A cirkuszművészet a magyar kultúra egyik alappillére

A magyar kultúra napjának apropóján tekintsük át, hogy miért képezi a kultúránk egyik alappillérét a cirkuszművészet? Hogyan gyakorol hatást a különböző művészeti ágakra? Milyen társadalmi üzeneteket közvetít és milyen szerepe van az oktatásban?

A modern cirkusz létrejöttét 1769. január 9-től számítjuk, amikor Philip Astley angol lovastiszt Londonban, a Westminster híd lábánál felállította saját cirkuszként számontartott amfiteátrumát, amelynek műsorában ötvözte az ügyességi mutatványokat, az állatidomítást és a komédiát.

A 19. század során egyre több híres, külföldi társulat turnézott Magyarországon, és létrejöttek a magyar cirkuszi dinasztiák is, akik megteremtették a magyar cirkuszművészet tradícióit. A dinasztiákból és privát családokból származó artistaművészek nemcsak világhírűvé tették a magyar cirkuszművészetet, hanem kulturális nagykövetekként a világ minden pontjára elvitték a magyar kultúra egy szeletét.

A Váradi ugródeszka csoport magyaros kosztümben világszerte sikereket aratott
Fotó: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum, Gervai Imre gyűjtemény

A cirkuszművészet már régen túllépte a puszta szórakoztatás határait: önálló, magas színvonalú művészeti ággá nőtte ki magát, amely egyenértékű az operával, a színházzal és a táncművészettel. A cirkuszművészet fennállása óta folyamatos kölcsönhatásban van a társművészetekkel, valamint hatást gyakorol a költészetre, a zene– és filmművészetre, a festészetre, az iparművészetre, az irodalomra, a porcelánkészítésre, de még a képregények létrejöttére is. Emellett fontos üzeneteket közvetít: összetartást, csapatmunkát, erőt, kitartást, egyenlőséget, alázatot, szorgalmat, felelősségtudatot.

Henri de Toulouse-Lautrec: A Fernando cirkusz – műlovarnő című festménye (1888)

Összművészeti darabok a Fővárosi Nagycirkuszban

A társművészetek megjelenésére a Fővárosi Nagycirkuszban több példa volt az elmúlt években. A Lúdas Matyi a cirkuszban című előadás Fazekas Mihály elbeszélő költeményeként kapott új színezetet dramaturgiájában, zenéjében és összművészeti kivitelezésében. A Baross Imre Artistaképző Akadémia diákjainak szereplésével jött létre Uray Péter rendezésében és koreográfiájával a Rómeó és Júlia, amely egy modern maffiatörténetbe helyezte Shakespeare halhatatlan történetét, vagy a Dzsungel könyve, amely Kipling művének mozgásszínházi és cirkuszi elemeit felhasználva tulajdonképpen egy fejlődéstörténetet mutat be. Szintén a több mint hetvenéves fennállását ünneplő iskolához köthető a Szántai Edina által rendezett Bűnök és bűnhődések című cirkuszi mozgásszínházi darab, amely Dosztojevszkij lélektani regényének átértelmezése, valamint a Stefan Haves és Döbrei Dénes rendezésében létrejött Hazatalálás című történetmesélő darab, amely a cirkuszművészet szinte összes zsánerét felvonultatja. A Szabadság finom érintése című összművészeti emlékezés pedig Magyarország történetébe nyújtott átfogó betekintést cirkuszművészek, táncművészek és zenészek előadásában. A VéNégy Fesztivál nulladik napjára készült darab Izraelben és Albániában is sikert aratott.

