Korcsolya a porondon
vamosbenceA korcsolyázás története évszázadokra nyúlik vissza. Északi-európai, kanadai mintára terjedt el a világon, vált olimpiai sportággá és mindenki számára elérhető, népszerű időtöltéssé. Sőt, az előadóművészetekben, a cirkuszművészetben is helyet kapott! De vajon hogyan került a csizma az asztalra – a korcsolya a porondra?
Az első korcsolyaklub Skóciában jött létre 1642-ben, de már korábbról is fennmaradtak adatok „fagyos vásárokról” (Frost Fairs), amik 1564-től kezdve váltak hagyománnyá Angliában a befagyott Temzén. Jeges karneválokat más országokban is rendeztek: a szentpétervári Néva-folyó vagy a szlovákiai Dobsinai-jégbarlang (ahol nyáron is lehetett korcsolyázni) szintén kedvelt helyszíne volt a korcsolyás ünnepségeknek.
Magyarországon a korcsolyázás a 19. század közepén vált kedvelt időtöltéssé. Budapesten 1870-ben fából építették meg az első Korcsolya-csarnokot a városligeti tónál, amely mellett télen, természetes jégfelületen lehetett korcsolyázni.
A városligeti jégpálya a régi Korcsolya-csarnokkal. Forrás: Vasárnapi újság, 1895. 5. szám
A korcsolyázás azért válhatott népszerűvé, mert mindenki számára könnyen elsajátítható, olcsó sport volt: részt vehettek benne arisztokraták, szegények, férfiak, gyermekek és nők is. Célja nem a versengés, hanem a játékos, könnyed mulatság volt. „…édes anyáink és apáink kinnt a hóban kötötték fel az akkor még kezdetleges, kampósorrú, szíjas, fatalpú korcsolyát, a milyet a mostani fiatalság már nem is ismer” – írta a Vasárnapi Újság 1895-ben.
Korcsolyahirdetés a 20. század elejéről. Forrás: Vasárnapi Újság, 1915. 2. szám
Idővel a korcsolyázás igazi társasági eseménnyé vált: egyesületek alakultak, korcsolyabálokat, ünnepségeket rendeztek. „Szemben a korcsolya-csarnokkal egy rögtönzött fenyveserdőből egy csonka vártorony emelkedett; rajta egy óriási tüzetokádó sárkány, lábainál a boszorkány-barlang. A négy óriási villam-lámpa pazar fénye még fantasztikusabbá tette ezt…” – írta a Vasárnapi Újság arról a hatalmas jégünnepélyről, amit a Budapesti Korcsolyázó Egyesület rendezett fennállásának 25. évfordulóján, 1895-ben a Városligetben.
Jantyik Mátyás rajza alapján biztosra vehetjük, hogy kb. 1200 jelmezes korcsolyázó vonult fel a rendhagyó nászmenetben, amelyet Hófehérke és Karnevál herczeg vezetett. Forrás: Vasárnapi újság, 1895. 5. szám
Sokáig azonban csak télen, természetes jégfelületeken hódolhattak szenvedélyüknek a korcsolya szerelmesei. Az első mechanikusan hűtött jégpályát 1841-ben nyitották meg Londonban, de ez még kicsi volt és az előállított jég sem volt túl jó minőségű. Az áttörést jelentő londoni Glaciarium John Gamgee professzor fejlesztése alapján nyílt meg 1876-ban. Gamgee eredetileg hús tartósítására szolgáló hűtőberendezésekkel foglalkozott, ennek során dolgozta ki ötletét: a jégpálya alapja egy betonfelület volt, földből, tehénszőrből és fadeszkákból álló rétegekkel. Ezek fölé ovális rézcsöveket fektettek, amelyekbe glicerinből, éterből, nitrogén-peroxidból és vízből álló oldatot vezettek. Ahogy a csöveken átpumpálták az oldatot, a felette lévő víz megfagyott.
A Glaciarium belseje 1876-ban. Forrás: Illustrated London News, 1876. május 13.
