Ismét nagy sikerrel tartotta meg a Fővárosi Nagycirkusz a felelős állattartást fókuszba helyező szakmai fórumát. Az immár harmadik alkalommal megrendezett Állati Kör Szakmai Fórum témája a SPLASH! című nyári műsorunkban szereplő papagájok világa volt. Első alkalommal a hazánkban is egyre népszerűbb szánhúzó kutyákról beszélgettünk, később a lovak a cirkuszban, a sportban, a hagyományőrzésben és terápiában betöltött szerepét vettük górcső alá. Szombat este pedig a papagájoké volt a főszerep! Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója megnyitó beszédében kiemelte: a cirkusz nem az a hely, ahol az állatokat bántják; a cirkusz az a hely, ahol szeretik az állatokat. Több százezer gyereknek mutatunk irányt az ember-állat harmonikus együttélése kapcsán, mondta. Hozzátette: a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Európa vezető cirkuszművészeti intézménye, amelyben a gyakorlati példák mellett az elméleti kutató központunk és tudományos tárunk munkatársai segítségével osztjuk meg a jövő nemzedékével a felelős állattartás, az állatok szeretetének fontosságát. Ez az évek óta folyó, tudatosan építkező munka egyedülálló kontinensünkön – fogalmazott. A szombat esti kerekasztal-beszélgetés során megismerhettük a magyar és világirodalom műveiben felbukkanó papagájok szimbolikáját és metaforikáját, a papagájok magyar neveik eredetét és legfrissebb rendszerezését, a cirkuszi és otthon tartott papagájok mindennapjait és szükségleteit, egy papagájkolónia „szociográfiáját”, valamint szóba kerültek előadóink egzotikus őserdőkben tett expedíciós kalandjai is. Alessio Fochesato – aki madaraival 2023-ban a 45. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon elnyerte a Bronz Bohóc-díjat, 2024-ben pedig a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszifesztivál ezüst díját – elmesélte, hogy gyerekkora óra rajong a papagájokért. Általában 40-50 papagájjal él és dolgozik együtt. Elmondása szerint alapvetően nehezen szelídíthető állatokról van szó, akik egyébként egész életükre választanak párt. Szeretni kell őket és minden nap nagyon sok türelemmel foglalkozni velük, mondta. Nyáry Krisztián irodalom- és kultúrtörténész a magyar és a világirodalomban előforduló papagájokról beszélt, az ókori irodalmaktól és a Bibliától (amelyben nem szerepel a papagáj!) kezdve egészen a 20. század magyar szerzőiig, például József Attiláig, Kosztolányiig

Az Olimpia Napja közösségi futáson a Fővárosi Nagycirkusz csapata is részt vesz! Futás, teqball, asztalitenisz, sakk, falmászás, szellemi vetélkedő az ötkarika jegyében – a felejthetetlen közösségi élmény garantált június 23-án, hétfőn! “Splash- Vízicirkusz- Swing a víz fölött” című nyári előadásunkban kiemelt szerepet kapnak a magyar vízisport jeles képviselői, ezért különösen inspirálónak tartjuk a lehetőséget, hogy együtt mozduljunk a magyar olimpikonokkal, bajnokainkkal a Városligetben. Büszkék vagyunk arra, hogy a hazai vízi sport kiválóságai hétről-hétre megtisztelik jelenlétükkel előadásainkat, amelynek fókuszában az 1920-as évek állnak. Ez az az időszak, amelytől fogva a sport és a művészetek területén máig különösen emlékezetes eredmények születtek, akár a gombamód szaporodó sportklubokban és az egyre profibban megszervezett nyári olimpiákon, akár a filmművészetben, a festészetben, az irodalomban és a zenében! E legendás korszakot idézzük meg SPLASH! című vízi cirkuszi műsorunkban! Gyulay Zsolt kétszeres olimpiai bajnok, a MOB elnöke az esemény kapcsán úgy fogalmazott: a sport kortól, nemtől vagy nemzetiségtől függetlenül összeköti az embereket, az olimpikonok példája pedig arra biztat, hogy “merjünk álmodni és küzdeni a céljainkért“.Mi is ezt az üzenetet szeretnénk esetéről-estére átadni a Fővárosi Nagycirkusz közönségének, hiszen a SPLASH! nemcsak egy cirkuszi show, hanem egy felejthetetlen élmény is, tele örömmel, csodával, nevetéssel és azzal az üzenettel, hogy érdemes küzdeni az álmainkért, hiszen a csodák nálunk valóra válnak! Mozduljunk együtt június 23-án, az Olimpia Napján az egészségért és az összetartozásért!

Az idén 75 esztendős Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia legsikeresebb, nemzetközi pódiumokon is ismert, fesztiváldíjas produkcióit mutatja be a Fővárosi Nagycirkusz manézsában az Európában kiemelkedően eredményesnek számító intézmény! Huszonöt ifjú magyar artista produkciót láthat a közönség a két különböző szerkezetű előadásban, a klasszikus és újcirkuszi elemeket ötvöző, nemzetközi szintű gála műsorban. Találkozzunk 2025.június 25-én és 26-án 18 órakor a Fővárosi Nagycirkuszban!

Az 1920-as évek a felszabadult öröm, a tánc, az életigenlés, a felejthetetlen bolondozások, a szabadjára engedett fantázia és határokat nem ismerő kreativitás évtizede volt. Ki ne akarna egy stílusos puhakalapban kiszállni a nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston? (idézet a Fővárosi Nagycirkusz oldaláról).

A Semiotica Agriensis-konferenciasorozat 24. konferenciájának témája a cirkusz jelvilága. A multidiszciplináris konferencia a cirkusz jelenségét filozófiai, művelődés-, művészet-, színháztörténeti, irodalmi, nyelvészeti, jelentéstani, pszichológiai, szociológiai, antropológiai megközelítésekkel járja körül. A konferencia időpontja: 2025. október 3-5. Helyszíne: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger Jelentkezés: előadáscímmel, rövid kivonattal 2024. június 30-ig. Jelentkezés: magyszemtars@gmail.com További részletek itt: https://www.szemiotika.hu/2025/01/21/24-semiotica-agriensis-a-cirkusz-jelvilaga/

