A cirkuszművészet a kultúra egyik alappillére
A magyar kultúra napjának apropóján tekintsük át, hogy miért képezi a kultúránk egyik alappillérét a cirkuszművészet? Hogyan gyakorol hatást a különböző művészeti ágakra? Milyen társadalmi üzeneteket közvetít és milyen szerepe van az oktatásban?
A modern cirkusz létrejöttét 1769. január 9-től számítjuk, amikor Philip Astley angol lovastiszt Londonban, a Westminster híd lábánál felállította saját cirkuszként számontartott amfiteátrumát, amelynek műsorában ötvözte az ügyességi mutatványokat, az állatidomítást és a komédiát.
A 19. század során egyre több híres, külföldi társulat turnézott Magyarországon, és létrejöttek a magyar cirkuszi dinasztiák is, akik megteremtették a magyar cirkuszművészet tradícióit. A dinasztiákból és privát családokból származó artistaművészek nemcsak világhírűvé tették a magyar cirkuszművészetet, hanem kulturális nagykövetekként a világ minden pontjára elvitték a magyar kultúra egy szeletét.
A cirkuszművészet már régen túllépte a puszta szórakoztatás határait: önálló, magas színvonalú művészeti ággá nőtte ki magát, amely egyenértékű az operával, a színház- és táncművészettel. A cirkuszművészet fennállása óta folyamatos kölcsönhatásban van a társművészetekkel, valamint hatást gyakorol a költészetre, a zene– és filmművészetre, a festészetre, az iparművészetre, de még a képregények létrejöttére is. Amellett, hogy szórakoztat, fontos társadalmi üzeneteket közvetít: összetartást, csapatmunkát, erőt, kitartást, egyenlőséget, alázatot, szorgalmat, felelősségtudatot.
Összművészeti darabok a Fővárosi Nagycirkuszban
A társművészetek megjelenésére a Fővárosi Nagycirkuszban több példa volt az elmúlt években. A Lúdas Matyi a cirkuszban című előadás Fazekas Mihály elbeszélő költeményeként kapott új színezetet dramaturgiájában, zenéjében és összművészeti kivitelezésében. A Baross Imre Artistaképző Intézet Szakgimnázium diákjainak szereplésével jött létre Uray Péter rendezésében és koreográfiájával a Rómeó és Júlia, amely egy modern maffiatörténetbe helyezte Shakespeare halhatatlan történetét, vagy a Dzsungel könyve, amely Kipling művének mozgásszínházi és cirkuszi elemeit felhasználva tulajdonképpen egy fejlődéstörténetet mutat be. Szintén az idén hetvenéves fennállását ünneplő iskolához köthető a Szántai Edina által rendezett Bűnök és bűnhődések című cirkuszi mozgásszínházi darab, amely Dosztojevszkij lélektani regényének átértelmezése, valamint a Stefan Haves és Döbrei Dénes rendezésében létrejött Hazatalálás című történetmesélő darab, amely a cirkuszművészet szinte összes zsánerét felvonultatja. A Szabadság finom érintése című összművészeti emlékezés pedig Magyarország történetébe nyújtott átfogó betekintést cirkuszművészek, táncművészek és zenészek előadásában. A VéNégy Fesztivál nulladik napjára készült darab Izraelben és Albániában is sikert aratott.
A XII. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválra készült Hegymegi Máté rendezésében az Egyenes labirintus, amelyet leginkább egy káprázatos hídként jellemezhetnénk a cirkuszművészet és a költészet között. A magyar elektronikus zene kiválósága, Yonderboi Egyenes labirintus című hanganyaga szolgált az előadás alapjául. Az artistaprodukciók, a színészi játék és az impresszív zene mellett irodalmi klasszikusok hangzanak el. A XIII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál nulladik napján mutatták be a Pál Dániel Levente és Kalmár Ákos alkotópáros által jegyzett Szent Boszorkány című szimbolikus meseművet, amelyben a cirkuszművészeti produkciók mellett megjelent az autentikus népzene és néptánc is a Góbé zenekar és a Magyar Állami Népi Együttes tagjainak jóvoltából.
Az összművészeti darabok sorában meg kell említenem a Fővárosi Nagycirkusz tavalyi, Fekete Péter rendezésében létrejött Tündértánc – Nővarázs című műsorát, amelyben a cirkusz- és a képzőművészetek kapcsolatának, közös pontjainak keresésére tettek kísérletet az alkotók.
Oktatás a Fővárosi Nagycirkuszban
Január 22-én nemcsak a magyar kultúráról, hanem az oktatásról is megemlékezünk. A Fővárosi Nagycirkusz cirkuszpedagógiai programjaival igyekszik az iskolai keretek között zajló oktatást segíteni és hatékonyabbá tenni. A cirkuszpedagógia a cirkuszi előadásokhoz kapcsolódóan a diákok szórakozását, készségfejlesztését és ismeretszerzését szolgálja. Komplex módon fejleszti a művészi kifejezőképességet, a gondolkodást és a szociális képességeket, ezáltal a diákok személyiségét és osztályközösségét is. A Fővárosi Nagycirkusznak a cirkuszpedagógián belül három fő módszertani területe van: a készségfejlesztés, a rendhagyó órák és a múzeumpedagógia.
Tavaszi műsor a múlt tiszteletének jegyében
Magyarország élen jár a cirkusznemzetek között, magas szintű cirkuszi tradíciókkal bírunk, amelyek megőrzése és továbbfejlesztése közös ügyünk, hiszen a cirkuszművészet kiváló közvetítője a magyar kultúrának. Éppen ezért a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi Dinasztiák című műsora a világhírű magyar artistaművészet előtt tiszteleg. A február 13. és április 18. között megtekinthető műsorban háromhetente különböző fellépőket és számokat láthat a közönség, összesen pedig több mint 70 kiváló hazai artista lép majd a porondra.
Szekáry Zsuzsanna
Fotók: Urbán Ádám