A Holiday On Ice produkció 1967-es és magyarországi plakátjai. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
A műjégpályát tehát sikerült kifejleszteni, azonban szállítható változatára a 20. század közepéig várni kellett. Egy amerikai mérnök, Emery Gilbert fejéből pattant ki a szállítható műjégpálya és az utazó jégrevü-társulat ötlete. Végül sikerült megvalósítania álmait! Testvérével beszálltak egy jégrevü-vállalkozásba: a világhírű Holiday On Ice című karácsonyi jégrevüt egy toledoi szállodában (USA, Ohio) mutatták be 1942-ben Carl Snyder és Donn Arden rendezésében. A Gilbert-testvérek segítségével az utazó jégrevü 1947-ben nemzetközi turnéra indulhatott. A társulat először 1967-ben járt Magyarországon a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat szervezésében. “A jégtánc kedvelőinek is igen reprezentatív műsort biztosít az idén a vállalat: augusztus 24-től szeptember 3-ig kilenc estén át a Kisstadionban a világhírű Holiday On Ice amerikai jégrevü-együttes szórakoztatja a közönséget” – írta a Népszabadság 1967. február 15-én.
A szállítható műjégpályák megjelenésével a cirkuszokban is lehetővé váltak a „jeges” előadások. A Fővárosi Nagycirkuszban először 1957-ben mutattak be jégrevüt egy 36 tagú francia társulat vendégszereplésével. A Paris sur glace (Párizs a jégen) című előadás idején a régi cirkuszépület homlokzatát az Eiffel-toronnyal díszítették.
Az 1957-es francia jégrevühöz készült kis méretű, 8 oldalas műsorfüzet borítója. Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
Az 1957-es francia jégrevühöz készült kis méretű, 8 oldalas műsorfüzet belső oldalain az előadás látványos táncjelenetei szerepelnek. Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
Az Eiffel-toronnyal díszített Fővárosi Nagycirkusz 1957-ben. Forrás: Fortepan, Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely, 1957.
A Fővárosi Nagycirkusz közönsége ezután rendszeresen láthatott jégcirkuszt, elsősorban a Szovjetunióból érkező artistákkal. Az 1969-es plakáton a Moszkvai jégcirkusz című előadás egyes jelenetei láthatóak, többek között rúddobó szám, medveidomítás és bohócok.
Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
Az előadás külön érdekessége az volt, hogy mivel a Fővárosi Nagycirkusz régi épületét 1966-ban lebontották, az új cirkusz építése idején a Városligetben felállított sátorban tartották a cirkuszi előadásokat. Így a Moszkvai Jégcirkusz is itt lépett fel 1969-ben. „A ligetben néhány napja kezdte meg vendégszereplését a világhírű Moszkvai Jégcirkusz. Mi ebben az új? Az alkalmanként alakult jégrevűk és esetleg korcsolyát kötő akrobaták kísérletezései után itt valóban a jég cirkuszművészei láthatók. A Moszkvai Jégcirkusz művészei a korábban megszerzett artista-tudásuk mellé két éven át tartó naponkénti gyakorlással sajátították el a korcsolyázás <tudományát> s nem is akármilyen fokon” – írta a Zalai Hírlap 1969. július 4-én.
Az 1969-es előadást hirdető, jéghokizó medvékkel szenzációt keltő, mozgó reklámautó egy sporteseményen a Népstadion közönsége előtt. Forrás: Fortepan, Nagy Gyula, 1969.
A jéghokizó, korcsolyázó medvéket később is megcsodálhatta a Fővárosi Nagycirkusz közönsége. Az 1981-es moszkvai jégcirkusz előadáshoz Benkő Sándor grafikusművész készített plakátot. Ebben az időszakban a grafikus plakátok mellé szöveges plakátverzió is készült.
Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
Az elmúlt években sem hiányoztak a Fővárosi Nagycirkusz műsorából a korcsolyás produkciók, például a Jégbe zárt cirkuszvilág – Antarktisz gyermekei című előadás 2017-ben.
Grafika: Szlávik Ágnes. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
FŐKÉP információ: Yulia Piterova és Anton Kononenko a Fővárosi Nagycirkusz 2017-es „Jégbe zárt cirkuszvilág – Antarktisz gyermekei” című előadásában. Fotó: Urbán Ádám
Szonday Szandra
muzeológus
