Példamutató akaraterővel tértek vissza egy szörnyű balesetből – Interjú a Sky Angels duóval
SzekaryZsuzsanna07A Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Arany Bohóc-díjasai, a Sky Angels is fellépnek gurtni számukkal A sztyeppe illata című összművészeti előadásunkban. A világhírű duóval karrierjükről, álmokról, akaraterőről, alkotásról és az életüket meghatározó nagy lélegzetvételekről beszélgettünk.
Kristina Vorobyeva és Rustem Osmanov kisgyermek koruk óta sportoltak és jeleskedtek az akrobatikában. Ám egy 23 évvel ezelőtt látott cirkuszi előadás teljesen megváltoztatta az életüket. Attól fogva arról álmodtak, hogy egy extrém trükkökkel fűszerezett produkcióval ők is elhozzák a csodát az emberek szívébe. Tinédzserként elhagyták a sport világát és felvételt nyertek Üzbegisztán akkori egyetlen cirkuszi iskolájába. Kristina az üzbég cirkuszművészettel kapcsolatban megosztotta, hogy Magyarországhoz hasonlóan, az üzbegisztáni kormány is támogatja anyagilag a cirkuszművészet fejlődését, időközben a központi artistaképzőn kívül több cirkuszi stúdió is megnyitotta a kapuit. Elismert művészeti ágként tekintenek rá, melynek képviselői a nemzetközi cirkuszfesztiválokról rendszeresen díjakkal térnek haza. Az ország fővárosában, Taskentben működő Nemzeti Cirkusz egy impozáns, 1300 néző befogadására alkalmas kőcirkusz, ahol nagy sikerrel futnak az előadások. A közép-ázsiai országban az európai cirkuszi hagyományokból gyökerezik a cirkuszművészet, amelynek olyan jeles cirkuszi családjai vannak, mint például a Taskenbajev és a Zaripov dinasztia.
A Sky Angels A sztyeppe illata című összművészeti előadásban varázsolja el a közönséget
Fotó: Urbán Ádám
Kristina és Rustem 2010 óta szárnyalnak közösen a levegőben. Kérdésemre, hogy miért ezt a zsánert választotta, Kristina így válaszolt: „Szerintem csodálatos, ha valaki nő létére légtornász. Ez egy gyönyörű és látványos művészeti ág, ám idővel megértettem, hogy egy dolog az esztétikum és a látvány, de más dolog a kockázat. Két-három levegőben töltött év után nálam inkább a kockázat felé billent a mérleg nyelve. Viszont nagyon fontosnak tartom, hogy az adrenalindús és nehéz trükkök mellett a cirkuszművészet szépségét is be tudjam mutatni a közönségnek.”
A Sky Angels az egyetlen duó Üzbegisztánban, akik védőháló vagy londzs * nélkül mutatják be az egyik legnehezebb mutatványt, a fogakon lógást. „Olyan produkciót akartunk bemutatni, ami ritkaság számba megy és amitől a közönségnek garantáltan elakad a lélegzete. Ezért szereztünk két cangit **majd három év intenzív és speciális gyakorlás után már a porondon is be tudtuk mutatni, ahogy egymást tartjuk a levegőben a fogainkkal. Különleges technikákkal erősítettük az izmaikat, kiemelten a nyak és az állkapocs izmait” – avat be a titokba Kristina, akinek különösen nagy kihívást jelentenek a fellépések, ugyanis ő nemcsak magát, hanem a nagyobb súlyú Rustemet is megtartja.
Művészi és veszélyes produkciójukat nemcsak a közönség értékelte nagyra világszerte, hanem a cirkuszi szakma is: számtalan nemzetközi cirkuszfesztiválon arattak győzelmet, míg végül meghívást kaptak a 41. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválra, ahol elnyerték a cirkuszművészet „Oscar-díját” az Arany Bohócot. „Tiszában voltunk vele, hogy a cirkuszművészetben rendkívüli dolog valami újat alkotni és villantani vele egy nagyot, de készen álltunk rá, hogy megmutassuk a világnak a tudásunkat. A Monte-carlói győzelmünk egy elképesztő, eufórikus pillanat volt, amikor kézzel foghatóan is beérett a kemény munkánk gyümölcse és valóra váltak az álmaink” – meséli Kristina csillogó szemel.