Jelenet a Szent boszorkány című összművészeti meseműből
Fotó: Urbán Ádám

A XII. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválra készült Hegymegi Máté rendezésében az Egyenes labirintus, amelyet leginkább egy káprázatos hídként jellemezhetnénk a cirkuszművészet és a költészet között. A magyar elektronikus zene kiválósága, Yonderboi Egyenes labirintus című hanganyaga szolgált az előadás alapjául. Az artistaprodukciók, a színészi játék és az impresszív zene mellett irodalmi klasszikusok hangzanak el. A XIII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál nulladik napján mutatták be a Pál Dániel Levente és Kalmár Ákos alkotópáros által jegyzett Szent Boszorkány című szimbolikus meseművet, amelyben a cirkuszművészeti produkciók mellett megjelent az autentikus népzene és néptánc is a Góbé zenekar és a Magyar Állami Népi Együttes tagjainak jóvoltából.

Az összművészeti darabok sorában meg kell említeni a Fővárosi Nagycirkusz 2020-ban, Fekete Péter rendezésében létrejött Tündértánc – Nővarázs című műsorát, amelyben a cirkusz- és a képzőművészetek kapcsolatának, közös pontjainak keresésére tettek kísérletet az alkotók. Két év múlva egy újabb kiemelkedő, összművészeti produkcióban Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? című novellája alapján az irodalom, a színház, a zene és a cirkuszművészet jelent meg a porondon tökéletes szinergiában.

A Melyiket a 9 közül? című összművészeti darab Gazdagság jelenetében megjelent a cirkusz-, a tánc-, a báb-, a zene- és a színházművészet is
Fotó: Urbán Ádám

Oktatás a Fővárosi Nagycirkuszban

Január 22-én nemcsak a magyar kultúráról, hanem az oktatásról is megemlékezünk. A Fővárosi Nagycirkusz cirkuszpedagógiai programjaival igyekszik az iskolai keretek között zajló oktatást segíteni és hatékonyabbá tenni. A cirkuszpedagógia a cirkuszi előadásokhoz kapcsolódóan a diákok szórakozását, készségfejlesztését és ismeretszerzését szolgálja. Komplex módon fejleszti a művészi kifejezőképességet, a gondolkodást és a szociális képességeket, ezáltal a diákok személyiségét és osztályközösségét is. Az előadások után tartott, 45 perces rendhagyó cirkuszpedagógiai órákon az oktatók a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó, és a különböző tantárgyak kerettanterveihez szorosan illeszkedő témaköröket dolgoznak fel a cirkuszművészet eszköztárának segítségével, lehetőség szerint artistaművész szemléltető bevonásával. A különböző témaköröket általános-, középiskolai- és egyetemi tanárok tartják, évente több ezer tanuló számára.

Cirkusz Kommandó – Tematikus ARTista nap a Szent Angéla Ferences Gimnáziumban
Fotó: Urbán Ádám

Közép-Európa egyetlen kőcirkusza 2023 januárjától indította útjára a középiskolás korosztályt célzó Cirkusz Kommandó – Tematikus ARTista nap programját, melynek keretében a cirkusz művészei és szakemberei ellátogatnak egy tanítási napra az iskolákba.  Rendhagyó és színes programelemekkel: tánccal-zenével, beavató műsorszámokkal, cirkuszi produkciókkal, állatasszisztált foglalkozással, bohóctérfával, múzeumpedagógiai, cirkuszi készségfejlesztő és pályaorientációs foglalkozással, eszközbemutatóval, filmesztétikai foglalkozással, improvizációs játékkal és szakmai kerekasztal-beszélgetéssel ismertetik meg a diákokat a cirkuszművészet sokszínűségével és a kultúrára gyakorolt hatásával.

Több mint 250 év alatt a cirkuszművészet minden társadalmi réteghez eljutott, inspirációt és fejlődést hozva a többi művészeti ágba. Ezáltal is bizonyítva létjogosultságát, ugyanis régóta túllépett a puszta népszórakoztatási formán: önálló, gondolatokat és érzéseket közvetítő és kiváltó művészeti ággá vált, amely a kultúra szerves részét képezi. Megingathatatlan kulturális szerepe mellett, egyre nagyobb teret kap a hozzá kapcsolódó oktatás is, ezért a cirkuszművészet fennmaradása és ápolása közös társadalmi érdekünk.

 

Szekáry Zsuzsanna

 

 

 

    Skip to content

    Send this to a friend