Sántha István szociálantropológus és Cheinesh Baitushkina altáji énekesnő bemutatja: a sztyeppe hangjai, illatai, ízei és mozgásai
vamosbenceA Fővárosi Nagycirkusz előtt álló mongol jurtában Sántha István szociálantropológus Közép- és Belső-Ázsiában folytatott terepmunkáinak gazdag anyagából válogatott kiállítás látható. Ebben a különleges környezetben ad koncertet június 1-én Cheinesh Baitushkina altáji énekesnő. Az énekesnő megidézi számunkra a füves puszta élővilágának ezerféle hangját, míg a kutató a fényképeivel hozza közel hozzánk a távoli sztyeppe mindennapjait. Meséljen erről a kutató!
Turkesztáni eposzkutatásaim során 2021 végén, Somfai Kara Dáviddal közösen Dél-Özbegisztánba, Szurhan-, és Kaska-darja térségbe utaztunk, hogy ott az eposzmesélés helyi hagyományát és mai gyakorlatát tanulmányozzuk. A térség fő eposza az Alpamis eposz, melyet elsődlegesen a kongrád törzs eposzmesélői ápolnak. A terepmunka során felkerestük a főhős életének, és az eposz cselekményének főbb helyeit, hogy rögzítsük az eposz az egyes helyekhez fűződő szüzsettjeit.
Sántha István Kaska-darja-ban, Dél-Özbegisztánban, a Kongrad törzs és az Alpamis eposzhős földjén, 2021 november, Somfai Kara Dávid felvétele
A füvespusztáról elsőként a jurta, a kereksátor jut eszembe, mely menedéket nyújt a nomádoknak vándorlásaik során, amikor a nyári szálláshelyről a télire indulnak. Az ismeretlenbe való utazás izgalma tölti el őket, nem tudva, hogy mi vár majd a tél szálláshelyen rájuk. A hágón még utoljára megpihennek, összeszedik magukat, rendezik gondolatiaikat, maguk mögött hagyják a régi, nyári világot, hogy aztán tisztán nyitottak legyenek, be tudják fogadni a szemük elé táruló táj látványát. Az egykori nomádok letelepedett a falusi életben is keresik ennek a szenzációnak az érzését.
Kapcsolódó kép:
Sántha István Kelet-Burjátföldön, 2009 július, Szafonova Tatyjána felvétele
A terepmunka során az antropológus tisztába jön a helyi szokások és gyakorlatok jelentőségével, maga is ezeknek megfelelően szervezi életét. Úgy él, ahogyan a helyiek maguk is élnek.
Szakszaul puszta Edige eposzhős szálláshelye közelében, Karakalpakföld, 2018 október, Sántha István felvétele
Edige eposzmesélő Toktamis kánnál (úrnál) igyekezett elérni, hogy megreformálják a Dzsingisz Kántól örökölt merev hiearchikus társadalomstruktúrát, és visszatérni a régi, emocionális értékek jellemezte törzsi rendszerhez.
Nyugat-burját füvespuszta (felülről, a szent hegyről nézve), 2000 nyara, Sántha István felvétele
Az ágazati-törzsi szent hegy alatt szélesen terülnek el a füvespuszták. A pusztát a helyiek kéknek nevezik (és látják). Szél kerekedvén a füvespuszta látványa messzire hullámzik.
Kapcsolódó kép:
Nyugát-burját füvespuszta (alulról, a falu felől), 2000 nyara, Sántha István felvétele
A szent hegy alatt, a folyó völgykapujában terül el az ágazat fő faluja, az egykori téli szálláshelyet magában foglalva, megőrizve a kisebb rokonsági egységek, nagycsaládok elkülönülését. Sehol sem látni kerítéseket, az egységeket, az összetartozó lakóházak és gazdasági épületek tömbjeit üres terek választják el.
