„Állati Kör” – Ismét nagy sikerrel tartotta meg a Fővárosi Nagycirkusz a felelős állattartást fókuszba helyező szakmai fórumát
Hidvegi.KrisztinaAz immár második alkalommal megrendezett Állati Kör Szakmai Fórum témája a lovak világa volt. Első alkalommal a hazánkban is egyre népszerűbb szánhúzó kutyáké volt a főszerep, ez alkalommal pedig a lovak a cirkuszban, a sportban, a hagyományőrzésben és terápiában betöltött szerepét vettük górcső alá.
A 18. századtól kezdve jelen voltak a cirkusz világában az állatok és az emlékezetben a modern cirkusz atyjaként számontartott Philip Astley-nek köszönhetően a lovak. Az „Állati Kör” Szakmai Fórum célja nem az, hogy választ adjon arra a kérdésre, van vagy nincs létjogosultsága az állatok jelenlétének a cirkuszban, sokkal inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a harmonikus ember-állat kapcsolatnak az élet bármilyen területén van létjogosultsága, ebben a kérdésben adunk jó példákat és gyakorlatokat, bemutatunk olyan embereket, akiknek személyes elhivatottsága és az állatokkal való sok évtizedes közös munkája példaértékű.
A Szakmai Fórum az állatok értékeire, a felelős állattartásra, az ember-állat kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. A fórum minden alkalommal az aktuális cirkuszi előadásban szereplő állatfaj vagy hozzá kapcsolódó téma köré szerveződik, gyakorlati és elméleti szakértők bevonásával tárja fel az ember-állat kapcsolat sokszínűségét, mutatja be a kiválasztott állatot, minél több oldalról. Az Állati Kör Szakmai Fórum nemcsak egy rendezvény, hanem egy lehetőség, hogy jobban megismerjük a környezetünkben élő állatokat, közösen gondolkodjunk és cselekedjünk az állatokért.
Sorozatunk szemléletformáló céllal indult, hogy meg tudjuk mutatni: a velünk élő és velünk együtt dolgozó állatok kreatív társaink, egy produkció az emberi művészet és az állati ötletesség közös halmazában jön létre, a modern cirkusz az ember és az állat harmonikus együttműködésének gyümölcse, ez pedig pozitív példa annak a több százezer nézőnek, aki minden évben ellátogat hozzánk. És talán a legfontosabb üzenet: az állatok örömüket lelik az emberrel közös tevékenységben, a különböző feladatok közös és harmonikus elvégzésében.
A szakmai fórumot megnyitó beszédében Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója kiemelte, hogy a cirkusz nem az a hely, ahol az állatokat bántják; a cirkusz az a hely, ahol szeretik az állatokat. Az artistaművészek generációról-generációra átadott tudásuk segítségével megoszthatjuk a mindenkivel és főleg a fiatalokkal, a jövő nemzedékével a felelős állattartás, az állatok szeretetének fontosságát. A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon több családban van háziállat, mint amennyi gyereket nevelnek. Közös felelősségünk, hogy megtanítsunk mindenkit arra, mekkora felelősség egy állattal életközösséget létrehozni. Ennek jó példája az – mondta Fekete Péter –, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ cinkotai telephelyén egy nap leforgása alatt építettünk fel befogadó helyet azért, hogy a gyömrői állatmenhelyről kilenc örökbefogadásra váró kutyának biztosítsunk átmeneti otthont, közülük kettőnek pedig már sikerült is szerető családot találnunk.
Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója kiemelte, hogy a cirkusz nem az a hely, ahol az állatokat bántják; a cirkusz az a hely, ahol szeretik az állatokat (fotó: Urbán Ádám)
A bevezető után Pál Dániel Levente, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgjának konferálásával kezdetét vette a minden szempontból színes és sokrétű program. A szakmai fórum felkért előadói saját szakterületeik tudásának és tapasztalatainak esszenciáját mutatták be az állatokhoz fűződő viszonyukat, az ember-állat összhangot, és a felelős állattartás legfontosabb szempontjait.
Pál Dániel Levente, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgjának konferálásával vette kezdetét a sokrétű program ( Fotó: Urbán Ádám)
Elsőként Richter Flórián, Hortobágyi Károly-díjas és Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett magyar artistaművész, a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst és Arany Bohóc-díjas lovasakrobatája válaszolt Fekete Péter kérdéseire.
Richter Flórián: “Az állatokkal való kapcsolat életre szóló” ( Fotó: Urbán Ádám)
„A produkciók sikerei a lovak testi és mentális egészségétől is nagyban függenek, ezért rendkívül fontos, hogy az állatok jól érezzék magukat. Ez egy életre szóló, hosszú távú kapcsolat. Ezt érdemes annak is figyelembe vennie, aki otthonában háziállatot tart” – mondta Richter Flórián, aki lányával, Richter Angelinával már javában készül a 2026-ban megrendezésre kerülő Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválra, ahova mindketten meghívást kaptak.