2025. június 7-én, szombat este 8 órától, az Orgonák Éjszakája keretében a Fővárosi Nagycirkuszban is orgonamuzsika csendül fel. A tavalyi évi, egyedülálló látványvilágú orgonakoncert hatalmas sikere után idén még látványosabb műsorral készül Balatoni Sándor többszörös díjnyertes orgonaművész, a Fővárosi Nagycirkusz zenekara és cirkuszi és táncművészei. Az egyedülálló látványvilágot pedig a cirkusz porondjára épített, 700 fúvókával rendelkező vízicirkuszi szökőkút-porond fogja biztosítani.      Az „Orgonák éjszakáját” 2019 óta rendezik meg Magyarországon országszerte templomokban, koncerttermekben és más különleges helyszíneken. A tavalyi év sikere után idén a Fővárosi Nagycirkusz ismét csatlakozott a Filharmónia Magyarország eseményéhez, amely egy országokon és kontinenseken átívelő eseménysorozat része. Ezen a napon a hangszerek királynőjét 4 kontinensen, több mint 30 országban hallgathatják majd nem csak a klasszikus zene, hanem a cirkuszrajongók is!     Az orgona a keresztény kultúrkör egyszerre legismertebb és talán legláthatatlanabb hangszere. Nem véletlenül nevezik a hangszerek királynőjének. Különleges hangzásvilága annak ellenére is ismerős mindenki számára, hogy legtöbbször jóval a hallgatóság felett, a templomok karzatán foglal helyet. Megannyi klasszikus és kortárs darab íródott jellegzetes hangjára, hiszen egyedülálló módon képes egy egész zenekar helyettesítésére, illetve más hangszerekkel kombinálva is páratlan élményt nyújt. Ezúttal egy igazán rendhagyó helyszínen, a Fővárosi Nagycirkusz manézsában lesz hallható ez a csodálatos hangszer. Erre a világon sehol máshol nincs példa!      A Fővárosi Nagycirkusz és a Filharmónia Magyarország missziójának tekinti, hogy minden korosztály számára elérhetővé tegye és közelebb vigye hozzájuk a klasszikus, valamint a kortárs zenét. Ezt a célt szolgálja az „Orgonák éjszakája” elnevezésű programsorozat is, amely ennek a nem mindennapi hangszernek a sokoldalúságát, izgalmasságát hivatott bemutatni és kimozdítani megszokott környezetéből. Nincs még egy olyan hangszer, amely méretében, formájában, lehetőségeiben ennyire különböző és különleges. Legalább annyira sokoldalú és lenyűgöző, mint az artistaművészet. Az intimebb, a templomi liturgia részeként, Isten dicsőségének hirdetésére szolgáló hangzás megszólaltatásától egy zenekar helyettesítéséig sok mindenre képes, éppen annyira komplex, mint a cirkuszművészet!

A Fővárosi Nagycirkusz lovardájában nyílt napot tartunk! Az eseményre 12 éves kortól várjuk a lovassportokban már jártas, lovagolni tudó fiatalokat, akik kedvet, elhivatottságot éreznek ahhoz, hogy tanulmányaikat a Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémián vagy a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskolán folytassák.  A nyílt nap során az érdeklődők megismerkedhetnek a cirkuszi lovas számokkal, kipróbálhatják a lovasakrobatikát, betekintést nyerhetnek a cirkuszművészet világába. Időpont: 2025.06.07. szombat 14:00-17:00 Helyszín: Fővárosi Nagycirkusz Program: 14:00-15:00-ig gyakorlati óra megtekintése 15:00-16:30-ig ismerkedés a lovakkal, kérdezz-felelek, próbáld ki magad! 16:30-17:00-ig lehetőség cirkuszi eszközök kipróbálására A részvétel regisztrációhoz kötött, az alábbi e-mail címen: brigitta.donnert@bcdc.hu

A Fővárosi Nagycirkusz lovardájában nyílt napot tartunk, amelyre tisztelettel és szeretettel meghívjuk a sajtó képviselőit. Az eseményre 12 éves kortól várjuk a lovassportokban már jártas, lovagolni tudó fiatalokat, akik kedvet, elhivatottságot éreznek ahhoz, hogy tanulmányaikat a Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémián vagy a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskolán folytassák. 

Anvar Sattarov és Nikolai Konovalon. Néztem ezt az orosz bohócpárost: Nikolai és Anvar. Néztem őket, mert nem tudtam őket nem nézni. Néztem őket és közben azon gondolkoztam, a nyáron beiratkozom egy bohócképzésre. Nem azért, mert viccesek voltak vagy sem. Azért, mert szokatlanul igaziak voltak. Ritkán tapasztalni ilyen szintű egyszerűséget az előadói pályán. Mert nem hiába előadók az előadók, artisták az artisták, légtornászok a légtornászok. Nem véletlen, hogy ők állnak a porond közepén. Valami különleges, elképzelhetetlennek tűnő képesség birtokában állnak. Ez a plusz tudás vagy tehetség pedig a csillogó ruhákon túl is felékesíti őket.

Sárga csempe. Testek és fém. Fém, testek, alakzatok. Rutinok, fémes testek, alakzatok. Víz. Nosztalgikus dallamok kúsznak a Széchenyi fürdő öreg kapuitól, végig szaladnak a strandszékek között, át a hajó alatt, majd megtelepszenek a manézson. Dalok és tánc, majd fém és testek. A rutinok között, egy szembekötött trükk után, a biomechanika és a mechanika is pihenni megy. Az emberek jönnek-mennek, eközben mi győzünk. Egy Egérke, 13 fürdőgatyás férfi. Győzünk a vízben. Geometria, bizalom és rettegés. Két lélek, feszült izomcsoportok. Beballagnak a bohócok, sikítanak a gyerekek. Auftachen, nincs olyan, hogy félbemarad. Nem felejtődik el. Hajó emelkedik az égbe, egy hajó érkezik fodrozódva, hogy visszaporoszkáljon a földre. Testek önmagukban, és testek valami nagyobb részeként. Nemzetek és nemzettelenség, attrakció és ösztönös öröm, önkénytelen szomorúság. A hajó kimegy, a testek pihennek, a dallamok pedig visszakúsznak, a Széchenyi fürdő sárga csempéi közé.   Szőke Dénes Iván  

Strandfürdő lesz a Fővárosi Nagycirkusz helyén! Az április elsejei tréfa egyáltalán nem légből kapott – erre még azelőtt rádöbben a közönség, mielőtt belépne a Cirkusz épületébe. Kék-fehér csíkos napozóágyak, napernyők, hajó és koktélbár fogadja a látogatókat (kicsiket és nagyokat egyaránt), a strandfeeling már az előadás előtt garantált. A porond helyét egy hatalmas medence tölti ki, amely látványos szökőkútként funkcionál, végigkíséri a műsorszámokat, hogy a fináléban magának követelve az összes figyelmet kápráztassa el a közönséget. De ne szaladjunk ennyire előre!

A táncest igazi közös élmény volt, a porondon és az aulában is megelevenedtek az ukrán és a magyar néptánchagyományok. Tánccal, sok ritmussal, a tradicionális mozgáselemek újragondolásával és rengeteg mosollyal telt az este, a cirkusz elementáris varázslatával megfűszerezve! A Fővárosi Nagycirkusz megtelt élettel, lelkesedéssel, őszinte kíváncsisággal. Így jöhetett létre igazi kapcsolódás a kultúrák között, amelyet a közönség álló tapssal ünnepelt!2025. május 17-én 18:30-21:00 között rendezte meg a Fővárosi Nagycirkusz a ReDance Ukraine táncestet, amelyet a porondon Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója nyitott meg. Mint mondta: a Fővárosi Nagycirkusz három évvel ezelőtt fogadta be a háború elől menekülő ukrán artistanövendékeket, ez az este róluk: a múlt tiszteletéről, a tradíciókról és az innovációról szól. Hozzátette: A cirkusz tudományos tára által vezetett, több hónapos örökségvédelmi mintaprojekt az ukrajnai menekültekkel való méltó bánásmódra és a velük való izgalmas kulturális együttműködésre kívánta irányítani a figyelmet. Fekete Péter elmondta: céljuk egy olyan adaptálható, befogadó közösségi táncmódszertan fejlesztése, amellyel az ukrajnai háborúból menekültek képesekké válnak saját sokszínű, néptánccal és különböző táncos mozgásformákkal összefüggő szellemi kulturális örökségük közösségi megélésére és megőrzésére, egyéni és közösségi identitásuk megerősítésére és természetes, kreatív kifejezésére, és a befogadók kultúrájával való párbeszédre. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója kiemelte: a ReDance Ukraine mintaprojektet a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum szakemberei vezetik, a Fővárosi Nagycirkusz és a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola közreműködésével. A táncest első felében ukrán és magyar cirkuszi táncosok és artista növendékek mutatták be az ukrajnai néptánc örökség hagyományos és újragondolt cirkuszi és közösségi formáit. A több hónapos feldolgozás és gyakorlás eredményeként a közönség láthatott hagyományos táncos üdvözletet és hopák néptáncot, tűztáncot és golyó egyensúlyozást, hiphopot és gurtniszámot, Szent Iván éjszakájához és a természet elemeihez kapcsolódó kortárstáncot, hagyományos szlobozsenszka táncot, ukrán polkát és krími tatár női táncot – mindezt fiatal artisták és táncosok egyéni, kreatív megközelítésében. A rendhagyó cirkuszi táncest második

