavasz elejére elvadulnak. (Sántha István felvétele 2006 tavaszán Kelet-Burjátföldön)](https://fnc.hu/wp-content/uploads/2023/09/12_1-cirkusz_muzeum_digit__4-k.jpg)
A télen szabadon tartott lovak tavasz elejére elvadulnak. (Sántha István felvétele 2006 tavaszán Kelet-Burjátföldön)
![A télen szabadon tartott lovakat csak nagy nehézségek árán, ha egyáltalán lehet befogni. (Sántha István felvétele 2006 tavaszán Kelet-Burjátföldön)](https://fnc.hu/wp-content/uploads/2023/09/12_2-cirkusz_muzeum_digit__25-k.jpg)
A télen szabadon tartott lovakat csak nagy nehézségek árán, ha egyáltalán lehet befogni. (Sántha István felvétele 2006 tavaszán Kelet-Burjátföldön)
![Ménes hazatérőben. A méneseket nyáron a környékbeli hegyeken hűsében tartják. Csak a munkaállatok járnak ki a falu közeli legelőkre. (Sántha István felvétele Nyugat-Burjátföldön 2000 nyarán)](https://fnc.hu/wp-content/uploads/2023/09/12_3-cirkusz_muzeum_digit__1-k.jpg)
Ménes hazatérőben. A méneseket nyáron a környékbeli hegyeken hűsében tartják. Csak a munkaállatok járnak ki a falu közeli legelőkre. (Sántha István felvétele Nyugat-Burjátföldön 2000 nyarán)
A télen szabadon tartott lovak mozgását manipulálni lehet. Amikor télen a téli szállásról valamilyen okból, mint például vadászat céljából a nyári szállásra látogatnak az első dolguk, hogy begyújtsanak a kályhába. De nem abból a célból, hogy meleg legyen, hanem hogy minél nagyobb füstöt eresszenek a kéményen. A füst szagát az állatok akár tíz-húsz kilóméterről is megérzik, és annak reményében, hogy száraz kenyeret kapjanak a nyári szálláshoz sietnek.
![Ridegen tartott lovak. (Sántha István felvétele Kelet-Burjátföldön 2009 nyarán)](https://fnc.hu/wp-content/uploads/2023/09/13_4-_IGP7749-k.jpg)
Ridegen tartott lovak. (Sántha István felvétele Kelet-Burjátföldön 2009 nyarán)
![Mindennapos közlekedés lovon. Mindmáig a férfiak jelentős része lovon közlekedik a faluban és a környéken. Csak nagyobb, a központok felé mozgásban játszik fontosabb szerepet a gépkocsi. (Sántha István felvétele Nyugati-Burjátföldön 2000 nyarán)](https://fnc.hu/wp-content/uploads/2023/09/13_1-cirkusz_muzeum_digit__9-k.jpg)
Mindennapos közlekedés lovon. Mindmáig a férfiak jelentős része lovon közlekedik a faluban és a környéken. Csak nagyobb, a központok felé mozgásban játszik fontosabb szerepet a gépkocsi. (Sántha István felvétele Nyugati-Burjátföldön 2000 nyarán)
![Saját lovon közlekedve. A fiúk lóhoz való viszonyán keresztül érettségük, férfiasságuk is kifejezésre kerül ezekben a közegekben. Nemcsak az őslakosok, de betelepült, helyi orosz lakosság körében is hasonló tendenciákat lehet megfigyelni. (Sántha István felvétele az Iszik-köl tónál, Észak-Kirgizföldön 1994 őszén)](https://fnc.hu/wp-content/uploads/2023/09/13_2-cirkusz_muzeum_digit__16-k.jpg)
Saját lovon közlekedve. A fiúk lóhoz való viszonyán keresztül érettségük, férfiasságuk is kifejezésre kerül ezekben a közegekben. Nemcsak az őslakosok, de betelepült, helyi orosz lakosság körében is hasonló tendenciákat lehet megfigyelni. (Sántha István felvétele az Iszik-köl tónál, Észak-Kirgizföldön 1994 őszén)
![Vadászaton lovon. A környékbeli erdőségekbe látogató, vagy tartósan idetelepült füveszpusztai lakosság hatására a legfőbb tevékenység, a vadászat során is előtérbe került ezekben a közegekben a ló használat. (Sántha István felvétele Nyugat-Burjátföldön 2000 őszén)](https://fnc.hu/wp-content/uploads/2023/09/13_3-cirkusz_muzeum_digit__2-k.jpg)
Vadászaton lovon. A környékbeli erdőségekbe látogató, vagy tartósan idetelepült füveszpusztai lakosság hatására a legfőbb tevékenység, a vadászat során is előtérbe került ezekben a közegekben a ló használat. (Sántha István felvétele Nyugat-Burjátföldön 2000 őszén)
A füvespusztai nomádok kedves dolga az eposzmesélés, és zenélés mellett a lovascsapat küzdelem, köböre, kun nyelven. Több száz kocsival mennek egy előre meghatározott helyre, nemcsak résztvevők, de nézők és árusok is. Az utakon látványosak a középkori lovagi tornákhoz hasonlóan feldíszített lovakat szállító járművek. A verseny alkalmat ad a fériasság kifejezésére is. Egy-egy kivételes tehetségű köböre ló több tízezer euróba is kerülhet. Heteken, hónapokon keresztül készülnek egy-egy versenyre.
