Pápai Kíra énekes-színésznő, lovas előadóművész is fellép A sztyeppe illata című műsorunkban. Interjúnkban a lovakhoz fűződő kapcsolatáról, és az új műsorunkról beszélgettünk vele.
A Fővárosi Nagycirkusz ifj. Simet László bravúros Duna feletti átkelése után húsz helyszínen, kötéltánc villám-performanszokkal emeli a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia eseményeit. A rövid cirkuszművészeti produkciókkal az értékek átmentésére és megőrzésére hívják fel a figyelmet.
Mi ez, ha nem a megvalósuló csoda, hogy a nem éppen kecsegtető időjárás és a hideg ellenére tízezer ember gyűlt össze április 15-én, hogy együtt szurkoljanak ifj. Simet László érdemes művész artista dunai átkeléséhez? A 10. Nemzetközi Színházi Olimpia és a Cirkuszi világnap alkalmából először történt meg Magyarországon, hogy egy ember biztosítókötél nélkül, egy vékony drótkötélen egyensúlyozva átkelt a Duna fölött. Nemcsak az artistavilág krémje jött el az eseményre, hanem lelkes cirkuszrajongók és olyan emberek, családok, akik saját szemükkel akarták látni az emberi akarattal és hittel megvalósuló csodát. Megtelt a Szabadság-és a Margit híd, a Gellért-hegy, valamint a pesti és a budai alsó rakpart, pedig hideg volt és esőre állt az idő. Az elképesztő teljesítmény csúszással indult, de ez sem vette el a látogatók kedvét attól, hogy egy emberként szurkolva kövessék a 30 méteres magasságban sétáló artista minden lépését. Közel 100 hazai és külföldi médium tudósított az eseményről, rengetegen követték online, mert mindannyian tudták: ilyen eseménynek csak egyszer lehetnek tanúi. A világ Budapestre figyelt, több ezer ember egyszerre követte lélegzet visszafojtva az égen járó artistát, majd törtek ki ovációban, miután véghez vitte a lehetetlennek hitt küldetését. A magyar cirkuszművész katartikus pillanatokat okozott, többen sírtak örömükben, idegenek ugrottak egymás nyakába és ünnepelték közösen a magyar cirkuszművészetet és a megvalósuló álmokat. Szekáry Zsuzsanna Fotó: Urbán Ádám További híreink
A magyarokat világszerte ismerik kiváló gasztronómiájukról, boraikról, művészeikről, artistáikról, sportolóikról. Ám a lelkünkről és a habitusunkról is keringenek anekdoták: „a magyarok kitartóak, szívósak, szorgalmasak, a jég hátán is megélnek. Ha valamit elhatároznak, összefognak és véghez viszik.” Folyton képesek vagyunk a megújulásra, bármilyen kihívásokat is állítsanak elénk a történelem viharai. Ez a nemzet újból és újból megmutatja, hogy nincs lehetetlen, legyen szó például a C-vitamin paprikából történő kivonásáról, az első digitális számítógépek elvét lefektető Neumann-elvről, az mRNS alapú Covid-vakcina feltálásáról, számtalan olimpiai éremről vagy a világhírű artistaművészetről. Merünk olyan újításokba fogni és véghez vinni, ami másoknak lehetetlennek tűnik. Ilyen volt ifj. Simet László érdemes művész artista április 15-i Duna fölötti átkelése egy vékony drótkötélen. A cirkusztörténelmi pillanat fókuszában bár egy ember állt, a Fekete Péter rendezésében létrejött ÁTMENTEM produkció egy összehangolt csapatmunka eredménye volt, amelyen hónapokon át, közel 200 ember dolgozott. Egy csapat álmodozó véghez vitte a lehetetlennek hitt tervet: Magyarországon először, a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia nyitóünnepségén és a Cirkuszi világnapon átkelt egy ember a Duna fölött. Megvolt hozzá a szakmai tudásuk, mertek nagyot álmodni és merték megvalósítani. Egy szent cél lebegett a szemük előtt, és összefogva létrejött a tudásukból, az ügyességükből, a tapasztalatukból, a bátorságukból, az erejükből, a hitükből valami új, ami mindannyiukból magukban hordoz egy darabot. A tehetségen, alázaton és szorgalmon túl az összefogás és a csapatmunka a magyarok legnagyobb erénye, melynek köszönhetően ismét megmutattuk a világnak, hogy bármire képesek vagyunk. Szekáry Zsuzsanna Fotó: Urbán Ádám További híreink
Hosszú betegség után 2023. április 16-án, 95 éves korában elhunyt Karsai Antal, Toncsi bácsi. Karsai Antal Mezőtúron született 1928. január 2-án. A család Miskolcra költözése után lelkesen vetette bele magát a városi sportéletbe, gimnazistaként felvették a diósgyőri tornászok közé, ahol Pelle István kétszeres olimpiai bajnok tornász lett a mestere.
Április 15-én megvalósult a csoda, a 63 éves érdemes művész artista, ifj. Simet László a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia nyitóünnepségén, a Cirkuszi világnapon egy vékony drótkötélen átkelt a Duna fölött. Gyermekként ő akart lenni a világ legjobb artistaművésze. Fiatalon, a szüleitől tanulta a kötéltánc mesterség fortélyait, éjt nappallá téve gyakorolt. Szabad idejében a többi, idősebb artistaművészt faggatta, mindenkitől tanulni akart. Nem járt szórakozni, nem töltötte haszontalanul az időt. Teljesen alárendelte magát az álmainak, hogy kötéltáncosként, az élete kockáztatásával is feljut a magasba és elkápráztatja az embereket. Meg akarta mutatni, hogy egy ember bármire képes, ha mer álmodni és mer tenni azok megvalósulásáért. Legyőzte a magasságtól való félelmét, legyőzte a saját korlátait, mert egy szent cél lebegett a szeme előtt: megmutatom, hogy képes vagyok rá, megmutatom, hogy Te is bármire képes vagy, ha hajlandó vagy küzdeni érte.
