Az Akadémia artistaképzése a fesztiválok tükrében
Interjú Kovács Gábor Dénessel, az Artista- és Előadó-művészeti Akadémia (BIAK) igazgatójával a képzések új irányvonaláról és a diákok nemzetközi sikereiről.
Tavaly október 24-én az Akadémia Napja program keretében nemcsak az iskola névváltoztatását jelentették be, hanem a képzések új irányvonaláról is szót ejtettek. Az iskola nemzetközi sikerei ennek az új irányváltásnak köszönhetőek?
Mindaz, ami a Fényes Porond ifjúsági és gyermekcirkusz-fesztiválon történt, nagyon erőteljesen jelzi az Artista- és Előadó-művészeti Akadémiánk szakmai és szerkezeti irányváltásának törekvéseit, s az elmúlt esztendő erőfeszítéseinek eredményeit is. Diákjaink nagyszerű eredményeket értek el ezen a különlegesen erős produkciókat felvonultató fesztiválon. Aranyérmet nyertek egy deszkaszámmal, bronzérmeket, s különdíjat ügyesség számokkal, ami arra utal, hogy joggal reménykedhetünk abban, ezek a produkciók 6-8 hónap múlva, akár újabb nemzetközi sikereket érhetnek el. Egy éve Dnyipróban Russnák Regina növendékünk vett át szép elismerést, tavasszal pedig elnyerte a Porond Ifjú Csillaga-díjat. De kiemelkedően értékes eredményeket értek el a növendékeink a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon, a Newcomer Show-ban, a Latinai fesztiválon és Wiesbadenben is. Ezek a nemzetközi elismerések már jelzik annak a képzésnek az eredményeit, ami tulajdonképpen az Akadémia ars poeticája, irányvonala: sokrétűség, előadóművészeti értelemben vett komplexitás, árnyalt, személyre szabott képzés, és mindenekelőtt átgondolt módszertan és koncentrált munka.
Intézményünk jelen tanévtől újra felvette eredeti elnevezését, Akadémia lett, s ez kifejezi azt, hogy megtartjuk és tovább építjük a múlt követendő és inspiráló hagyományait. Sokáig úgy hirdették, hogy 1951-ben kezdődött az Artistaképző története, ám az új kutatásaink szerint valójában 1948. október 15-én alapította Baross Imre, mégpedig Artista Akadémia néven. A Baross által már ekkor életre hívott szabad szellemű intézmény főigazgatói Nádasi Ferenc, az Operaház balettmestere és Pataky Ferenc olimpiai bajnok voltak. A sportból és az alkotóművészetből áll össze az akadémiai elképzelés, amit mi most 74 év után igyekszünk felújítani, megújítani és a 21. század feltételrendszerébe helyezni.
Olyan, hagyományos zsánerekre épülő cirkuszművészeti és alkotóművészeti produkciók létrehozását tűztük ki célul, amelyeknek a 6-10 percében a közönség számára élvezettel befogadható és esztétikailag értelmezhető, történettel, karakterekkel kidolgozottan, színvonalas módon tud megjelenni a művészi ábrázolás. Visszatekintve az elmúlt hónapokra, a két és fél évvel ezelőtt megkezdett reformjainknak mostanában kezdenek megjelenni az első komoly eredményei. Az esztétikai alapú megújulás, tehát a cirkuszművészetnek, mint alkotóművészetnek a definiálása, és ilyen értelemben a komplex előadóművészeti képességeknek, készségeknek az oktatása jelenik meg az Akadémia módszertanában.
Ennek a sokrétű művészeti képzésnek kiváló példája a Fényes Porond fesztiválon Buti Olivér és Jagudits András arany-és különdíjas deszkaszáma?
