A Melyiket a 9 közül? zenei kulisszatitkai – Interjú Szakál László zenekarvezetővel, zeneszerzővel
SzekaryZsuzsanna07Igazi kuriózumnak számít, hogy a Fővárosi Nagycirkusz Melyiket a 9 közül? című összművészeti darabjához saját zeneművek születtek. A különböző stílusú dalok létrejöttének kulisszatitkaiba Szakál László zenekarvezető, zeneszerző ad betekintést.
Hogyan és mennyi idő alatt született meg a Melyiket a 9 közül? előadás zenei világa?
Körülbelül három hónapot vett igénybe az alkotó-és próbafolyamat. Egy augusztusi napon Fekete Péter Jászai Mari-díjas rendező felhívott telefonon és megkért, hogy este olvassam fel a gyermekeimnek, Jókai Mór Melyiket a kilenc közül? című novelláját. Akkor még nem avatott be a részletekbe, de jobb is, hogy így kezdte, mert szerintem bármilyen adaptáció esetében nagyon fontos, hogy ismerjük az eredeti művet. Jókai novellája az egész családunkra nagy hatást tett. Pár nappal később ismét beszéltünk. Nagyjából ekkor már elmondta a terveit, átküldött egy rövidített szinopszist, megálmodta a dalok helyét és tartalmi vázát, sőt megírta a dalszöveg néhány sorát is, ami sokat segített abban, hogy merre induljak el. Számomra a zeneszerzés folyamatában mindig a kezdő impulzus a legizgalmasabb pillanat, amikor hirtelen begyullad a szikra, mert akkor megy flottul az alkotás. Rá tudok csatlakozni a rendező „agyára”? Ő be tud-e szippantani az álmába? Tudom vele álmodni az álmát? Tud-e olyan sort adni, ami beindítja köztünk az inspirációs ping-pongot? Ahogy a Lúdas Matyi a cirkuszban előadásnál, most is így történt. Péter sorai azonnal beindították a gépezetet. Nagyon intenzív volt a három hónapon át tartó alkotó-és próbaidőszak. Minden gondolatom a zeneszerzés körül forgott, de megérte a befektetett energia, mert egy csodálatos előadást hoztunk létre.
Az összeművészeti előadás egy szép képpel indul, karácsony estéjén angyalok ereszkednek le a kupolából és János mester énekel. Zenei szempontból, hogy valósult meg ez a jelenet?
A nyitány adott volt, hiszen Jókai említi a novellájában a Krisztus urunknak áldott születésén című liturgikus népi éneket, amihez nem nyúltunk hozzá, ellenben figyeltünk rá, hogy autentikus maradjon. Ezért egy templomi elektromos orgona kíséretében a Semmelweis Egyetem közel 100 tagú kórusa is megszólal felvételről dr. Matos László karnagy vezényletével. János mester gyermekeinek énekhangját a Török Flóris Általános Iskola lelkes kórusa kölcsönzi Kovács Márta énektanárnő vezetésével.
A Melyiket a 9 közül? előadás nyitójelenete, melyben Bálint Károly orgonán játszik
Fotó: Urbán Ádám
Ezt a megható jelenetet viszont megtöri a lelketlen, dúsgazdag Szomszéd színre lépése, aki viszont egy teljesen más hangulatot és zenei világot hoz magával. Mesélj erről a részről.
Fekete Péter viszonylag a darab elejére álmodott egy gigantikus parádé-jellegű, vonulós „gazdagság” jelenetet, amiben a Szomszéd színre lép és felajánlja János mesternek, hogy adja neki az egyik gyermekét, aki elképesztő jólétben nőhet fel. Ez a mefisztói karakter az ókori Egyiptomtól egészen napjainkig felvonultat korszakokat, megidéz helyzeteket és képeket, amelyekkel igazolni kívánja a hatalom és a gazdagság létjogosultságát, illetve határtalanságát. A zenei világ illeszkedik a megidézett képekhez és a tehetős Szomszéd lelkivilágához. Az első három képben az ókori Egyiptom és Róma, valamint a maharadzsák által uralt India jelenik meg. A hozzájuk kapcsolt hangzásvilág alapvetően sötét és rockos, picit elidegenítve, romantizálva és fűszerezve arab ütőhangszerekkel, szitárral és néhány közel-keleti dallammotívummal. A negyedik képben egy zeppelin tűnik fel, amelyhez viszont már egy visszafojtott, statikus blues dallamot írtam. A hintón megjelenő grófkisasszony zenéje egy groteszk, őrült keringőbe csap át, hogy aztán az utolsó kép a léghajóval, a James Bond filmek pörgős akció-zenéit idézze meg, amibe berobban az utolsó refrén. A Gazdagság dalának sikeréhez elengedhetetlen, hogy Faragó András és Dancs János színművészek kiválóan formálják meg a karaktert és hitelesen keltik életre ezt az igen mélyre és sötétre írt basszus szólamot. Feltétlenül meg kell említenem, hogy a Melyiket a 9 közül? darab zenei invenciói az enyémek, a hangszerelés oroszlán részét viszont Kovács Zoltán kiváló zeneszerző barátomnak köszönhetjük.