Cirkusztörténelmet írt a Duna fölötti átkelésével április 15-én ifj. Simet László érdemes művész artista. Hogyan élte meg az emberfeletti produkciót, mi játszódott le benne? Milyen üzenetet közvetít a virtuális világba kényszerült mai kor emberének? Mik a további tervei? Exkluzív interjú a világhírű artistaművésszel.
A Fővárosi Nagycirkusz és ifj. Simet László érdemes művész artista április 15-én cirkusztörténelmet írtak! Megmutatták a világnak a cirkuszművészet, az emberi akarattal létrehozható csoda által, hogy nincs lehetetlen! A többszörös cirkuszfesztivál-díjas, 63 éves artistaművész egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át a Duna egyik partjáról a másikra. A produkciót többezren követték a helyszínen és online.
A Cirkuszi világnapon, Budapest egyesítésének 150. évfordulójához kapcsolódva, a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia nyitóünnepségén április 15-én, 15:30-tól a Fővárosi Nagycirkusz történelmi jelentőségű artistaprodukcióval ünnepel: ifj. Simet László érdemes művész magyar artista drótkötélen kel át a Duna fölött. Az április 12-én tartott újabb sajtótájékoztatón további érdekességeket árultak el a szervezők és a produkció főszereplője.
A Fővárosi Nagycirkusz világszenzációval készül a Cirkuszi világnapra: Magyarországon először történik meg, hogy egy ember átkel a Duna egyik partjáról a másikra egy vékony drótkötélen egyensúlyozva. Az egyedülálló produkciót több szögből, online is közvetítik.
Nagy sikerrel debütált április 5-én a Fővárosi Nagycirkusz új, A sztyeppe illata című összművészeti előadása. A teltházas premiert egy az előadáshoz kapcsolódó, etnográfiai fotókiállítás megnyitója előzte meg.
Csapatmunka, összetett szó. Szinonimái az összjáték, együttműködés, kooperáció. De ezek leírva csak üres lexémák, ám ha a valóságban létrejön a csapatmunka, az élettelen szó már nemes tettekké magasztosul. „Egyedül nem megy” szól a híres Presser Gábor és Sztevanovity Dusán által közösen szerzett dal. Valóban nem. Az élet minden területén akkor a legsikeresebbek az emberek, akkor valósulnak meg nagy projektek és elképesztő álmok, ha képesek csapatban dolgozni. Amikor egy szent cél lebeg a szemük előtt, és összefogva létrejön a tudásukból, az ügyességükből, a tapasztalatukból, a bátorságukból, az erejükből, a hitükből valami új, ami mindannyiukból magukban hordoz egy darabot. Ahogy az állatvilágban a növényevők, úgy mi is csapatban, összefogva, egyirányba tartva tudjuk átvészelni a ránk nehezedő feladatokat és megélni az örömteli kihívásokat. Így van ez a cirkuszművészetben is. Ahhoz, hogy megszülessen a csoda, rengeteg ember munkája szükséges. Először is, az ifjú artista támogató családja, majd a tanárai és diáktársai, koreográfusok, jelmeztervezők-és készítők, idősebb kollégái tanácsai, a fellépése során a kreatív szakmák dolgozóinak – porondosok, fény-és hangtechnikusok, zenészek, fotósok, videósok – felelősségteljes munkája. Ha csak egyetlen embert látunk is fellépni a manézsban, a produkciója csapatmunka eredménye. Egy ezerlábú lábaihoz hasonlatos összehangolt munkáé, amiből mindenki kiveszi a maga részét. A cirkusz világában ezt soha nem kényszerből, hanem „szerelemből” teszik, mert, ahogy az idős, nagymúltú artistaművészeink szokták mondani, „aki egyszer megérzi a fűrészpor szagát, örökre rabul ejti.” Igazán nagyot és maradandót csak csapatmunkával lehet létrehozni. Merni kell álmodni és hasonló, vakmerő álmodozókat találni a megvalósításhoz vezető rögös úton. Ezt tette a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója, Fekete Péter is, aki egy régi álma megvalósításához talált lelkes segítőket. Hosszú évek alatt formálódott, csiszolódott a terv, mire végre minden adott volt hozzá, hogy cirkusztörténelmet csináljanak és olyat mutassanak a sok ezer éve hömpölygő Dunának és a világnak, amilyet még nem láttak. Április 15-én, először történik meg, hogy egy ember,
Magyarországon először történik meg, hogy egy ember a Duna felett kifeszített drótkötélen egyensúlyozva sétál át a folyó egyik partjáról a másikra. Az európai viszonylatban egyedülálló produkciót egy magyar artistaművész, ifj. Simet László hajtja végre a Színházi Olimpia nyitóeseményén, a Budapest 150 programsorozat részeként. A többszörös cirkuszfesztivál-díjazott, 63 éves érdemes művész április 15-én, 300 métert tesz meg 30 méteres magasságban, a Duna fölött kifeszített 22 milliméter vastagságú drótkötélen. A világhírű artistaművésszel a felkészüléséről beszélgettünk.
A Liszt Intézet Delhi által szervezett, egész éves AMRITA110 projekt következő állomásaként 2023. március 31-én, pénteken este nagyvonalú karnevállal ünnepelték a világhírű magyar-indiai festőművésznő, Amrita Sher-Gil (Amrita Sérgil) születésének 110. évfordulóját a National Gallery of Modern Art kertjében, Új-Delhiben. Az eseményen magyar cirkuszművészek mutattak be egy előadást, a festőnő életműve előtt tisztelegve.