Közeleg a Gyermeknap, egészen pontosan a tavaszi hónap utolsó vasárnapján, május 25-én ünnepelhetjük meg a kicsiket, röviddel az anyák napja után. Az eseményre idén is készül a Fővárosi Nagycirkusz! Ahogy azt minden esztendőben tapasztalhatjuk, az élmény, amit cirkuszművészeink átadnak, nem csak a gyerekek számára, hanem több generáció számára is felejthetetlen. Igazi közös program, ahol gyerekek és unokák, szülők és nagyszülők tölthetnek el együtt tartalmas időt. „Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni” – tartja a mondás. A „Slpash- Vízicirkusz- Swing a víz fölött” című előadásunkon, korosztálytól függetlenül bárki átélheti az összetartozás élményét. A kitartó munka, az emberfeletti teljesítmény, a lehetetlent nem ismerő eltökéltség, a csapat feltétlen egysége teremti meg a csodát! Gyermekeddel érkezel? Válaszd a családi jegyet! Új, többgenerációs családi jegy a Fővárosi Nagycirkuszban: a gyermekek, a szülők és a nagyszülők számára! Vásárolj kedvezményes jegyeket online, éljük át közösen ezt az örömünnepet! A Fővárosi Nagycirkusz az a hely, ahol jó együtt lenni a családdal, ahol akár több generáció tagjai egyszerre találkozhatnak és együtt élhetik át a csodát! Választható kategóriák:  családi jegy(2felnőtt+2 gyermek) háromgenerációs jegy ( 1 felnőtt, 1 gyermek, 1 nyugdíjas) páros jegy ( 1 felnőtt+1 gyermek vagy 2 felnőtt) https://fnc.jegy.hu/ Ünnepeljük együtt a gyermekeket május 25-én!

Főiskolánk diákjai először vettek részt a OTDK Művészeti és Művészettudományi Szekciójában, melyet idén az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Művészeti Kara rendezett. A szekcióban 50 tagozatban 450 pályamunka versengett a tagozati díjakért. A képzőművészeti, zenei, építészeti, iparművészeti területek mellett idén először volt önálló tagozati ülése a színpadi művészeteknek. A Színpadi Előadás tagozatban ELTE, SZFE, KRE, MTE és BCKF intézmények hallgatói találkoztak. A műfaji sokszínűségben nem volt hiány: egész estés báboperát, bohózatot, közösségi színházat, rövid táncszólót, lecture performance-ot, valamint újcirkusz köntösbe öltöztetett slágereket mutattak be. Roszik Hella 2. díjat kapott a Hogyan készül a jó bohóc? című előadásáért (témavezetője Greifenstein János). Ugyanitt Baranyai Vivien a zsűri különdíját érdemelte ki az Este fess a pesti nő, de mikor fess a konferanszié? című munkájáért (témavezetője Kovács Gábor Dénes). Ebben a tagozatban indult még Mohácsi Viktória és Benedek Viktória is. Ők valamennyien a cirkuszművészeti képzésünk diákjai. Szívből gratulálunk nekik és a tagozat többi résztvevőjének és díjazottjának is. Külön elismerés illeti Merza Fruzsinát, az MTE hallgatóját, aki témaválasztásával egyedüliként képviselte a táncművészetet. A Színpadi Alkotás tagozatban színpadi művek – adaptációk és eredeti drámák – szövegkönyvi változatát mutatták be a résztvevők. Az SZFE dramaturg diákjai mellett egyedüli kívülállóként indult Csaba Sára, a kortárstánc szakunk diákja a Kocka című részvételi performansz szövegkönyvi változatával. Gratulálunk a színvonalas munkájához és gratulálunk a többi résztvevőnek és díjazottnak is! Két év múlva a Kaposvári Egyetem rendezi a Művészeti és Művészettudományi Szekciót. Reméljük, hogy még több hallgató kap majd kedvet a részvételhez és a színpadi előadóművészet tovább növeli jelenlétét a tagozatok között.” Péter Petra intézményi TDK-felelős

Május 6-án a Magyar Sport Napját ünnepeljük a Fővárosi Nagycirkuszban! Az emberfeletti teljesítményt és szorgalmat, amely segítségével mind az élsportolók, mind a cirkuszművészek világraszóló eredményeket és sikereket érnek el. Ők is az álmaik megvalósításáért küzdenek nap mint nap, ezzel is bizonyítva, hogy a kitartó munka, a lehetetlent nem ismerő eltökéltség, a csapat feltétlen egysége teremti meg a csodát – melyet aztán a közönség ovációval és örömünneppel jutalmaz. A SPLASH – Vízicirkusz – Swing a víz fölött című nyári műsorunk előadásain a következő időszakban rendszeresen vendégül látjuk a hazai vizes sportok kiválóságait! Nyári műsorunkban Hajós Alfrédtól, az első magyar olimpiai bajnoktól kezdve egészen a 2024. évi párizsi nyári olimpiai játékok olimpiai és paralimpiai bajnokainkig felidézzük a magyar sportolók sikereit. Nálunk most a taps nemcsak a világhírű artistaművészeinknek, hanem a magyar sportolóknak is szól!1875. május 6-án rendezte meg a Magyar Athletikai Club Európa első szabadtéri sportversenyét Budapesten. Ennek emlékére, hivatalos formában 2000. óta ünnepeljük a magyar sport napját. A jeles napot minden évben megünnepeljük mi is a Fővárosi Nagycirkuszban! A testmozgás és a sportok végigkísérik az emberiség több évezredes történelmét. Az ókori olimpiai szupersztár-bajnokai, a római kocsihajtók versenyei, a középkori lovagi játékok teremtették meg a modernkori olimpiai játékok alapjait. A 19. század második felétől egyre több új sportág és sportegyesület indult útjára, majd Pierre de Coubertin kezdeményezésére 1896-ban Görögországban megrendezték az első újkori olimpiát, melyen már magyar versenyzők, többek között a legsikeresebb Hajós Alfréd is részt vettek. A sport és a cirkuszművészet közti kapcsolat nem újkeletű. A modernkori cirkusz talán legnépszerűbb előadóművészei a lovasakrobaták voltak. Az újabb és újabb zsánerek kialakulásával egyre több olyan mozgásforma jelent meg, ahol a sport és az előadóművészet összefonódik. Gyakran fordult elő, hogy olimpikon tornászok választották az artista szakmát hivatásul. Pelle István, aki 1932-ben Los Angelesben lett olimpiai bajnok, hadifogsága idején mutatta be artistatehetségét, fejen állva hegedült,

Ma, április 26-án, szombaton temetik Ferenc pápát, a 88 éves korában elhunyt katolikus egyházfőt. A Szent Péter Bazilika előtt hatalmas tömeg gyűlt össze, katolikus hívek, az egyházfő életművét tisztelő politikusok és közéleti személyiségek egyaránt. A pápa nyitottsága, emberszeretete, közvetlensége sokakat megérintett, a katolikus egyházon belül és kívül is. Ennek volt egy apró, de számunkra fontos üzenettel bíró jele az is, hogy a pápák közül szinte elsőként nyitott volt az artisták és cirkuszi művészek felé is, nem egyszer fogadta is őket, cirkusszal kapcsolatos gondolatai pedig olyan üzenetek, melyek a világ minden rejtett csücskébe eljutottak. Halála és felénk irányuló szeretete kapcsán kíváncsiak voltunk, hogy mindennek milyen előzményei vannak. Először visszarepültünk a történelembe, és a kereszténység kétezeréves történetében próbáltunk nyomokat találni.

