ELHUNYT KRISTÓF ISTVÁN
A Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúzik a 82. évében elhunyt Kristóf Istvántól, a FNC egykori igazgatójától, a cirkuszművészet meghatározó alakjától.
Kristóf István egy ló vontatta cirkuszkocsiban látta meg a napvilágot a keszthelyi vásártéren 1941. szeptember 11-én. Ahogy akkoriban mondták, „komédiás családba” született, apja, id. Kristóf István erőművész volt, anyja, Winiczki Anna (a Richter család tagja) légtornászként dolgozott, így természetes volt, hogy István is szülei nyomdokaiba lép: együtt utazott a cirkusszal, és gyermekként is kivette részét a munkából. Jó barátságban volt a család híres elefántjával, Aidával, vele lépett először porondra tizenegy évesen a „Kisfiú nagy elefánttal” című számmal. Eleinte úgy tűnt, ő veszi majd át apja elefántszámát. de a fiatal artista a magasba vágyott: légtornász szeretett volna lenni. „Az én szememben a légtornász mindig is a cirkusz királya volt” – mondta. Ekkor már az Állami Artistaképző Iskolába járt, és társaival számtalanszor megnézte a Trapéz című filmet.
És végül teljesült az álma. Édesanyja segítségével húgával, Annával kezdtek közös számot próbálni. Zicc handvoltige számukkal 1958-ban debütáltak a Sport Cirkusz műsorában. Később duójuk egysült a szintén az artistaképzőben végzett parter nyújtó csoporttal (Páviács Éva, Deltai Károly, Hunfi Gábor, László Imre), így született meg 1962-ben a Hunor csoport magas nyújtószáma. A produkció létrehozását az akkori cirkuszigazgató, Barton Nándor támogatta. A csoport hosszú éveken át utazott a nagyvilágban, 1968-ban a világon akkor egyedülálló hintaszámmal egészítették ki produkciójukat. A csoport – némi személyi változással -egészen 1972 nyaráig dolgozott.
Kristóf István 1963-ban házasodott meg, egy szintén régi cirkuszcsalád tagjának kezét kérte meg. Esküvőjük Sallai Ilonával, „Ilivel” egy gyermekkori szerelem betetőzése volt, már akkor természetes volt számukra, ők összetartoznak, és ez a szoros kötelék egész életükben megmaradt. Gyerekként együtt álmodoztak egy „Morvai-féle deszkaszám” létrehozásáról, és végül ez is sikerült. Közös perzs- valamint ugródeszka-handvoltige számukkal bejárták a világot, utóbbival – a magyarok között elsőként – 1977-ben Ezüst Bohóc-díjat nyertek a monte carló-i cirkuszfesztiválon. A sors Aidához is visszaterelte Istvánt: egy ideig Ilonával emelőszámot csináltak Aida hátán.
Gyermekük Krisztián 1969-ben született, és követve édesapja hivatását szakmai társa és támasza lett.
1987-ben nehéz döntést kellett hoznia a Kristóf házaspárnak: Ilona egy baleset következtében majdnem tolószékbe került, és noha az orvosoknak és kitartásának köszönhetően meggyógyult, a porondra már nem térhettek vissza. Ekkor István hatalmas lehetőséget kapott: a Fővárosi Nagycirkusz vezetését ajánlották fel neki, és 1988. áprilisától Kristóf István lett a cirkusz igazgatója.
Kristóf István számára a Fővárosi Nagycirkusz szentély volt, és az elkövetkező években minden szakmai tudását, tapasztalatát arra fordította, hogy megőrizze a magyar cirkuszművészet nemzetközi hírnevét. Akárcsak artistaként, igazgatóként is maximumra törekedett. Mindenről tudott, mindent figyelemmel követett és minden munkafolyamatban részt vett. Pedig nem következtek könnyű évek: 1989-ben megtörtént a rendszerváltás, ami alaposan felforgatta a cirkuszművészet világát is.
Kristóf István ennek ellenére kitartott, és egy nemzetközi fesztivál szervezésébe kezdett, melyben társa volt fia, Krisztián is. Tervét cirkuszbarátok, a szakma nagyjai támogatták, többek közt Eduardo Murillo, Franc Czeisler Tihany. Így került megrendezése 1996 márciusában az első Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál, mely remek szakmai visszhangot kapott, és a kezdeti nehézségek dacára azóta is kétévente sor kerül a rangos eseményre. Kristóf István nevéhez 8 fesztivál kötődik, egészen 2012-ig volt a Fővárosi Nagycirkusz és a fesztivál igazgatója.
Munkáját az évtizedek során számtalan hazai és külföldi díjjal, elismeréssel jutalmazták:
1977 Jászai Mari-díj
1988 Magyarország Érdemes Művésze díj
1995 A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje
1996 Franz Czeisler Tihany-díj
1999 A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének díja
2001 Az Orosz Cirkuszművészeti Akadémia örökös tagja
2004 Maxim Nikulin „Russian Clown Award”
2005 Puskin-díj az orosz-magyar kulturális kapcsolatokért végzett munkájáért
2005 A Magyar Köztársaság Érdemend lovagkeresztje
2012 Cirque du Soleil-életműdíj
2012 Nikulin-életműdíj
2012 MACIVA életműdíj
„Sokszor álmodom a cirkuszról, és azt hiszem, ez természetes, hiszen én mindig a cirkuszban vagyok. Az, hogy fizikailag a Sashalom utcában lakom, csak egy dolog. De én most is a cirkuszban élek” – mondta korábban Kristóf István. Nekünk pedig a lelkünkben él tovább az ő emléke. Őszinte részvétünket, együttérzésünket fejezzük ki a család, a barátok és a pályatársak felé!
A Fővárosi Nagycirkusz társulata nevében búcsúzik Fekete Péter főigazgató
Fotók: Fővárosi Nagycirkusz/Urbán Ádám és Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum, Gervai Imre gyűjtemény