Kapcsolódó kép:
Kereksátor, Hövszgöl, Mongólia, 2022 nyara, Sántha István felvétele
Kilométerek százain keresztül, a tovasuhanó gépkocsi ablakából órákon keresztül mindefelé a nomádok sátrainak százait és állatainak tízezreit lehet látni. Ez a nomád élteérzés varázsa, melyhez könnyen hozzászokik a szem, és lesz természetes, megnyugtatóan magától értetődő és mindent átható érzés.
Kapcsolódó kép:
(Nyári) kerekház nyugat-burját faluban, 1998 nyara, Sántha István felvétele
A faluban az egykori téli szállás helyszínén a modern utcák képében időnként a nyári szállás deszkából ácsolt kereksátrainak látványai tűnnek ki. Ezek mint egy nyári konyhákként funkciónálnak, adnak friss levegőt, árnyat nyáron és szolgálnak tágas éléskamrául télen.
Kapcsolódó kép:
Nyugati burját nyári szállás, 2000 tele, Sántha István felvétele
Egyes helyeken a nyári szálláshely deszka-kereksátrai megmaradtak, fennséges látványt nyújtva egy egykori élet természetes szépségéről. Ezek gyakran állattartó telepekként funkcionálnak nyáron, melyet az egykori nagycsaládok lakói is előszeretettel keresnek fel egy–egy picknick keretében megtartandó a nagycsaládok szerencséjét biztosító kisebb szertartások elvégzése céljából is.
Kapcsolódó kép:
Kerekház egy nyugati burját nyári szálláson, 2000 tele, Sántha István felvétele
A jurta, a deszka-kereksátor belsejében láthatók a régi terek szerkezeti elemei. A sátorkarika négy tartóoszlopa és a központi tűzhelyének körformáját kijelelő háromszög irányai. A nyári deszkasátor egy könnyített téli gerendából készített boronaház és egy nemezsátor fúziójának tekinthető.
Sántha István
szociálantropológus
„A sztyeppe illata” jurta kiállítás minden cirkuszi előadásnapon 10:00-19:00 között ingyenesen megtekinthető. Csoportos tárlatvezetés előzetes bejelentkezéssel igényelhető: museum@circus.hu
PROGRAM
2023. június 1. csütörtök 17:30 – 19:00
A jurta kiállítás nyilvános és ingyenes programja:
Cheynesh Baytusheva altáji énekesnő koncertje és Sántha István szociálantropológus, kutató tárlatvezetése
Ízelítő a koncertből:
Cheinesh Baytusheva fellépése szervesen kapcsolódik mindahhoz, amit cirkusznak nevezünk, élünk meg. Cheinesh Dél-Szibériából, az Altajból érkezik, ahol kisméretű nyájak tartásával foglalkoznak az ott élő emberek. Másrészt itt nagyon erős a sámánhit és az eposzmesélésnek van komoly hagyománya, mindmáig. A sámánság az eposzmesélés, a gyógyövénygyűjtés, a kovácsság, a nemzetségvezetés, mind a karizmatikus, családon, az ágazaton belül öröklődő képességek közé tartoznak. Ezért ezek a tevékenységek egymáshoz is kapcsolódnak és valamiféle átjárás figyelhető meg közöttük. A sámánok a szertartásaikat hagyományosan külön erre a célra fenntartott sátorokban tartották. Itt gyűltek össze a kliensek és a nézők. A szertartás során hang, fény és füst effekteket is használt a sámán. Állatok képében lépett fel. Ezeken a preformanszokon nem a szépségen van a hangsúly, hanem a gyógyításon.
A sámán mindig igyekszik érzelmeket kelteni a kliensben, szenzáció érzéset elérni, sírásra, nevetésre kényszeríteni. Az eposzmesélésben is hasonló tendencia figyelhető meg. A megénekelt szüzsetteket élik át a nézők, szervezesen kapcsolódnak, sodródnak együtt a cselekménnyel. Aktívan részt vesznek az eposzmesélésben, átélik az egyes helyzeteket. Kikapcsolódnak a mindennapi életből. Így pihennek.
További információ:
Joó Emese
20 414 4344