A sztyeppe illata című előadáshoz kapcsolódóan, a Fővárosi Nagycirkusz előtti téren felállított nemezsátorban április 5-én, 18 órától, Sántha István szociálantropológus 1989 óta folytatott szibériai, valamint közép- és belső-ázsiai terepkutatásai során készített felvételekből nyílik kiállítás. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársával a tárlat kapcsán beszélgetünk különleges füves pusztai élményeiről és a nomádok életéről.
Április 15-én, a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia nyitóünnepségén és a cirkuszi világnapon, Budapest egyesítésének 150. évfordulójához kapcsolódva, a Fővárosi Nagycirkusz történelmi jelentőségű artistaprodukcióval ünnepel: ifj. Simet László érdemes művész artista drótkötélen kel át a Duna fölött. Az egyedülálló produkció technikai szárazpróbáját jelentős sajtóérdeklődés mellett, a tököli repülőtéren tartották március 29-én.
Cirkusztörténelmi jelentőségű artistaprodukcióval csatlakozik a Fővárosi Nagycirkusz a 10. Nemzetközi Színházi Olimpiához és Budapest egyesítésének 150. évfordulójához a cirkusz világnapja alkalmából. Április 15-én a Duna felett kifeszített 300 méter hosszúságú, 22 milliméter vastagságú drótkötélen egyensúlyozva sétál át a folyó egyik partjáról a másikra Ifj. Simet László artistaművész. Az egyedülálló „Átmentem” nevű produkciót a Belgrád rakpart 18. és a vele ellentétes budai alsó rakpart közötti dunai szakaszon, az Erzsébet- és a Szabadság híd között a rakpartról és e két hídról lehet majd megtekinteni.
A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ öt saját lovat vásárolt, akikkel nemcsak a magyar lovaskultúrát és magyar cirkuszi hagyományokat ápolják, hanem új zsánerszámokat hoznak létre az ősztől induló, főiskolai keretek között működő lovasakrobatika képzésben.
Úgy tűnik, lassan nincs a világon olyan cirkuszszakmai konferencia, fesztivál, verseny, ahol a magyar cirkuszművészet ne képviseltetné magát. Budapest, Monte-Carlo, Párizs és Girona után a Dax-i fesztivál is erős magyar cirkuszművészeti jelenléttel zárult. Összefoglaló az idei három hónap nemzetközi történéseiről.
A Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúzik Gervai Imréné artistaművésztől.
A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményének gyarapítása során sokféle módon lép kapcsolatba cirkuszművészekkel, cirkuszművészek családtagjaival. Szabó Endre, a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ ‒ Helsinki igazgatója jóvoltából ismerkedhettünk meg Pap-Dévényi Katival, aki kétéves korában, 1948 tavaszán érkezett Finnországba szüleivel a dán Cirkus Schmidt vándorcirkusz turnéja során. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum feladata a magyar vonatkozású anyagok gyűjtése, így örömmel vettük fel Pap-Dévényi Katival a kapcsolatot.
Két hónap a zimankós birodalomban jégvirágtündérekkel, faunokkal, holdtündérrel és tűzzsonglőrökkel, megannyi varázslénnyel a Jégkirályságban. A 65 előadás alatt több száz pozitív visszajelzést és majd félezer 5 csillagos értékelést kaptunk nézőinktől. A hideget enyhítendő 4.310 liter forró tea és 1.150 liter forraltbor melegítette át a közönséget.
Gőzerővel készülnek a Művésztelepen az ukrán artistaképzősök a Fővárosi Nagycirkusz április 5-től látható legújabb, A sztyeppe illata című műsorára. A háború kitörése óta Budapesten élő fiatal tehetségek rendszeresen fellépési lehetőséget kapnak Közép-Európa egyetlen kőcirkuszának előadásaiban.
A Tihany (Czeisler Ferenc, 1916-2016) cirkuszigazgató tiszteletére alapított életműdíjat kimagasló artistaművész tevékenységéért 2023-ban Horváth János Józsefné Dobos Ottíliának ítélte a cirkuszi szakma. Ezzel az elismeréssel olyan életpályákat ismernek el, amelyek minden szempontból példamutatóak – akár a világszínvonalú szakmai tudást és a sikereket, akár a szorgalmat, akár a cirkuszművészet iránti, egész életen át tartó alázatot emeljük ki. A díjat Dobos Ottília március 15-én, a Fővárosi Nagycirkusz ünnepélyes díszelőadásán vette át.
A Porond Ifjú Csillaga elismerésben azok a fiatal, magyar artistaművészek részesülhetnek, akik a magyar cirkuszművészet szempontjából nemzetközileg is kivételes teljesítményt értek el. A szakmai bizottság idén Grandpierre Gabriel artistaművésznek ítélte a díjat, melyet március 15-én, a Fővárosi Nagycirkuszban rendezett ünnepélyes díszelőadáson vett át.
Március 15-én, a Fővárosi Nagycirkuszban a Jégkirályság című műsor ünnepélyes díszelőadásán Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója és Graeser József, a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetője átadták a magyar cirkuszi szakma által odaítélt Tihany Életmű-díjat és a Porond Ifjú Csillaga-díjat.
A Fővárosi Nagycirkusz Circus Museum Flash 001. villám-kiállítása Dr. Alain Frére úr, a magyar cirkuszkutatás, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum támogatója előtt tiszteleg. A világ egyik legjelesebb cirkusztörténeti gyűjtőjének adományai magyar és nemzetközi műtárgy-ritkaságok: plakátok, műsorfüzetek, szakkönyvek, dísztálak és fényképek, amelyek immár cirkusztörténeti gyűjteményünk megbecsült műtárgyai. Vajon mitől különlegesek ezek a cirkuszi emlékek?