Április 26-án, szombaton a 11:00 és 15:00 órakor kezdődő „Splash- Vízicirkusz- Swing a víz fölött” című előadásaink kezdetén főhajtással emlékezünk Ferenc Pápára.  Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója korábban személyesen is találkozhatott a katolikus egyház 266. pápájával, a Vatikánvárosi Állam április 21-én elhunyt vezetőjével Ferenc Pápa ajtaja mindig nyitva állt a cirkuszművészek előtt, audienciáin rendszeresen, örömmel fogadta az artistaművészeket. Az egyik általános kihallgatáson Ferenc pápa ezekkel a szavakkal fordult a cirkuszművészekhez: „A cirkuszosok szépséget alkotnak, a szépség megteremtői. És ez jót tesz a léleknek. Milyen nagy szükségünk van a szépségre”! Egy másik alkalommal úgy fogalmazott: „Köszönöm, hogy megmosolyogtatjátok az embereket.”Szavai mélyen a szívünkbe vésődtek: „Olyanok vagytok ti cirkuszművészek, mint a vándorprédikátorok: a legkisebb településre is elviszitek a vigaszt és a mosolyt.”Ezek a gondolatok megerősítenek bennünket abban, hogy amit teszünk, az nem csupán művészet, hanem hivatás – örömet adni, lelkeket emelni, reményt vinni oda is, ahol talán már régóta nem járt. Április 26-án közösen emlékezünk arra az emberre, aki szavaival és tetteivel hidat épített hit, kultúra és emberség között.  

Április 19-e, a Cirkuszi Világnap a cirkuszművészet legjelentősebb közös, nemzetközi ünnepe. Ez alkalomból Fekete Péter, Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója a világ valamennyi magyar és nemzetközi artistaművésze számára, – tisztelete és elismerése jeléül – az alábbi üzenetet fogalmazta meg:

A márciusban nagy sikerrel lezajlott VÁR A MANÉZS! – II. HUNGARIAN CIRCUS TALENT FESZTIVÁL elnevezésű tehetségkutató verseny után a saját kategóriáik érmesei lázasan készülnek a MANÉZS FESZTIVÁL – GYŐZTESEK GÁLÁJÁra, melynek megrendezésére 2025. április 23-án 17.00 órától kerül sor a Fővárosi Nagycirkuszban. A tehetségkutató versenyt a magyar cirkuszművészet népszerűsítésére, a cirkuszművészet területén felbukkanó tehetségek felfedezésére és támogatására, a műkedvelő cirkuszművészeti közösségek, klubok és egyesületek szakmai támogatására hívta életre a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, valamint a magyar professzionális artistaművészeti képzőhelyek, úgy mint a Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia, valamint a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola. A Gálán szereplő érmesek közül – a neves artistaművészekből álló – szakmai zsűri fogja kiválasztani az abszolút győzteseket mind amatőr, mind profi kategóriában. Az igazán fontos, ami összeköt minket, hogy elhivatottan keressük a holnap cirkuszhercegnőit és cirkuszhercegeit.

Előzetes híreinknek megfelelően, igazi „strandfürdővé” alakítjuk át a Fővárosi Nagycirkuszt! Április 12-től várunk mindenkit szeretettel! Az intézmény bezárását és átépítését követően cirkuszi porond helyén egy hatalmas medence és egy látványos szökőkút lesz! A 11 ezer literes medencében egyenként emelhető vagy süllyeszthető elemek mozognak majd, a szökőkút 700 fúvókája pedig akár 18 méter magasra is képes fellőni a vízsugarakat. Az élményt még teljesebbé teszi a megvilágítás: a víz fénytörő és fényelnyelő hatásának köszönhetően egészen különleges látványvilágban lehet részünk. A Fővárosi Nagycirkusz épületére sem lehet majd ráismerni: egy 100 évvel ezelőtti stranddá építjük át, a cirkusz előtti plázson napágyak és napernyők fogadják majd a közönséget! 2025 tavaszától az iskolakezdés első pár hetéig egy igazán különleges és látványos előadással várunk mindenkit! A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívunk! Hunyjuk be szemünket és repüljünk vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkezünk, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston? Az 1920-as évek a felszabadult öröm, a tánc, az életigenlés, a felejthetetlen bolondozások, a szabadjára engedett fantázia és határokat nem ismerő kreativitás évtizede volt. Egy olyan időszak, amikor az érzések szenvedélyesebbek, az élmények erősebbek, a gondolatok temperamentumosabbak voltak, mint bármikor máskor! Az 1920-as években a sport és a művészetek területén máig emlékezetes eredmények születtek, akár az gombamód szaporodó sportklubokban és az egyre profibban megszervezett nyári olimpiákon, akár a filmművészetben, a festészetben, az irodalomban és a zenében! E legendás korszakot idézzük meg SPLASH! című vízi cirkuszi műsorunkban! Időutazásunk célpontja mi más lenne, mint a fergeteges nyár és a számtalan kalandot ígérő strand! Ehhez pedig még a cirkuszunkat is teljesen átalakítjuk: egyaránt kívül és belül! A Fővárosi Nagycirkusz egy látványos vízi csodakomplexummá változik át, ahol van strand, uszoda, vízipólópálya

A Magyar Tudomány Éve programsorozat megnyitóján a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ szervezésében egy valódi világszám került bemutatásra ezúttal nem a megszokott manézsban, hanem fővárosunk egyik ikonikus központjában, a Hősök Terén. 2025-ben a Magyar Tudomány Évét ünnepeljük, méltóképp fókuszba helyezve annak jelentőségét, hogy a magyar kultúra dinamikus fejlődéséhez elengedhetetlen a tudományos háttér, amely az innovációk esszenciális mozgatórugója. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter 2025. április 3-án nyitotta meg a Magyar Tudomány Éve programsorozatot.A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ időről időre nagyszabású produkciókat mutat be a Hősök terén, de olyan egyedülálló műsorszámot, mint a hármas pendulumot, – amelyet az egyik legismertebb, közel kétszáz éves, tradicionális magyar cirkusz dinasztia, az Ádám család nyolcadik generációs fiatal cirkuszművészei mutattak be-, sehol, senki nem láthatott még a világon! A hármas pendulum egy rendkívül különleges cirkuszi zsáner, amelyhez nem csak bátorság kell, de olyan precíz összehangoltság a család tagjai között, amely megtörhetetlen. A cirkuszban megannyiszor láthatunk olyan produkciókat, amelyekben a művész a fizika törvényeit meghazudtolva bravúrozik, és látszatra a lehetetlent valósítja meg, ám a legtöbb esetben a csodás mutatványok hátterében több évszázados örökség, komoly tudományos felkészültség áll. A hármas pendulum, egy a középkor óta ismert legalapvetőbb fizikai találmány, az inga mechanizmusán alapuló speciális eszköz; nem véletlen a pendulum elnevezés. Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészei Központ főigazgatója az eseményen úgy fogalmazott: nem létezhet innováció a múlt tisztelete nélkül. Az Ádám család olyan produkcióra képes, mint senki más a világon. Mint mondta: a hat fiatal cirkuszművész: Ádám Krisztián, Ádám Rudolf Jr., Ádám Mátyás, Ádám Beatrix, Ádám Jessica, Yosi Oliveira kéz a kézben rugaszkodtak neki a kihívásnak, hogy együtt hódítsák meg a közel 7,5 méter magas, hármas pendulumot. A nézők egy olyan unikális cirkuszművészeti attrakciónak lehettek szemtanúi, amely maradandó értéket képvisel. Összefogásuk bebizonyítja, hogy a cirkuszművészet és a tudomány elválaszthatatlan egységet alkotnak – tette hozzá a főigazgató. Hankó Balázs az eseményen úgy