„Hatalmas öröm és megtiszteltetés, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban a Cirkuszherceg című előadásban léphetek a porondra édesapámmal közös szabadidomítás és egyéni lovas posta produkciómmal. Mindent beleadunk, hogy méltón képviselhessük a magyarokat Monte- Carlóban!” – tette hozzá Richter Angelina, a Guinness-rekorder lovasakrobata.
Mindent beleadunk, hogy méltón képviselhessük a magyarokat Monte- Carlóban- mondta Richter Angelina ( Fotó: Urbán Ádám)
Szabó Emese Hajnalka lovastréner és lovascoach, LPM & P mester tréner elmondta: Az állatasszisztált tréningek és coaching programok az állatok segítségével járulnak hozzá az emberek mentális és fizikai problémáinak kezeléséhez. A programok speciálisan kiképzett állatokkal, leggyakrabban lovakkal és kutyákkal, sőt birkákkal is folynak. A cél az, hogy a résztvevők megismerjék és megértsék az állatok viselkedését, és ezen keresztül segítsenek az életükben felmerülő akadályok leküzdésében. „Az már a mi felelősségünk, hogy egy-egy tréning után az állatok jó közérzetéről gondoskodjunk, és a foglalkozásokon részt vevő lovaknak, kutyáknak, állatoknak is biztosítsuk a rekreációt, feltöltődést” – tette hozzá.
Szabó Emese Hajnalka programjai speciálisan kiképzett állatokkal, leggyakrabban lovakkal és kutyákkal, sőt birkákkal is folynak ( Fotó: Urbán Ádám)
„Testbeszédre alapozva, egyértelmű jelzésekkel, nagy-nagy türelemmel és bármilyen kényszerítő eszköz nélkül rávenni az állatokat, hogy megtegyék azt, amit a lovas szeretne, ez a szabadidomítás” – mondta Tászler Melinda, aki súlyos lovasbalesetét követően fél szemére megvakult, és a bal oldala időlegesen lebénult. A szabadidomító lovasedző azonban másfél év rehabilitáció után visszatért szeretett állataihoz, és Morti nevű, ugyancsak félig vak pónijával járják az országot egy kedves, kalózos produkcióval. A show-műsoraikat egy beavató szakmai előadás egészítik ki, melyben megmutatják az emberéllat összhang mikéntjét és hogyanjait, azaz felelősségteljes állattartás fontosságát. A szakmai fórum keretében a manézsban tartott bemutatóján Tászler Melinda felhívta a figyelmet arra is, hogy állatokat tanítani csakis nyugodtan, következetesen, türelemmel és szeretettel, az állat habitusára, hangulatára és reakcióira figyelve lehet.
Tászler Melinda és “Morti” a Fővárosi Nagycirkusz porondján (Fotó: Urbán Ádám)
Következő előadónk Dallos Gyula Európa-bajnoki bronzérmes és 25-szörös magyar bajnok díjlovas, a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjével elismert, örökös magyar bajnok, mesteredző, egyetemi lovas tanár, a Honvédelmi Minisztérium magyar katonai lovaskultúráért és lovassportért felelős miniszteri biztosa volt. „Csakis a ló szeretetével és tiszteletével lehet együtt dolgozni velük. Nekünk a Kárpát-medencében erre különösen kell figyelnünk, hiszen itt a ló különösképpen a szabadság és az összetartozás jelképe. A versenysport a ló és ember közötti kapcsolat no plus ultrája, hiszen egy verseny egy magas szintű együttműködés ló és lovas között, mely eredménnyel mérhető, értéket teremtő esztétikai látványosság” – mondta, majd így folytatta: „A lovat nem lehet kényszeríteni, a ló sokkal erősebb nálunk. A lovat késztetni szabad csak. A ló fejével való gondolkodás képessége az, ami lehetőséget ad az embernek, hogy a lehető legmagasabb szinten élje meg az adott feladatot. Ez a lóval való foglalkozás művészete.”
A Dallos-család tagjai három generáción át és 28 éve az egyéni felnőtt magyar bajnoki címek birtokosaként – hisz Dallos Gyula lánya, Dallos Zsófia is háromszoros magyar bajnok és a közönség soraiban ülő unoka is volt már korosztályos országos bajnok – úgy gondolják, hogy a fiatalokat a ló általi tréningezéssel az életre nevelik, hiszen így tudják a fiatalokat visszahozni a természet értékeihez.
Dallos Gyula és Dallos Zsófia szerint a fiatalokat a ló általi tréningezéssel az életre nevelik (Fotó: Urbán Ádám)
Lánya, Dallos Zsófia lovas szakedző, 5-szörös Ifjúsági, 2-szeres Junior és 3-szoros Felnőtt Magyar Bajnok díjlovas elmondta, hogy több mint 20 tanítványa van jelenleg, és nekik próbálja átadni azt az örökséget, tudást, lószeretetet és felfogást, amit szüleitől kapott és amivel a világ élvonalába lehet kerülni.