A Fővárosi Nagycirkusz cirkusztörténeti kiállításában egy pár fehér korcsolyacipő is megtekinthető. Ez elsőre furcsának tűnhet a megszokott rekvizitek és kosztümök: zsonglőrbuzogányok, karikák és drótos balettcipők, csizmák között. Vajon ki viselte és mikor? Milyen cirkusztörténeti érdekességek felé vezet el minket ez a jégkorcsolya?
A budapesti és a gironai nemzetközi cirkuszfesztiválok arany-díjasai, a Richter Kevin Csoport új trükkökkel és produkciókkal készül az idei szezonra és a cirkuszfesztiválokra a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ fenntartásában álló Művésztelepen.
A Fővárosi Nagycirkuszt működtető Nemzeti Cirkuszművészeti Központnak az egyik legfontosabb vezérelve az állatokkal történő helyes bánásmód. Ez nemcsak a porondon szereplő állatok és trénerek közös munkájára, hanem az edukációra is kiterjed. Az intézmény szakemberek bevonásával két program – rendhagyó cirkuszpedagógiai órák és Cirkusz Kommandó – által is megmutatja a fiataloknak az állatokkal történő helyes bánásmódot. Az interaktív foglalkozásokról és hatásaikról Petró Eszter etológussal, állattrénerrel, kutyakiképzővel beszélgettünk.
Életének 79. évében, hosszan tartó betegség után 2023. február 23-án elhunyt Konter László, Jászai Mari-díjas rendező, színművész, színházigazgató, aki éveken át alakította Döbrögi szerepét a Fővárosi Nagycirkusz Lúdas Matyi a cirkuszban című előadásában.
A Fővárosi Nagycirkusz Balettkara nemzetközi szinten is nagy elismerésnek örvend. Ennek egyik folyományaként meghívást kaptak a március 9. és 12. között Franciaországban megrendezésre kerülő Cirque Saint Paul les Dax nemzetközi fesztiválra.
Oleksandr Kabakovval, a Jégkirályság előadással vendégszereplő társulat vezetőjével beszélgettünk a műsor létrejöttének körülményeiről, a cirkuszművészet háború sújtotta ukrajnai helyzetéről és a társulatukra gyakorolt hatásairól.
Ismerjétek meg a Fővárosi Nagycirkusz Balettkarának tagjait! A többszörös magyar latintánc-bajnok Suti Andrással beszélgettünk a tánchoz és a cirkuszművészethez való viszonyáról, új kihívásokról, a csapatmunka fontosságáról és a belső hajtóerőről.
Soha nem látott népszerűséggel zajlanak a rendhagyó órák a Fővárosi Nagycirkuszban. Hetente háromszor, különböző tematikájú, az előadásokhoz kötődő cirkuszpedagógiai foglalkozásokkal várják a szakemberek az osztályokat és pedagógusaikat.
Az elsöprő és romantikus szerelmek az artistaművészeket sem kerülik el. Életük szinte minden pillanatát együtt töltik, közösen gyakorolnak, nevelik a gyermekeiket, járják a világot, miközben tömegek ünneplik emberfeletti produkcióikat. Nemcsak a szívüket osztják meg egymással, hanem a porondon szó szerint egymás kezébe adják az életüket. Bálint nap alkalmából a Csodaemberek – Életútinterjúk cirkuszművészekkel című kötetsorozatunkból hoztunk egy emocionális válogatást.
A Fővárosi Nagycirkusz egy új programot hozott létre a középiskolák számára Cirkusz Kommandó – Tematikus ARTista Nap elnevezéssel, melynek keretében a cirkusz művészei és szakemberei ellátogatnak egy tanítási napra az iskolákba. Sándor András oktatási programvezetővel beszélgettünk a programsorozat létrejöttének okairól, felépítéséről és az eddigi tapasztalatokról.
A Fővárosi Nagycirkuszban látható Jégcirkusz című előadásban a magyar cirkuszművészetet az érdemes művész Rippel Brothers képviselik emelőszámukkal. A világhírű duót az új produkciójukról, az általuk közvetített példaértékű üzenetekről, kortalanságuk titkairól és további terveikről kérdeztük.
A korcsolyázás története évszázadokra nyúlik vissza. Északi-európai, kanadai mintára terjedt el a világon, vált olimpiai sportággá és mindenki számára elérhető, népszerű időtöltéssé. Sőt, az előadóművészetekben, a cirkuszművészetben is helyet kapott! De vajon hogyan került a csizma az asztalra – a korcsolya a porondra?
A Fővárosi Nagycirkusz nemcsak sikeresen teljesíti a kormány által előírt energiafelhasználás csökkentést, hanem a mért adatok alapján az eddigi megtakarítás jóval magasabb az előírtnál.
Ünnepélyes keretek között köszöntötték a Fővárosi Nagycirkuszban február elsején, a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál New Generation versenyében kimagasló eredményeket elért, Budapesten felkészült ukrán artistanövendékeket.
Ismerjétek meg a Fővárosi Nagycirkusz balettkarának tagjait! Elsőként Kiss Csengével beszélgettünk a tánc- és a cirkuszművészethez való viszonyáról, és új kihívásokról.
Interjú Kovács Gábor Dénessel, az Artista- és Előadó-művészeti Akadémia (BIAK) igazgatójával a képzések új irányvonaláról és a diákok nemzetközi sikereiről.
A cirkuszművészetben világszerte fesztiválidőszak van, mert a téli gálaműsorok utáni pihenő időszakra szervezik a rendezők a nagy cirkuszfesztiválokat. Miután véget ért a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál, január 26-tól Párizsban rendezik meg a Festival Mondial du Cirque de Demain kortárs cirkuszművészeti fesztivált, melynek zsűrijében Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója is helyet foglal.
Monte-Carlo után január 26-án elkezdődött Párizsban a kortárs cirkuszművészet legnagyobb, nemzetközi seregszemléje, a Festival Mondial du Cirque de Demain. A magyar cirkuszművészetet Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója képviseli.