![Lovas csapat küzdelem (ulak), Dél-Özbegisztán. (Sántha István felvétele 2021 november végén Dél-Özbegisztánban)](https://fnc.hu/wp-content/uploads/2023/09/14_1-R0021333.jpg)
Lovas csapat küzdelem (ulak), Dél-Özbegisztán. (Sántha István felvétele 2021 november végén Dél-Özbegisztánban)
![Lovas csapat küzdelem (ulak). Egy levágott fejű kecske testét kell elragadni a két csapat tagjainak egymással küzdve és egy meghatározott pontra taszítani. (Sántha István felvétele Dél-Özbegisztánban 2021 november végén)](https://fnc.hu/wp-content/uploads/2023/09/14_2-R0021331.jpg)
Lovas csapat küzdelem (ulak). Egy levágott fejű kecske testét kell elragadni a két csapat tagjainak egymással küzdve és egy meghatározott pontra taszítani. (Sántha István felvétele Dél-Özbegisztánban 2021 november végén)
![Birkózás a nyári nemzetségi szertartás (tajilgan) részeként. Az ősök tiszteletére tartott (fehér) nemzetségi sámán szertartás után bírkózóvesenyt tartanak, melyen a reinkarnáció eszméje értelmében a legfiatalabb résztvevőnek kell a legidősebb felett nyernie. (Sántha István felvétele Nyugat-Burjátföldön 2000 nyarán)](https://fnc.hu/wp-content/uploads/2023/09/14_3-cirkusz_muzeum_digit__3-k.jpg)
Birkózás a nyári nemzetségi szertartás (tajilgan) részeként. Az ősök tiszteletére tartott (fehér) nemzetségi sámán szertartás után bírkózóvesenyt tartanak, melyen a reinkarnáció eszméje értelmében a legfiatalabb résztvevőnek kell a legidősebb felett nyernie. (Sántha István felvétele Nyugat-Burjátföldön 2000 nyarán)
“Az eposzok vonatkozó részeit azokon a helyeken igyekeztünk rögzíteni, ahol az eposznak egy-egy adott epizódja zajlik. Magam is része voltam a puszta- valóságnak.”
![Az Alpamis-eposz mesélésének rögzítése a hős szülőföldjén: Szafar baksi (az eposz mesélője) és tanítványa, valamint turkológus-kollégám: Somfai Kara Dávid látható a képen. (Sántha István felvétele Dél-Özbegisztánban 2021 novemberében)](https://fnc.hu/wp-content/uploads/2023/09/15_1-R0021373.jpg)
Az Alpamis-eposz mesélésének rögzítése a hős szülőföldjén: Szafar baksi (az eposz mesélője) és tanítványa, valamint turkológus-kollégám: Somfai Kara Dávid látható a képen. (Sántha István felvétele Dél-Özbegisztánban 2021 novemberében)
“Alkalmazott terepmunka módszerünk értelmében az elkészített hangfelvételeket helyi emberekkel, zenészekkel, érdekelt felekkel közösen hallgatjuk vissza. Ezekből a beszélgetésekből megtanulhatjuk, hogy mit jelent zenét hallgatni, hogyan kell zenét hallgatni, hogyan konstrulálódik a kultúra, ha azt egy térségre jellemző természetes és mesterséges zaj-, vagy zenerendszer alkotja.”
![A terepen készült hangfelvételek visszahallgatása. (Sántha István felvétele Alaj-kuu-ban, Dél-Kirgizföldön 2021 decemberében)](https://fnc.hu/wp-content/uploads/2023/09/15_2-R0022079_nezokep.jpg)
A terepen készült hangfelvételek visszahallgatása. (Sántha István felvétele Alaj-kuu-ban, Dél-Kirgizföldön 2021 decemberében)
“A zajokat nem kiszűrni kell az értékes felvételekből, hanem szerves részként vadászni rájuk, mert ezek jellegzetes és értékes részei egy térség zaj és zene kultúrájának. Ezeket a fontos zajokat meg kell tapasztalni, tudatosítani, hogy aztán meg is tudjuk hallani egy közegben (térségben), hogy aztán rögzíteni is tudjuk őket. Ebben a folyamatban tudnak segíteni a helyi emberek tudásukkal nekünk a zaj és zene iránt érdeklődő antropológusoknak.”
![Atmoszféra-zajt gyűjtök az Ulak-tartis-on (köböre) a “Dél-Turkesztán epikus hangképe” projekt részeként. (Sántha Zalán Szaján felvétele Alaj-kuu-ban, Dél-Kirgizföldön, 2021 decemberében)](https://fnc.hu/wp-content/uploads/2023/09/15_3-R0022146_nezokep.jpg)
Atmoszféra-zajt gyűjtök az Ulak-tartis-on (köböre) a “Dél-Turkesztán epikus hangképe” projekt részeként. (Sántha Zalán Szaján felvétele Alaj-kuu-ban, Dél-Kirgizföldön, 2021 decemberében)
Sántha István
szociálantropológus
„A sztyeppe illata” időszaki kiállítás minden előadásnapon 10:00-19:00 között ingyenesen megtekinthető.
Csoportos tárlatvezetés előzetes bejelentkezéssel igényelhető: museum@circus.hu