Igen, a 8 perces produkció címe A gravitáció harcosai. A fiatal artisták az előadás során felfedezik egymást, a porondon álló rekvizitet, a deszkát, majd saját fizikai képességeiket, erejüket és ügyességüket, s mindezt felhasználva úrrá lehetnek a gravitáción. A produkció trükkanyagát tekintve magas szintű, de emellett szerves részét képezi a kortárs tánckultúra. Egy ilyen volumenű produkció létrejötte évekbe telik. Ennek a számnak az alapjait két évvel ezelőtt fektettük le, Kőműves Tibor irányításával. Később csatlakozott hozzánk a Harangozó Gyula-díjas Csonka Roland, akinek köszönhetően a mozgásművészet kiegészíti az artistaművészi produkciót. Miután kiszabadultunk a Covid szorításából, különböző fellépésekre vittük a srácokat, amik által további értékes tapasztalatokra tehettek szert. Ilyen volt például a Fitos Dezső Társulat kortárs néptánc együttes, akik annyira megszerették ezt a produkciót, hogy beépítették a saját műsorukba. Miután láttuk, miképp fejlődött az előadói készségük, önálló fellépéseket szerveztünk számukra, például a Lovas Világbajnokság nyitó ünnepségén. Az Akadémia 2022-ben bemutatott Szentivánéji álmodók című összművészeti darabjában már komplex, színészi feladatokat is el kellett látniuk, hogy az is beépüljön az előadói eszköztárukba. Annyira remekelt az akkor még négyfős csapat, hogy köréjük építettük fel az előadást. Itt jegyzem meg, hogy ebből az előadásból számos növendékünk egyéni fesztiválsikerekkel is tovább építette a pályáját.
Kiemelten fontosnak tartom, hogy a diákjainkat minél több, különböző hatás érje. Ezért, ennek érdekében együttműködésen alapuló kapcsolatokat építettünk ki néptáncos és kortárs tánccsapatokkal, a nemzetközi hírnévnek örvendő Recirquel Társulattal és neves hazai utazócirkuszokkal.
Egy cirkuszi produkció megszületésében sok szakember munkája fekszik. Említette, hogy a duó deszkaszám eredetileg négyfős volt. Nem tartanak attól, hogy mi lesz a duóval, ha megsérülnek vagy rövid időn belül valamilyen okból elválnak az útjaik?
Az artistaművészetben fennáll ennek a veszélye, ezért nehezen építhetőek és fenntarthatóak a csoportszámok. A képzésünknek viszont pont az a lényege, hogy felkészítse a növendékeket arra, hogy megismerjék a testük lehetőségeit, terhelhetőségét, amivel hosszú távon, professzionális módon tudnak dolgozni, elkerülve a sérüléseket. A közös gyakorlás összehozza a partnereket, kialakul köztük egyfajta mentális összetartó erő, ami úgy gondolom, hogy Buti Olivért és Jagudits Andrást is hosszú éveken át együtt fogja tartani. Azért maradtak ketten, mert a szám kialakulása közben – diákok és mesterek – közösen úgy ítéltük meg, hogy így lesznek a leghatékonyabbak. Az utolsó egy hónap nagyon izgalmas időszak volt, kemény döntéseket is meg kellett hozni, de a nemzetközi zsűri visszaigazolta, hogy nem lehet másként eredményeket elérni, csak kreatív, koncentrált munkával és összefogással.
A közeljövőben is folytatják azt az irányt, hogy minél több, nemzetközi szinten is sikeres produkciót alkossanak meg a társművészetek bevonásával?
Igen, viszont ennek megvalósításához a tanáraink részéről továbbra is nyitottság, elszántság, hivatástudat, nagyon sok munka és együttműködés szükséges. Figyelemmel kell kísérnünk, hogy milyen irányba halad a cirkuszművészet, milyen módszerekkel és hogyan lehet sikereket, eredményeket elérni. Volt alkalmam részt venni a 45. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál szakmai rendezvényein, az előadások mellett konferenciákon, megbeszéléseken is. Az ott tapasztaltak megerősítettek abban, hogy a tervezetten működő, pontosan megfogalmazott esztétikai elvekre építő, produkciókra szerkesztett, komplex előadó-művészeti képzés vezethet komoly eredményekhez. Előadásokat, produkciókat, fellépési lehetőségeket kell teremtenünk ahhoz, hogy a növendékeink előadóművészi képességei fejlődjenek. Az elmúlt időszak sikereiben, s az arany-díjas deszkaszámban ez nyert visszaigazolást.
A Fényes Porond gyermekcirkusz-fesztiválon nemcsak a nemzetközi zsűri, hanem a magyar artista szakma is elismeréssel adózott az Akadémia növendékeinek produkciói előtt. Eötvös Tibor, a Magyar Artistaművészek és Cirkuszi Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Kristóf István, a Fővárosi Nagycirkusz egykori igazgatója örömmel nyugtázta, amit itt látott. Fenntartónk, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ pedig biztosított arról, hogy minden szükséges feltételt megteremt és támogatja cirkuszművészeti törekvéseink, szakmai megújulásunk útját és módszereit.
Szekáry Zsuzsanna