Január 22-én éjjel, a Monte-carlói cirkuszsátorban ünnepélyes keretek között bejelentették a 45. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál díjazottjait.
Még egy héten át zajlik a 45. alkalommal megrendezett Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál, ahol a Fővárosi Nagycirkusz közönsége számára is ismerős artistaművészek mérkőznek meg egymással. Tekintsük át a ligeti porondon is nagy sikert elért művészeket. Önök kikre emlékeznek közülük az elmúlt évekből?
A cirkuszi világ legnagyobb seregszemléjén olyan ukrán fiatalok is fellépnek, akik a Fővárosi Nagycirkuszban fejlesztették tovább a produkcióikat.
Világszerte óriási érdeklődés közepette, két év kihagyás után, január 20. és 29. között újra megrendezésre kerül a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál. A versenyprogramok mellett szakmai konferenciákat is tartanak. Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója is előadást tartott egy platformon Flavio Tognival és Ken Felddel a világ vezető cirkuszi szakemberei előtt.
Január 20. és 29. között ünnepli fennállásának 45. évfordulóját az International du Cirque de Monte-Carlo Fesztivál, ahol a színpadi versenyprogramok mellett komoly szakmai egyeztetések is zajlanak a világ vezető cirkuszi szakemberei között.
Hálásan köszönjük azt a kiemelt figyelmet közönségünktől, mellyel immár hónapok óta artistáinkat jutalmazzátok. A manézsba lépő művészeink nagyon erős pillérei a hazai és európai kultúrának is. A cirkuszművészet régen túllépett a puszta népszórakoztatási formán, a társművészetekkel együttműködő, önálló, gondolatokat és érzéseket kiváltó magasművészeti ággá vált. Büszkék vagyunk arra, hogy artistaművészeink munkáját elismeritek, állótapssal díjazzátok. A magyar kultúra napja idén különösen kiemelt figyelmet kap, hiszen 200 éve született meg a Himnusz és idén ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját is.
A magyar kultúra napján hivatalosan is megkezdte programsorozatát Európa egyik legnagyobb kulturális ünnepség-sorozata, melynek nagy örömünkre a Fővárosi Nagycirkusz is aktív részese. A Veszprémi Petőfi Színház átadta nagyszínpadát az artistáknak. A megnyitón Fekete Péter, intézményünk főigazgatója videóüzenetben köszöntötte a látogatókat. Különleges előadással tisztelegtünk a magyar kultúra napja, a Himnusz születésének 200. évfordulója alkalmából: az Éva almája című cirkuszi showműsort Kodák Anna és Zsilák Olivér adta elő. Hajlékonyságukat és egyensúlyozó képességüket a történetmesélés szolgálatába állították. A látványos műsor az emberiség teremtését követi végig sajátos módon a cirkuszművészet különböző zsánerein keresztül: páros akrobatika, hajlékonyság, labda- és karika manipuláció, erő, ügyesség, légtorna és komikum.
A magyar kultúra napjának apropóján tekintsük át, hogy miért képezi a kultúránk egyik alappillérét a cirkuszművészet? Hogyan gyakorol hatást a különböző művészeti ágakra? Milyen társadalmi üzeneteket közvetít és milyen szerepe van az oktatásban?
A Fővárosi Nagycirkusz hónapok óta kiemelt sikerekkel futó előadásainak több tízezres közönsége elismeréssel és gyakorta álló tapssal jutalmazza a manézsban fellépő magyar és külföldi artistákat, akik méltán vallják munkájukat a magyar és európai kultúra szerves részének. Az Európai Cirkuszszövetség kezdeményezésére az Európai Parlament 2005-ben határozatot fogadott el, amelyben elismerte a cirkuszt az európai kultúra részének és Magyarországon is kiemelt társadalmi figyelmet élveznek a művészeti ágat képviselők.
Cirkuszi és múzeumi szempontból egyaránt újítást jelentő, 8 perces, 3D animációkkal színesített villám-kiállítást mutattak be a Fővárosi Nagycirkuszban január 15-én. Az online, élőben is közvetített „Circus Museum Flash” kiállítási sorozat első produkciója a „N.001 Tisztelgés Dr. Alain Frére úr, a magyar cirkuszkutatás támogatója előtt” címet viselte.
A film about us. We heartily recommend Anita Bozsánovics’ documentary.
Jó szívvel ajánljuk Bozsánovics Anita dokumentumfilmjét.
Az Ukrán Nemzeti Cirkusz Jégkirályság című vendégelőadásának pedagógus- és szakmai premierjét január 15-én, a Fővárosi Nagycirkuszban tartották meg. A 11 órai pedagógusoknak, majd a 15 órai, elsősorban a cirkuszi szakmának szóló díszelőadások kiemelten fontos események az intézmény életében.
Nagy sikerrel debütált január 14-én a Fővárosi Nagycirkuszban az Ukrán Nemzeti Cirkusz vendégjátéka, a Jégkirályság című cirkuszi mese.