A Sky Angels cseppet sem veszélytelen produkciót mutat be a Fővárosi Nagycirkuszban
Fotó: Urbán Ádám
Ám a duó karrierjében 2020-ban történt egy másik meghatározó, ám jóval sötétebb pillanat, ami egyik pillanatról a másikra megváltoztatta az életüket. Amszterdamban, egy karácsonyi műsorban az égi angyalok 10 méter magasból a földre zuhantak. „A mi szakmánkban a legkisebb hiba is az életünkbe kerülhet. Ezzel már a karrierünk legelején tisztában voltunk. Nem gondolom, hogy hibáztunk, egyszerűen nem vagyunk robotok, közbe szólt az emberi tényező. Elmozdult a cangi, amivel egymást tartottuk, emiatt pedig Rustemnek kitört egy foga” – mondja Kristina, akit partnerével együtt eszméletlen állapotban, mentőhelikopterrel szállítottak kórházba. Rustem könnyebb sérülésekkel megúszta, ám Kristina három műtéten esett át. Az orvosok nem voltak biztosak benne, hogy képes lesz járni. Ám az artistanő akaratereje rácáfolt a jóslatokra. A rehabilitációs időszak után visszatért a porondra, de a baleset nyomait örökre a testén viseli. Kérdésemre, hogy mi hozta vissza őket a porondra, Rustem azonnal rávágja: „Lélekjelenlét és fanatizmus. Kristina elképesztő akaraterővel bír, nem ismer lehetetlent.”
„A közönséget nem egy arctalan tömegnek tekintem. A fellépések közben együtt rezonálunk, visszakapjuk tőlük azt az energiát, amit adunk nekik. Képtelen lennék cirkusz nélkül élni. Egy hétköznapi élet, egy cirkuszművész számára nem élet. Mindkettőnket nagyon erős vágy hajtott, hogy visszatérjünk a porondra” – szögezi le Kristina, aki a szörnyű élmény ellenére, egy pillanatig sem ragadt bele a félelem mocsarába. „Ha azzal foglalkoztam volna, hogy mi történt és a rögeszmémmé válik, nem tudtam volna felépülni. A rehabilitáció hosszú időszaka alatt csak arra koncentráltam, hogyan tudok visszatérni” – mondja Kristina, aki fél évvel a zuhanást követően, már orvosi felügyelet mellett elkezdte a gyakorlást. „Tudnom kellett, hogy mennyire vetett vissza a baleset. Azonnal rájöttem, hogy mindent a nulláról kell kezdenem. Nehéz időszak volt, de végül a baleset után két és fél évvel visszatértem a közönséghez” – mosolyodik el az artistanő, aki a felépülését tartja élete legnagyobb harcának.
A Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Arany Bohóc-díjasai biztosítókötél és védőháló nélkül mutatják be a nehéz trükköket A sztyeppe illata című műsorban
Fotó: Urbán Ádám
Vidámabb vizekre evezve A sztyeppe illata című műsorról kérdezem a világhírű duót. „Mi arra törekszünk Közép-Ázsiában, hogy az ottani közönségnek európai cirkuszt mutassunk. Nagyon jól eső érzés, hogy Budapesten egy olyan előadásban vehetünk részt, ami Közép-Ázsiát népszerűsíti, és betekintést ad a kultúrába és a hagyományokba. A műsor szép és igényes, a látványvilágon túl fontos üzeneteket is közvetít” – mondja Rustem, partnere pedig beavat a további terveikbe. „Van egy bakancslistánk, hogy hová szeretnénk még eljutni, ezeket ki kell pipálnunk. Valamint a következő nemzedékről, a Triple Breath-ről is gondoskodnunk kell, nekik és nekünk is még tovább kell fejlődnünk. Ugyanis egy produkció soha nincs kész, mindig lehet csiszolni rajta” – vallja Kristina, aki a szerelem projektjeként tekint A sztyeppe illata című műsorban szintén látható magasdrót számra. „Én rendeztem és koreografáltam, minden mozdulat az én fejemből pattant ki. Azért lett a csoport neve Triple Breath, mert az első nagy lélegzetvételemek a születésemet tekintem, a másodiknak a rehabilitációmat, őket pedig a harmadiknak” – mondja Kristina büszkén, aki idősebb korában cirkuszi koreográfusként képzeli el a jövőjét. De addig is nap, mint nap bebizonyítja a közönségnek, hogy az álmok valóra válthatók, csak hinnünk kell bennük és tenni értük.
*londzs: biztonsági kötél
**cangi: rendszerint bőrből készült cirkuszi kellék, amelyet az artista a szájába vesz és a fogaival tartja meg magát és a partnerét
Szekáry Zsuzsanna