Kedves Artistaművészek! Bizonyára már sokan láttátok, hogy megújult a Fővárosi Nagycirkusz emeleti aulája és állandó kiállítása: új portrékat, filmeket, emléktárgyakat tettünk ki, mert azt szeretnénk, hogy az új aranyozott festésű falak csakis Rólatok, azaz a magyar artistaművészek világraszóló sikereiről szóljanak! Hatalmas munkába fogtunk: összegyűjtjük az elmúlt évtizedek valamennyi külföldi cirkuszfesztiváljának magyar fesztiválgyőztesét, hogy e fényes sikerekben gazdag időszak hőseinek és hősnőinek nevét méltó módon megoszthassuk a közönségünkkel a Győztesek Falán! Kérünk titeket, hogy segítsétek munkánkat, és küldjetek számunkra információkat saját magatok vagy általatok ismert magyar artisták fesztivál sikereiről. Amennyiben bárki bármikor bármilyen külföldi cirkuszfesztiválon ARANY vagy EZÜST vagy BRONZ díjat nyert, arról ezeket az információkat kérjük szépen: fesztivál pontos neve (eredeti nyelven és/vagy angolul és/vagy magyarul) a fesztivál helyszíne (ország, város) és dátuma (legalább az évszám) a díj pontos megnevezése és fokozata a díjazott neve (amennyiben duó vagy csoport nyert, akkor a csoport neve mellett a tagok neve is) és zsánere egy fotó (a legjobb egy olyan fotó lenne, amelyen a fesztiválon vagy a díjátadó gálán készült – ha éppen nincs ilyen, akkor egy másik vagy mostani portréfotó is tökéletes) Kérünk titeket, hogy küldjétek el nekünk a díj vagy oklevél digitális változatát (szkennelt kép vagy fotó), illetve bármilyen további ehhez kapcsolódó anyagot (pl. sajtóhír, napilapos megjelenések, fotók, videófilm stb.)! Ezt mi feldolgozzuk és a későbbiekben elérhetővé és kutathatóvá tesszük a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívumban. A fotók, dokumentumok, VHS kazetták digitalizálásában tudunk segíteni – keressétek bizalommal Joó Emese múzeumvezetőt vagy Kerülő Tünde muzeológus munkatársunkat a museum@circus.hu mailcímen vagy a +36 1 322 5643 cirkuszmúzeumi telefonszámon. A múlt tisztelete nélkül nem lehet jövőt építeni! Kérünk titeket, hogy olyan magyar artistaművészek egykori sikereit és győzelmeit is juttassátok el hozzánk, akik már nem lehetnek köztünk! Szeretnénk, hogy emlékük megmaradjon – a közönségünk és az utókor szívében is! Mi a magyar érmesek adatbázisát

2025. március 13-án hirdették ki a cirkuszművészeti szakma legrangosabb díjazottjait a „Cirkuszherceg- Egy bohóc kalandjai a jövővel” című ünnepi díszelőadáson. Idén, nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából, a cirkuszművészet terén kiemelkedő artista tevékenysége elismeréséért Ifj.Ádám Henrik vehette át a Porond Ifjú Csillaga-díjat. Az elismerést Eötvös Tibor, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntettet artistaművész, a Magyar Artistaművészek és Cirkuszi Dolgozók Szakszervezetének elnöke adta át. A magyar cirkuszművészek által 1993-ban alapított Porond Ifjú Csillaga elismeréssel azokat a kiemelkedően tehetséges fiatal artistaművészeket tüntetik ki, akik már nemzetközi szinten is kivételes teljesítményt nyújtottak. A Porond Ifjú Csillaga-díjat évente egy fő vagy egy artista csoport kaphatja meg Ifj. Ádám Henrik a neves Ádám cirkuszi dinasztiába született 2007-ben, Budapesten. Születése óta szülei cirkuszával utazik, így már kisgyerekként elkezdett érdeklődni a cirkuszművészet iránt, különösen pedig az egyensúlyozás művészete kezdte el vonzani. Hatévesen két kamion közé kifeszített drótkötélen kezdett gyakorolni, tízévesen már fellépett szülei cirkuszában, a Hungária Nagycirkuszban drótkötél egyensúlyozó számával. 2018-ban, 11 évesen már hat méter magasan egyensúlyozott a dróton, így ismerhette meg a nemzetközi szakmai közönség is a januári Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon. 2022-ben szerepelt a Fővárosi Nagycirkusz „Melyiket a 9 közül? című karácsonyi műsorában. 2023-ban a Yaskrava Arena Dnipra ukrán nemzetközi gyermek-cirkuszfesztiválon elnyerte az arany díjat, a 2024-ben pedig a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon a Magyar Cirkuszigazgatók Egyesületének bronz díját érdemelte ki. Henrik álma, hogy tudását folyamatosan fejlesztve magasdrót produkciójával lenyűgözze a családi cirkuszának közönségét, illetve, hogy eljusson a világ legnagyobb és leghíresebb cirkuszaiba és versenyfesztiváljaira is! A díszelőadáson sor került a Tihany Cirkuszművészeti Életműdíj átadására is. A múlt század talán leghíresebb magyar származású cirkuszművésze és cirkuszigazgatója, a Dél-Amerikába kivándorolt „Tihany” (Czeisler Ferenc) tiszteletére alapított életműdíjat 2016 óta adják át olyan kiváló, tapasztalt artistaművészeknek, akik egész életükben a magyar cirkuszművészet hírnevének öregbítésén dolgoztak. Az Életműdíjjal Czeisler Ferencre – művésznevén „Tihany” -ra, azaz az artistavilág atyjára emlékezünk. A Tihany Cirkuszművészeti

Új helyszínen, új művészeti ág mutatkozott be az idei II. Hungarian Circus Talent Fesztiválon: a Fővárosi Nagycirkusz lovardájában bizonyíthatták tehetségüket a lovasakrobata versenyzők.