Január 14-én elindul a Fővárosi Nagycirkusz Jégkirályság című műsora, amely a címéhez méltón egy fagy borította mesevilágba kalauzolja a közönséget. Ehhez jégbe kell borulnia a porondnak, de hogyan történik ez és mit mond a műsorról a magyar sztárfellépő, a Rippel Brothers? A Fővárosi Nagycirkusz szívesen kísérletezik nemcsak a műsorok művészeti határainak tágításával, hanem a produkciók köré épülő természeti elemekkel is. Utoljára 2017-ben borult jégbe a manézs, az akkori nagy sikerre való tekintettel, valamint az intézmény bezárásának elkerülése érdekében újra egy jeges tematikájú műsorral készülnek. A nyári, több mint 170 ezer néző által megtekintett RAIN – Esőcirkusz esetében egy szökőkútrendszer szolgáltatta a látványos közeget a produkciókhoz, a Jégkirályság esetében pedig a jég. De, hogyan épül fel a Corona Circus ukrán vendégtársulat műsorához elengedhetetlen jégpáncél? A porondot az ukrán szakemberek a Fővárosi Nagycirkusz technikai személyzetének segítségével először egy fekete fóliával takarták le, ezután egyenletesen, 10 centiméter vastagon fűrészporral borították be, amire egy ponyvát helyeztek. Erre fektették le az egész porondot befedő csőrendszert, amiben a fagyálló folyadék kering, ami megfagyasztja a centiméterenként ráengedett vizet. Egy fagyasztási fázis négy óra, ami alatt 1 centiméter vastagságú jeget növesztenek. Ezáltal lesz tükörsima és egyenletes a 5 centiméter vastag jég. A fagyálló folyadék folyamatos keringetéséről egy az udvaron álló kompresszor gondoskodik. A Corona Circus társulatának vezetője, Oleksandr Kabakov dicséretben részesítette a Fővárosi Nagycirkusz technikai stábját, akiknek köszönhetően a szokásos 5 nap helyett 3 napra rövidült a jeges porond felépítése. Az ukrán társulat műsorát egy magyar sztárfellépő, a Rippel Brothers színesíti, akik már nagyon várják, hogy elkápráztassák a közönséget. „Mindig hatalmas örömmel tölt el minket, amikor magyar közönség előtt lépünk fel, mert a pályafutásunk jelentős részét külföldön töltöttük. Az emelőszámunkat teljesen új köntösbe bújtattuk. Először lépünk fel jégen, egy direkt erre a célra épített óriási szánon. Egy extrém, epikus Rippel Brothers produkciót mutatunk be, a hunok és a
Egy ukrán vendégtársulat és egy magyar sztárfellépő által bemutatott látványos show-műsorral, bohócokkal, kisállatokkal, jégrevüvel és az egész család számára izgalmas mesevilággal készül január 14-től a Fővárosi Nagycirkusz. A premiert követő másnap, a szakmai díszbemutató után, rendhagyó kiállításmegnyitóval várják az érdeklődőket.
A Fővárosi Nagycirkusz rendkívüli épülettörténetét elemeztük már tudományos konferencián, megörökítettük tanulmánykötetben, és folyamatosan láthatóvá tesszük állandó kiállításunkon, miközben rendszeresen vizsgáljuk épületsétáink alkalmával. Cirkuszépületünk múltja mindezidáig csupán a képzeletünkben elevenedhetett meg. Legújabb kísérletünkben azzal bíztunk meg animációs szakembereket, hogy tegyék szemmel láthatóan is élővé cirkuszépületünk hajdanvolt pillanatait.
Január 3-án véget ért a Fővárosi Nagycirkusz által befogadott kétnapos Fényes Porond (Yaskrava Arena Dnipra) gyermekcirkusz-fesztivál. A magyar résztvevők idén is kimagasló sikereket értek el.
Teltházzal és jelentős külföldi médiafigyelemmel kísérve indult el január 2-án a kétnapos Fényes Porond (Yaskrava Arena Dnipra) gyermek-cirkuszfesztivál a Fővárosi Nagycirkuszban. Az orosz-ukrán háború miatt a fesztivál szervezőinek kérésére, a ligeti porond ad helyet a nívós eseménynek.
A január 2-án induló Fényes Porond (Yaskrava Arena Dnipra) gyermekcirkusz-fesztivál ukrajnai megrendezését ellehetetleníti a háború, ezért a szervezők kérésére a Fővárosi Nagycirkusz fogadta be a jelentős eseményt, melynek zsűrijében számos külföldi szaktekintély foglal helyet.
Légópincékben, áram és fűtés nélkül készültek az ukrán gyermekek a Fővárosi Nagycirkuszban, 2023. január 2-án és 3-án megrendezésre kerülő Fényes Porond (Yaskrava Arena Dnipra) nemzetközi gyermek-cirkuszfesztiválra. A fesztivál igazgatójával, Olga Oblasova-val beszélgettünk az esemény jelentőségéről, reményről, lelkierőről és újrakezdésről.
Európa legjobb artistanövendékei mérkőznek meg egymással a Fővárosi Nagycirkuszban január 2-án és 3-án a Fényes Porond (Yaskrava Arena Dnipra) nemzetközi gyermek-cirkuszfesztiválon.
A Fővárosi Nagycirkusz ad otthont az ukrajnai, a háború miatt ellehetetlenült Yaskrava Arena Dnipra (Fényes Porond) nemzetközi gyermek-cirkuszfesztiválnak 2023. január 2-án és 3-án. A tavalyi megmérettetésen óriási sikereket értek el a magyar résztvevők, idén is több ifjú magyar tehetségnek szurkolhatunk.
Véget ért a Fővárosi Nagycirkusz téli műsora a zánkai Erzsébet-táborban. A cirkusz- és a zeneművészet kapcsolatát játékosan elemző előadást 26 ezer hátrányos helyzetű gyermek és nagycsaládos tekintette meg.
Hőn áhított könyvritkasággal gyarapodott cirkuszi könyvtárunk gyűjteménye: Csepely Péter karácsonyi ajándékaként kaptuk meg Hirsch Zoltán artista, bohóc 1942-ben magánkiadásban megjelentetett Zoli: Kis ember nagy élete című önéletrajzát. A becses kötetet Fekete Péter főigazgató vette át, miközben közös beszélgetésben elevenedtek meg adományozónk hajdanvolt bábos-cirkuszos emlékei.