A Gazdagság dala hűen illeszkedik a gyorsan váltakozó manézsképhez
Fotó: Urbán Ádám
A második zenemű, a Nehéz döntés dala. Jól érzem, hogy ez inkább egyfajta ima?
Igen, János mester, az apa, ekkor vallja meg Istenek a vívódását: odaadja egyik gyermekét egy láthatóan lélektelen alaknak azért, hogy a gyermek jólétben éljen? Mi a helyes döntés? Szomor György színművész lehengerlő előadásával a székükbe szögezi a nézőket, ami igen nagy bravúr a manézsban, a lélegzetelállító cirkuszi produkciók mellett.
A Gazdagság dalának sodró, zaklatott kavalkádjával szemben kontrasztban áll ez a bensőséges lírai, klasszikus musical sláger, ami ahogy mondtad, voltaképpen egy ima. Egy szál gitárral indul, szépen felépül, visz magával, a végére pedig felszínre törnek az indulatok és egészen rockopera-színezetet kap a zárlat: „Uram segíts!” A dalba belesimul egy beszédes, lélegző gitárszóló, amely alázatosan támasztja alá az első gyermekartista, Dima Markin handstand produkcióját. Miközben őt csodáljuk, a fülünket Fehér Géza tökéletes játéka kényezteti. Ez az igazi szinergia a művészeti ágak között. Érdekességként még elmondhatom, hogy a legnagyobb hányadban ez a dalszöveg tartalmazza a rendező eredeti sorait, amiket én egészítettem ki és írtam tovább, Szomor György is készre csiszolt egy-két sort, majd mindezt Pál Dániel Levente dramaturg lektorálta.
Mi adja a negyedik dal különlegességét?
Ez a zenemű készült el utoljára. Kontrasztban áll a Gazdagság dalával, ugyanis a Valódi gazdagság dalában nem az anyagi javak, hanem a belső, lelki gazdagság áll a fókuszban. Ekkor már elmélyedtem a darabban, és megértettem, miken ment át János mester. Leültem a zongorához, homlokon csókolt a múzsa és szövegestül, dallamostul kibuggyant belőlem a dal. Természetesen a lektorálásban akkor is segített Pál Dániel Levente.
Melyik dal jelentette számodra a legnagyobb kihívást?
A második felvonás nyitánya, a Nagy duett, ami szerintem végül bravúrosra sikerült. Fekete Péter rendező álmodott valahová egy rap-betétet és azt szerette volna, hogy János mester és a Szomszéd egy duettben „csatázzanak”. Fontos szempont volt, hogy mindketten hozzák magukkal a saját motívumaikat, a már megismert dalaikból. Viszont a két dal hangulatában és stílusában is távol áll egymástól. Ezért az egyensúly érdekében olyan távoli vizekre kellett evezni, ahonnan visszanézve már nem is olyan különbözőek. Így lett a duett műfaja végül R’n’B és Drum and Bass, amit Duka Tibor basszusgitáros és Földesi Attila perkás jóvoltából szintén teljesen élőben, alap nélkül játszik a zenekar. Az R’n’B után átvált a duett egy picit disco műfajba, hogy aztán egy jazz-rockos, rockoperás stílusban csúcsosodjon ki.
A Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett Szakál László vezette zenekar magasan képzett tagjai számtalan zenei stílusban játszanak Fotó: Urbán Ádám
Egy-egy dalon belül is számtalan zenei stílus jelenik meg. Nem tartottál ezeknek a keverésétől?
De, nagyon féltem tőle, viszont megkönnyebbültem, mert végül jól sikerült. Jó mérce, ha a közönség átérzi, a zenekar szereti játszani és a színművészekre is rátalálnak a dalok. Ha valaki nem szeret bele a dalba, akkor nem fogja tudni átadni a megfelelő hőfokon.
Ha zenét szerzek, minden zenei stílusra nyitott vagyok, nem döntöm el előre, hogy egy a dal milyen műfajban szülessen meg.
A Melyiket a 9 közül? darab zenei világa a tízfős zenekart is próbára teszi?
Abszolút, mert több mint egy tucat különböző stílusban játszunk autentikusan, a csárdástól a techno-ig. Ez önmagában is kuriózum. Szerencsére a zenekar magasan képzett, elhivatott zenészekből áll. Manapság kevés olyan cirkusz van, ahol heti 7-8 előadásban élőben játszik a zenekar, saját cirkuszi művek pedig még ritkábban születnek.
A Fővárosi Nagycirkusz zenekarának tagjai: Szakál László zenekarvezető, zeneszerző, Bálint Károly (zongora), Duka Tibor (basszusgitár), Fehér Géza (gitár), Földesi Attila (konga és ütőhangszerek), Lakner Gábor (altszaxofon), Mátyus Attila (dob), Oláh Antal (tenorszaxofon), Pípis Zoltán (trombita), Vajda Gergely (hegedű)
Fotó: Urbán Ádám
Szekáry Zsuzsanna