Az immár második alkalommal megrendezett Állati Kör Szakmai Fórum témája a lovak világa volt. Első alkalommal a hazánkban is egyre népszerűbb szánhúzó kutyáké volt a főszerep, ez alkalommal pedig a lovak a cirkuszban, a sportban, a hagyományőrzésben és terápiában betöltött szerepét vettük górcső alá. A 18. századtól kezdve jelen voltak a cirkusz világában az állatok és az emlékezetben a modern cirkusz atyjaként számontartott Philip Astley-nek köszönhetően a lovak. Az „Állati Kör” Szakmai Fórum célja nem az, hogy választ adjon arra a kérdésre, van vagy nincs létjogosultsága az állatok jelenlétének a cirkuszban, sokkal inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a harmonikus ember-állat kapcsolatnak az élet bármilyen területén van létjogosultsága, ebben a kérdésben adunk jó példákat és gyakorlatokat, bemutatunk olyan embereket, akiknek személyes elhivatottsága és az állatokkal való sok évtizedes közös munkája példaértékű. A Szakmai Fórum az állatok értékeire, a felelős állattartásra, az ember-állat kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. A fórum minden alkalommal az aktuális cirkuszi előadásban szereplő állatfaj vagy hozzá kapcsolódó téma köré szerveződik, gyakorlati és elméleti szakértők bevonásával tárja fel az ember-állat kapcsolat sokszínűségét, mutatja be a kiválasztott állatot, minél több oldalról. Az Állati Kör Szakmai Fórum nemcsak egy rendezvény, hanem egy lehetőség, hogy jobban megismerjük a környezetünkben élő állatokat, közösen gondolkodjunk és cselekedjünk az állatokért. Sorozatunk szemléletformáló céllal indult, hogy meg tudjuk mutatni: a velünk élő és velünk együtt dolgozó állatok kreatív társaink, egy produkció az emberi művészet és az állati ötletesség közös halmazában jön létre, a modern cirkusz az ember és az állat harmonikus együttműködésének gyümölcse, ez pedig pozitív példa annak a több százezer nézőnek, aki minden évben ellátogat hozzánk. És talán a legfontosabb üzenet: az állatok örömüket lelik az emberrel közös tevékenységben, a különböző feladatok közös és harmonikus elvégzésében. A szakmai fórumot megnyitó beszédében Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója kiemelte, hogy a cirkusz nem az a

A nagy sikerre való tekintettel immár második alkalommal kerül megrendezésre a Hungária Művésztelepen a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, a Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia, valamint a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola közös rendezvénye, a MANÉZS- II. HUNGARIAN CIRCUS TALENT FESZTIVÁL 2025. március 8. és 9-én, amelyet a magyar cirkuszművészet népszerűsítésére, a cirkuszművészet területén felbukkanó tehetségek felfedezésére és támogatására, a műkedvelő cirkuszművészeti közösségek, klubok és egyesületek szakmai támogatására hívott életre a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ valamint a magyar professzionális artistaművészeti képzőhelyek. A márciusi versenyt megelőzően a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, a Baross Imre Artista és Előadó-művészeti Akadémia, valamint Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola munkatársai az amatőr klubok edzés helyszíneire személyesen látogatnak el és segítik a versenyzőket a produkciók tökéletesítésében az ország minden pontján.A versenyt követően a legjobbak – a tavalyihoz hasonlóan – a GYŐZTESEK GÁLÁJA elnevezésű rendezvény keretein belül mutathatják meg tehetségüket a Fővárosi Nagycirkuszban 2025. április 23-án.  

Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából idén március 13-án, 15 órakor ünnepi díszelőadáson adják át a cirkuszművészet legjobbjait elismerő Porond Ifjú Csillaga és Tihany Életműdíjakat. A Fővárosi Nagycirkusz „Cirkuszherceg – Egy bohóc kalandjai a jövővel” című előadásának első tíz percében jelentik be, idén kik részesülhetnek a rangos cirkuszművészeti díjakban. A magyar cirkuszművészek által 1993-ban alapított Porond Ifjú Csillaga elismeréssel azokat a kiemelkedően tehetséges fiatal artistaművészeket tüntetik ki, akik a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, a Fővárosi Nagycirkusz vagy a magyar cirkuszművészet szempontjából nemzetközileg is elismerésre méltó, kivételes teljesítményt érnek el. A díjat évente egy fő, vagy egy artista csoport kaphatja meg. A rézből készült, bohócot formáló műalkotás Feldman László műve. A díszelőadáson sor kerül a Tihany Életmű-díjak átadására is. A múlt század talán leghíresebb magyar származású cirkuszművésze és cirkuszigazgatója, a Dél-Amerikába kivándorolt „Tihany” (Czeisler Ferenc) tiszteletére alapított életműdíjat 2016 óta adják át olyan kiváló, tapasztalt artistaművészeknek, akik egész életükben a magyar cirkuszművészet hírnevének öregbítésén dolgoztak. Az Életműdíjjal Czeisler Ferencre – művésznevén „Tihany” -ra, azaz az artistavilág atyjára emlékezünk. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ számára megtiszteltetést jelent, hogy az idei évben a Tihany Életmű-díjat Catherine Czeisler, Czeisler Ferenc unokája személyesen adja át a díjazott számára a díszelőadáson. A magyar cirkuszművészet a világ élvonalába tartozik. Artistaművészeink hosszú évtizedek óta kulturális nagykövetekként, kimagasló sikereket aratva lépnek fel a világ legnívósabb cirkuszaiban, színházaiban, varietéiben, valamint kulturális eseményeken. A magyar artistaművészek elsőrangú munkásságát a közönség és a cirkuszművészeti szakma itthon és világszerte elismeréssel jutalmazza. Az ünnepi díszelőadás szünetében, 16 órakor ismét villámkiállítást rendezünk Czeisler Ferenc tiszteletére. Bemutatunk egy filmösszeállítást és két eredeti kosztümöt a Tihany Cirkusz igazgatójához kapcsolódóan. A villámkiállítás címe: „Czeisler Ferenc és a varázslatos Tihany Cirkusz, Circus Museum Flash N. 004.” Várunk mindenkit szeretettel!

“CIRCUSCHOOL – The Greatest Hits Show” A Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia sodró lendületű show műsora hamarosan látható lesz a Fővárosi Nagycirkuszban! Bűntény tartja lázban a Cirkuszfesztivál résztvevőit, a szerelmek városában, Párizsban. Vajon ki lehet az elkövető? Lehetetlen küldetésen Charlie és angyalai! Izgalom – Cirkusz – Élmény! A magyar artistaművészet hét évtizedes múltra visszatekintő utánpótlás bázisának legkarakteresebb, immár nemzetközi fesztiválokon is nagy sikerrel szereplő ifjú tehetségei mutatkoznak be a sodró lendületű show műsorban. 2025-ben kizárólag e két estén láthatja a Fővárosi Nagycirkusz közönsége a két részes, egyedi szerkesztésű varieté gálaelőadást, amely ünnepi csokorba gyűjti a nemzetközi karrier előtt álló produkciókat, melyek többségét, ez évben, csak most láthatja a hazai porondon a Fővárosi Nagycirkusz közönsége! Várunk mindenkit szeretettel március 19-20-án  18.00 órakor a Fővárosi Nagycirkuszban!    