Átadták a színházi háttér- és kiszolgálószakmák művelőit elismerő Magyar Teátrum Díjakat hétfőn este a Budapesti Operettszínházban. Elismerést kapott Major Attila, a Karinthy Színház produkciós vezetője; Eötvös Nándor a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ sátormestere; Boldizsár Zsolt, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház szcenikai vezetője; Kenyeri Orsolya, a Thália Színház öltöztető-tár vezetője; Szelba István a Gödöllői Művészetek Háza műszaki vezetője, ügyelője. Nemzetiségi különdíjban részesült Gyorgyev Bránimír, a Magyarországi Szerb Színház művészeti titkára. Az esten kerültek átadásra a kivételes színészi pályákat elismerő Magyar Teátrum Életműdíjak, amelyeket Török Jolán, táncpedagógus, táncművész, művészeti szaktanácsadó és Katona Imre, rendező vehettek át.
Nemcsak a Fővárosi Nagycirkusznak, hanem az utazócirkuszoknak is óriási büszkeség, hogy december 19-én, Eötvös Nándor artistaművészt és sátormestert Magyar Teátrum-díjjal jutalmazták hosszú évtizedes, példamutató munkájáért.
Egy héten át volt társulatunk teljes értékű tagja Tóth Oszkár, az egyik legbátrabb látássérült kiskamasz. Gondos előkészületek után Oszkár levegőszámmal lépett fel december 18-i műsorunkban. Megható, igaz történet akaraterőről, bátorságról, szeretetről és összefogásról.
A Fővárosi Nagycirkusz elkötelezett a nemes ügyek iránt, ezért immár nyolcadik alkalommal csatlakozott a Jónak lenni jó! elnevezésű jótékonysági kampányhoz. Közép-Európa egyetlen kőcirkuszában december 18. a vak és gyengénlátó társaink esélyegyenlőségének elősegítésének jegyében telt.
Dmitry Chernov, prize winner of multiple circus festivals, is performing a juggling act in our show “Which one of the 9?” inspired by the short story of the same name by Mór Jókai. We spoke to the world-famous juggler about his childhood, the defining moments of his life, his role in the world of The Capital Circus of Budapest and our winter show.
For the fourth year now, the academic circus repository, or more precisely the library and museum public collection, has been growing within with the National Circus Arts Centre. On the 10th of November 2022, the Museum, Library and Archives of Hungarian Circus Arts was officially established in a ceremony, and we took a look around the library of the museum with the eyes of a museologist on the occasion of the addition of the 1000th book to the collection. Let’s see!
Hogyan telnek egy utazócirkuszos család mindennapjai? Tényleg lehet egy ember ágyúgolyó? Milyen módszerekkel alakítják ki a kapcsolatot az állataikkal? Milyen hatást gyakorolt rájuk a Fővárosi Nagycirkusz új előadása? A Melyiket a 9 közül? darabunkban lovaszsonglőr számmal fellépő Ádám Rodolf juniorral, nővérével a műlovarnő Angelinával és édesanyjukkal beszélgettünk.
Az orosz-ukrán háború ellehetetleníti a Yaskrava Arena Dnipra (Fényes Porond) nemzetközi gyermek-cirkuszfesztivál ukrajnai megrendezését, ezért a szervezők kérésére a Fővárosi Nagycirkuszban, 2023 január 2-án és 3-án kerül sor a fontos eseményre.
Szomorú hírre ébredtünk tegnap. Nemcsak a Fővárosi Nagycirkusz társulatát, hanem cirkuszművészek nemzedékeit rázta meg egy „őscirkuszos” halálhíre. Mindenkit, aki az elmúlt évtizedekben dolgozott, akár csak egy szezont cirkuszunkban. Hiszen mindenki ismerte és nem lehetett nem szeretni Laci bácsit. Igazi jó barát volt, megbízható és becsületes ember, remek kolléga és kiváló szakember. Percze László kollégánktól és barátunktól búcsúzunk.
Immár negyedik éve szerves együttműködésben és közös térben növekszik a cirkuszi tudományos tár, pontosabban a könyvtári és a múzeumi közgyűjtemény a Nemzeti Cirkuszművészeti Központban. 2022. november 10-én ünnepélyes keretek között hivatalosan is megalakult a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum, amelynek könyvtári szakterületén muzeológus szemmel néztünk egy kicsit körül az 1000. könyv állományba vétele alkalmából. Lássuk hát!
Ahogy már korábban beszámoltunk róla, társulatunk komoly dilemmába került: erőnkön felül vállaljuk el a háború miatt ellehetetlenült ukrajnai Yaskrava Arena Dnipra nemzetközi gyermek-cirkuszfesztivál megrendezését, vagy a két műsorunk között menjünk el pár nap pihenőre? Társulatunk összeült és megvitatta a kialakult helyzetet.
Komoly döntés előtt áll a Fővárosi Nagycirkusz stábja. Be tudják fogadni erejükön felül, a Yaskrava Arena Dnipra nemzetközi gyermek-cirkuszfesztivált?
Közép-Európa egyetlen kőcirkuszának kapui nyitva állnak azok előtt, akiknek a legnagyobb szükségük van a csodákra. Fekete Péter főigazgató úr felajánlására, Novák Katalin köztársasági elnök asszony meghívására december 2-án, a Ridna Shkola ukrán egyházi iskolából százan, diákok és tanáraik ingyen tekintették meg a Melyiket a 9 közül? előadást.
A Jászai Mari-díjas, érdemes művész Rátkai Erzsébet magyar iparművész, színházi látvány-, díszlet- és jelmeztervező munkája nyomán születtek meg a Fővárosi Nagycirkusz Melyiket a 9 közül? című darabjának kosztümjei. Az elismert szakemberrel az alkotási folyamatokról, a cirkuszban szerzett életre szóló élményeiről és az előadás üzeneteiről beszélgettünk.