Vladyslava Naraieva handstand-száma a Szakmai Fórumon (Fotó: Urbán Ádám)
A beszélgetést színesítő artistaprodukció, a Cirkuszherceg című műsorunkban látható ukrán Vladyslava Naraieva handstand-száma után Pénzes Gábor lovas huszár, a Budapest Helyőrség Dandár gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály főhadnagya mutatta be a magyar lovas huszárok életét, hagyományait és erkölcsi kódexének legfontosabb pontjait. Mint mondta, hogy esetükben a katonaélet szabályai, a hagyományőrzés és a sport egy egység, így fogalmazott: „A magyar lovas kultúra elsősorban katonakultúra volt évszázadokon keresztül. A Magyar Honvédség huszáralakulata, a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály ezt a sok évszázados tradíciót viszi tovább, illetve azt a szellemiséget, amit elődeink egyszerűen huszár szellemnek neveztek. Ezt egészítik ki azok a modern tevékenységek és elemek, amit a versenysport jelent, célunk az, hogy az olimpiai sportágakban előbb-utóbb katonalovasok is minél előkelőbb helyezéseket érjenek el.” Mint mondta, aki egyszer huszár lesz, az addig huszár is marad, és képviseli a bajtársi közösség értékrendjét, ameddig rá nem szegezik a koporsófedelet. Aki pedig bekerül ebbe a közösségbe, az nem munkaként éli meg, hanem hivatásként és ott érzi magát jól a lovai között.
Pénzes Gábor szerint aki egyszer huszár lesz, az az is marad (Fotó: Urbán Ádám)
Következő előadónk dr. Spitzner Ádám állatorvos két különösen fontos dolgot emelt ki, melyek általánosan érvényesek profikra, amatőrökre és hobbilovasokra egyaránt: „Úgy válasszuk ki a lovat, amit megvásárolunk, magunkhoz veszünk, beleszeretünk, hogy aki a legjobban passzol hozzánk, akivel a legjobban és a legtovább tudjuk elképzelni a közös munkát. Nem minden ló alkalmas mindenre. Azt a legfontosabb tudatosítani, hogy minden lónak megvan a szerepe és hogy mire alkalmas és mire nem.” Majd hozzátette: „A kiválasztás után jön az ő mint állatorvos feladata, hogy a lovat minél tovább egészségesen tartsa. Körülbelül úgy, mint egy jó háziorvos az embert: az orvosi-egészségügyi előírások betartásával, mindennapos figyelemmel és gondoskodással.”
Dr.Spitzner Ádám: “A kiválasztás után jön az állatorvos feladata, hogy a lovat minél tovább egészségesen tartsa.”( Fotó: Urbán Ádám)
Utolsó előadónk Abayné Dr. Hamar Enikő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Állattenyésztési Tudományok Intézet egyetemi docense, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja volt, aki az este során elhangzott gazdag és sokrétű tapasztalati és gyakorlati ismeretek köré felhúzta az elméleti keretezést, előadásában elsősorban a lovak jóllétével (angolul walfare) kapcsolatos indikátorokat mutatta be. „Az állattartó elsődleges érdeke is, hogy az állatával harmonikus kapcsolatot alakítson ki, tehát jól tartsa a lovát.” Ezt követően bemutatta a lovak sztereotip viselkedésformáit és az egyensúlymegváltozás, stresszhelyzet okozta változásait, a jóllét mérésének paramétereit, az állat jelzéseinek és mimikájának sajátosságait. „A lovaknak mintegy 300 mimikai izma van, amelyekkel érzelmeket tud kifejezni” – mondta, majd bemutatta a lótartás új típusú módjait, az aktív istállót, melyben sokkal többet mozoghatnak az állatok mindennapos tevékenységeik során, valamint a „slow feeding” elnevezésű újfajta takarmányozási koncepciót és ennek eszközeit.
Abayné Dr. Hamar Enikő úgy vélte: Az állattartó elsődleges érdeke is, hogy az állatával harmonikus kapcsolatot alakítson ki, tehát jól tartsa a lovát (Fotó: Urbán Ádám)
Az Állati Kör Szakmai Fórum Richter Flórián és Angelina bemutatójával ért véget, egy 40-50%-osan kiképzett iskolalovat mutattak be, akivel apa és lánya közösen foglalkozik.
Az Állati Kör Szakmai Fórum Richter Flórián és Angelina bemutatójával ért véget ( Fotó: Urbán Ádám)
A közönség számos kérdése után Fekete Péter főigazgató úgy foglalta össze az elhangzottakat, hogy e beszélgetés és az Állati Kör sorozat is és különösen a cirkuszi állatokkal foglalkozó artistaművészek is azt tanítják a gyerekeinknek, hogy milyen az a szeretetteljes felelősség, amikor az állatokkal foglalkozunk.
Recommended Posts
Csodaemberek a magyar cirkuszművészetben
2025.04.07.