A „Cirkuszherceg- Egy bohóc kalandjai a jövővel” című előadás díszbemutatóját követően valóra vált egy régóta dédelgetett álom. Szonday Szandra cirkuszkutató, muzeológus, költő és művész, a cirkuszi tudományos tár alapító munkatársa Irina asztronautaként az égbe emelkedhetett. A Meg vagyok húzatva?! című könyv szerzője és a Szívesnapló című blog írója ritka genetikai betegségben szenved. A Marfan-szindróma legjellegzetesebb tünetei a vázrendszeri eltérések, ám mégis a betegek életére a súlyos szív- és érrendszeri elváltozások jelentik a legnagyobb veszélyt. Kollégánk tavaly nyár óta állandó gépi lélegeztetésre szorul. Simet Lászlót, a Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művészt, artistaművészt is megindította Szonday Szandra élettörténete. Így kerülhetett sor a kupolában a muzeológus és az artistaművész varázslatos találkozására, amelyre nagy valószínűséggel még soha, sehol nem volt példa a világon. Szonday Szandrát kollégáink beültették és bekötötték egy óriás karikába, amelynek segítségével felhúzták a magasba, hogy ott, az óriás szemafor legfelső pontján adhasson át neki a világhírű artistaművész egy virágcsokrot születésnapja alkalmából. A rendkívüli produkció során Simet László artistaművész súlyos bokatörését követő felépülése óta első alkalommal állt meg biztosítókötél nélkül, fél lábon a halálkereket és a magasdrót-számot ötvöző, 8 méter magas forgó rekvizit legfelső csúcsán, miközben a kupolában, a karikában ülő Szonday Szandra muzeológusnak átadta az ajándékot. „A betegség felszabadít!” – vallja a sokoldalú művésznő és kutató, aki hivatásának érzi azt is, hogy minél több emberhez eljuthasson az üzenete, miszerint mindannyian mások vagyunk és mégsem vagyunk mások; hogy betegségünkből erőt is meríthetünk. hiszen rengeteg tapasztalatot, ismeretet nyerhetünk bajainkból, általa jobban megismerhetjük magunkat és a világot, elfogadóbbá válhatunk és másként értékelünk dolgokat.” „Irina alakja olyan volt nekem most, mint egy őrangyal, aki segítségemre siet; én teremtettem ezt az angyalt magamnak, hogy a hónom alá nyúljon, szárnyakat kölcsönözzön és felemeljen, Münchhausen báróvá váltam, aki saját magát húzza ki a mocsárból a hajánál fogva. „- mondta Szonday

A Fővárosi Nagycirkusz új kezdeményezése, az Állati Kör Szakmai Fórum egy olyan eseménysorozat, ami az állatok értékeire, a felelős állattartásra, az ember-állat kapcsolatra hívja fel a figyelmet. A Fórum minden alkalommal az aktuális cirkuszi előadásban szereplő állatfaj vagy hozzá kapcsolódó téma köré szerveződik, és szakértők bevonásával tárja fel az ember-állat kapcsolat sokszínűségét. Első alkalommal a nálunk is egyre népszerűbb szánhúzó kutyáké volt a főszerep. A Fórum második témája a lovak világa, amely során kiemelt szerepet kap az állatjólét, a lovak a cirkuszban, a sportban, a hagyományőrzésben és terápiában betöltött szerepe. Sorozatunk szemléletformáló céllal indult, hogy meg tudjuk mutatni: a velünk dolgozó és élő állatok kreatív társaink, egy produkció az emberi művészet és az állati ötletesség közös halmazában jön létre, a modern cirkusz az ember és az állat harmonikus együttműködésének gyümölcse, ez pedig pozitív példa annak a több százezer nézőnek, aki minden évben ellátogat hozzánk. Az Állati Kör Szakmai Fórum nemcsak egy rendezvény, hanem egy lehetőség, hogy jobban megismerjük a környezetünkben élő állatokat, közösen gondolkodjunk és cselekedjünk az állatokért. Meghívott előadók: Abayné Dr. Hamar Enikő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet tanára, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja Dallos Gyula, Európa-bajnoki bronzérmes és 25-szörös magyar bajnok díjlovas, a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjével elismert, örökös magyar bajnok, mesteredző, egyetemi lovas tanár, a Honvédelmi Minisztérium magyar katonai lovaskultúráért és lovassportért felelős miniszteri biztosa Dallos Zsófia, lovas, szakedző, 5-szörös Ifjúsági, 2-szeres Junior és 3-szoros Felnőtt Magyar Bajnok díjlovas Pénzes Gábor, lovas huszár főhadnagy, Budapest Helyőrség Dandár gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály Richter Angelina, Guinness-rekorder cirkuszművész, lovasakrobata Richter Flórián, Hortobágyi Károly-díjas és Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett magyar artistaművész, a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst és Arany Bohóc-díjas lovasakrobata Spitzner Ádám, állatorvos Szabó Emese Hajnalka, lovas tréner és lovas coach, LPM&P mester-tréner Tászler Melinda, szabadidomító lovasedző Időpont: 2025.március 1. (szombat) 18:00 Helyszín: Fővárosi Nagycirkusz (1146

A Fővárosi Nagycirkusz havi műsoros pódiumbeszélgetésének, az ARTista Café következő alkalmának témája a 19. századi magyarországi cirkuszélet, valamint a cirkuszrajongó Jókai Mór lesz. Idén ünnepeljük az egyik legnagyobb magyar író, Jókai Mór születésének 200-dik évfordulóját. Jókai nagy történelmi regényeit mindenki ismeri, de azt már kevesebben tudják, hogy nagy cirkuszrajongó is volt, rendszeresen látogatta a cirkuszi mutatványosokat, és a korszak számos cirkuszi figuráját is beemelte regényeibe és különböző írásaiba. A februári ARTista Café alkalmával nézőink betekintést kaphatnak a 19. század második felének színes cirkuszi világába, a Városliget mai szemmel már vadregényes miliőjébe és a kor mindenféle rendű és rangú mutatványosainak kalandos életébe. Ezt követően pedig olyan rég elfelejtett Jókai Mór és kortársai által írt irodalmi szövegeket porolunk le, amelyek bemutatják a korszak cirkuszi figuráit, a cirkuszosok és mutatványosok romantikus életét. A program második felében pedig azt járjuk körül, kik és milyen módon állították színpadra Jókai műveit, miért kerülte el nagyrészt legnagyobb írónk a színpadokat, de miért támadt fel mégis a Fővárosi Nagycirkusz porondján a 2022-ben bemutatott Melyiket a 9 közül? című cirkuszi előadásunkban. A cirkuszi Jókai-adaptáció alkotóival és avatott színházi emberekkel megvizsgáljuk, hogyan lehetett egy nagy sikerű előadást létrehozni egy majdnem két évszázados novella alapján? Időpont: 2025. február 20. (csütörtök) 18:00 Helyszín: Fővárosi Nagycirkusz – Budapest, 1146, Állatkerti krt. 12/a A beszélgetés résztvevői: Almássy Balázs irodalmár Balogh Tibor színházi szakíró, dramaturg Perczel Olivér társadalomtörténész Szonday Szandra cirkusztörténész Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója és a Melyiket a 9 közül? rendezője A beszélgetést Pál Dániel Levente, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja vezeti. A pódiumbeszélgetést énekes és cirkuszi műsorszámok színesítik Szomor György és Misurák Tünde, valamint a Cirkuszherceg című műsorunk artistáinak előadásában.