A Fővárosi Nagycirkusz télen sem hagyja magasművészetek nélkül a zánkai Erzsébet-tábor látogatóit. A repülő zongora – Karácsonyi koncert zongorára és cirkuszra című összművészeti előadás nem csak az adventi időszakra való ráhangolódást segíti elő, hanem játékos formában tanít is.
Látványos show-műsorral, bohócokkal, kisállatokkal, jégrevüvel és egy az egész család számára izgalmas mesevilággal készül januártól a Fővárosi Nagycirkusz!
Nagy érdeklődés övezte a Fővárosi Nagycirkuszban, november 30-án újjáéledt Artista Cafe programot. A Mint a holdraszállás – Az első magyar csapat a Ringlinben címmel megrendezett, vetítéssel, műtárgybemutatóval és artista produkcióval fűszerezett pódiumbeszélgetés előadója Zsilák György „Fudi” élő zsonglőrlegenda volt.
A Fővárosi Nagycirkusz elkötelezett a nemes ügyek iránt, ezért immár nyolcadik alkalommal csatlakozik a Jónak lenni jó! elnevezésű jótékonysági kampányhoz. Idén a Nemzeti Színház felajánlásához csatlakozva exkluzív kulisszabejárást és a legjobb nézőtéri helyeit ajánlja fel a Melyiket a 9 közül? című darabjára.
A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ kiemelt intézményként a határon túli magyarságról sem feledkezik meg, ezért november 23-án és 24-én Szlovákiából, a Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolából százan, diákok, nagycsoportos óvodások és pedagógusaik ingyen tekintették meg a Fővárosi Nagycirkusz Melyiket a 9 közül? című karácsonyi előadását.
November 30-án, este fél héttől újjáéled a Fővárosi Nagycirkusz manézsában a nagysikerű Artista Cafe. A vetítéssel, műtárgybemutatóval és artista produkciókkal fűszerezett pódiumbeszélgetés Mint a holdraszállás – Az első magyar csapat a Ringlinben címmel kerül megrendezésre. Az eseményhez kapcsolódóan a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum a múzeumi gyűjtemény gyarapításához kapcsolódó felhívást tett közzé.
Milyen volt évtizedekkel ezelőtt a falusi emberek és az utazócirkuszok kapcsolata? Milyen kihívásokkal szembesül egy színművész a Fővárosi Nagycirkuszban? Miben különböznek a cirkuszi és a színházi társulatok? Mi a vonzó a negatív karakterekben? Faragó András színművésszel, a Melyiket a 9 közül? darab Szomszédjával beszélgettünk.
Szombaton Fekete Péter főigazgató meghívására különleges vendégek érkeztek a Fővárosi Nagycirkusz 15 órai Melyiket a 9 közül? előadására. A Dévai Szent Ferenc Alapítványtól Főcze Bonaventura testvér vezetésével több mint 50 gyermek élte át a cirkuszművészet csodáját.
A Mexikóból érkezett Medel Family legfiatalabb tagjai, egy bámulatos dupla washington trapéz produkcióval varázsolják el a Fővárosi Nagycirkusz közönségét. A családdal a műsorszám megszületéséről, összetartó kötelékekről és a mexikói cirkuszművészetről beszélgettünk.
A Fővárosi Nagycirkusz novemberben és decemberben egy bő egyórás, cirkuszi műsorral várja a zánkai Erzsébet-tábor programjában részt vevő gyermekeket és nagycsaládosokat. A magyar és külföldi artistacsillagok, valamint a háború elől menekült ukrán artista- és táncművészek közreműködésével létrejött műsorhoz egy ingyenes cirkuszpedagógiai kiadvány is kapcsolódik.
Filmvetítéssel és beszélgetéssel egybekötött estet tartottak a leghíresebb magyar bűvész, az érdemes és kiváló művész, Rodolfo tiszteletére a Bajor Gizi Színészmúzeumban november 9-én.
A többszörös cirkuszfesztivál-díjas Dmitry Chernov is fellép zsonglőrszámával a Jókai Mór novellája által ihletett Melyiket a 9 közül? című előadásunkban. A világhírű zsonglőrrel gyermekkoráról, életének meghatározó pillanatairól, a Fővárosi Nagycirkusz cirkuszi világban betöltött szerepéről és téli műsorunkról beszélgettünk.
Igazi kuriózumnak számít, hogy a Fővárosi Nagycirkusz Melyiket a 9 közül? című összművészeti darabjához saját zeneművek születtek. A különböző stílusú dalok létrejöttének kulisszatitkaiba Szakál László zenekarvezető, zeneszerző ad betekintést.
Megérkezett a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ égisze alatt működő Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívumba az 1000. cirkuszművészeti szakkönyv. Az ünnepélyes gyűjteménybe vételre a tudomány világnapjához kapcsolódóan, sajtótájékoztató és ceremoniális könyvespolcra helyezési ünnepség keretében került sor. A cirkuszi tudományos tár megalapítása és az 1000. könyv könyvtári állományba vétele alkalmából, ünnepélyes emléktábla avatást tartottak.
A Fővárosi Nagycirkusz az Artistaművészek és Cirkuszi Dolgozók Szakszervezetével együttműködve, november 6-án 11 órától Elkaplak! címmel jótékonysági előadást szervezett az idős artistaművészek megsegítésére. A Melyiket a 9 közül? című előadás teljes bevételét a nagy múltú, idős artistaművészeink támogatására fordítják.
A többszörös cirkuszfesztivál-díjas Markin Family 6 év után tért vissza a Fővárosi Nagycirkusz manézsába, hogy újra elkápráztassák a közönséget a Melyiket a 9 közül? előadásunkban színvonalas perzs számukkal. Mi történt velük azóta? Hogyan él egy artista család? Mi a véleményük a cirkuszművészetben tapasztalható változásokról és Jókai Mórról?
Weboldal készítés: 