Fekete Péter Monacóban, a 47. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál keretében megrendezett ECA éves közgyűlésén beszámolt a Fővárosi Nagycirkuszban megrendezett “Állati Kör” elnevezésű szakmai fórumról. A főigazgató elmondta: a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ külön figyelmet fordít az állatvédelmi oktató-nevelő tevékenységre. Fekete Péter kiemelte: a művészeti ágak közül a cirkuszművészet megy át a legdinamikusabb változáson, hiszen a szórakoztató műfajból bekéredzkedik a társadalmi üzeneteket is képviselő művészetek világába. Ennek az innovációnak az igazi haszonélvezői az állatok is – mondta a főigazgató. Az intézményben tudományos alapon elemzik az ember és állat együttélését, ezáltal a naponta a Fővárosi Nagycirkuszba ellátogató 2800 néző is megérezheti a felelős állattartás fontosságát – tette hozzá Fekete Péter Az Európai Cirkuszszövetség (European Circus Association – ECA) elnökségi ülésén döntöttek arról, hogy a 2025. március 20-án, Münchenben megrendezésre kerülő állatvédelmi konferencián a magyar módszert is bemutatják – jelentette be Fekete Péter. Az ECA elnökségi ülésén résztvevők egyeztettek arról is, hogy az egyes országokban a cirkuszbarát társaságok egyesületei milyen segítséget nyújtanak az utazó cirkuszoknak, illetve mennyire határozottan tudják képviselni a cirkuszművészet ügyét. A spanyolországi Raluy Legacy Cirkusz igazgatója, Louisa Raluy hangsúlyozta: jelentős segítséget kapnak a Cirkuszbarátok Egyesületétől. Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója úgy vélte: Magyarországon is szükség lenne a cirkuszbarátokat összefogó civil szervezetre. Az ECA elnökségi eseménye Grimaldi Stefánia Mária Erzsébet monacói hercegnő fogadásával folytatódik.    

A körülöttünk lévő világ forradalmi változásokon megy keresztül. Klasszikus értékeink, hagyományaink, szokásaink és minden örökségünk megkérdőjeleződni látszik. Félelemmel vagy örömmel, érdeklődve vagy távolságtartással nézzük a technológia és a digitalizáció mindenhová beszivárgó megoldásait: a mesterséges intelligencia mindenre azonnali választ kínáló csetablakait, az egyre okosabb számítógépeket és robotokat. Milyen lesz a jövőnk? Komfortos vagy ijesztő? És milyen lesz a jövő embere? A gépek kreatív társaivá vagy passzív kiszolgálóivá válunk? Ezek a látványos és gyors változások a cirkusz világát sem hagyják érintetlenül, a cirkuszi szakma és az artistaművészek is folyamatosan vitatkoznak egymással a múlt szerepéről, a jelen kihívásairól és a jövő lehetőségeiről. Izgalmas párbeszédek résztvevői lehetünk és még izgalmasabb műsorokat láthatunk világszerte. Ezt az átmenetet: régi és új, klasszikus és digitális találkozását mutatja be a Kristóf Krisztián Hortobágyi Károly-díjas artistaművész által a Fővárosi Nagycirkusz porondjára álmodott Cirkuszherceg – Egy bohóc kalandjai a jövővel című 2025-ös tavaszi műsorunk. A Cirkuszhercegben egy különös cirkusziskolába csöppenünk, amelyben a tanárnő, Demjén Natália arra keresi a választ, hogy ebben a – lassan – számítógépek által vezérelt világunkban mit jelent az a szó: cirkusz? Vajon érezzük-e, értjük-e még igazi varázsát, vagy azonnal a számítógép (AI) segítségével keressük a választ? Ekkor jelenik meg a porondon a bohóc, aki tudná az őszinte, szívből jövő választ… ha a tanárnő figyelne rá. Műsorunkban sokszoros fesztiválgyőztes artisták lépnek fel! Látható lesz a – korábban említett – 2020-as Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Ezüst Bohóc-díjas Henry Ayala bohóc és magasdrót csoportja, a 2024-es wiesbadeni győztes Vladyslava Naraieva handstandon, a latinai Italian Talent Cirkuszfesztiválon aranyérmes Onyshchenko Dmytro gurtni száma és a 2024-es Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Bronz Bohóc-díjas Extreme Lights tánccsoport. Mellettük olyan magyar artistaművészek lépnek porondra, mint a bokasérüléséből sikeresen meggyógyult, számos nemzetközi fesztiválon győztes és Hortobágyi Károly-díjas Simet László és csoportjának Asztronauták című szemafor-száma; a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Arany és Ezüst Bohóc-díjas és Hortobágyi Károly-díjas cirkuszművész, Richter

Szeptember 22-én, vasárnap a Stars Like Pins on the Sky című előadásunk utolsó két előadása olyan lesz, amilyennek eredetileg megálmodtuk, hiszen sikeres gyógyulását és hónapokig tartó rehabilitációját követően visszatér a manézsba Simet László artistaművész!

Első alkalommal szervezett cirkuszművészeti pályaorientációs napot a Belügyminisztérium és a Fővárosi Nagycirkusz a gyerekvédelemben élő fiatalok számára, az Apponyi Franciska Jövőműhely program keretében.Az esemény célja az volt, hogy az állami gyermekotthonokban élő diákok megismerjék a cirkuszművészet világát és segítsük őket a pályaválasztásban. A Fővárosi Nagycirkusz mentorálással, élménypedagógiával, az intézményben dolgozó szakemberek és a cirkuszművészeti képzések megismertetésével, eszközök kipróbálásával segíti a hátrányos helyzetű gyerekeket abban, hogy készségeiknek és érdeklődésüknek megfelelően válasszanak szakmát, tanuljanak tovább és sikeresekké váljanak. A pályaorientációs nap során a Belügyminisztérium Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága, valamint a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató fenntartásában lévő gyermekvédelmi intézményekből érkező, 14-18 éves fiatalokat a cirkuszművészeti szakmák világába kalauzoltuk el. Kollégáink segítségével betekintést nyerhettek a hang-, fény- és porondtechnika, valamint a közönségszolgálat munkaköreibe. Az interaktív foglalkozásokat követően 15 órakor megtekintették a „Csillagok, égbeli tűk” című előadást. Azok számára, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy a jövőben is bővítsék cirkuszszakmai ismereteiket és élkötelezettnek érzik magukat ahhoz, hogy cirkuszművészeti tudásukat elmélyítsék, a Fővárosi Nagycirkusz további gyakorlati lehetőséget, mentorprogramot biztosít. Cirkuszpedagógia, cirkuszművészeti felsőoktatási képzés A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ kiemelt feladatának tekinti az oktatást. A Fővárosi Nagycirkusz szakemberei 2016-ban, a világon egyedülálló módon és a cirkuszok közül elsőként dolgozták ki az előadásokhoz kapcsolódó rendhagyó cirkuszpedagógiai órákat. A különleges helyszínen történő edukáció célja az iskolában megszerzett tudás elmélyítése, az elméleti ismeretanyag gyakorlattá, élménnyé varázslása. A 45 perces foglalkozások során a diákok jobban megérthetik a már korábban tanult alapfogalmakat, valamint megismerkedhetnek új, érdekes jelenségekkel, folyamatokkal is. Tanáraink széles körű módszertannal: az élménypedagógia, a kompetenciafejlesztés és az ismeretbővítés eszköztárával hozzák közelebb a tanulókhoz az előadás során látott produkciókat, miközben visszautalnak az előzetes információkra, és befogadhatóbbá teszik az iskolai tudásanyagot, vagy éppen új fogalmakkal ismertetik meg a tanulókat. 2023-ban Magyarországon elsőként indítottunk felsőoktatási -BA- szintű cirkuszművészeti képzést, amely évről-évre más-más zsánereket állít a középpontba.